Véget ért a vállalategyesülési láz

Az utóbbi hónapokban világszerte csökkent a cégegyesülések és felvásárlások üteme - írja a The Economist angol gazdasági hetilap legfrissebb számában. Az okok között szerepel a nemzetközi tőzsdék fejlődési ütemének visszaesése, a versenyhatóságok szigorúbb fellépése, de az amerikai gazdaság sokak szerint küszöbön álló recessziója is. Mindezek ellenére még egyáltalán nem dönthető el, hogy csak pillanatnyi megtorpanásról vagy pedig tartós tendenciáról van-e szó.

Több mint egy éve jelentették be a világgazdaság eddigi legnagyobb értékű vállalati egyesülését az amerikai AOL internet-szolgáltató, illetve a Time Warner médiabirodalom között. Még úgy is, hogy az ügylet értéke az egyesülés néhány napja történt lezárultáig mintegy 80 milliárd dollárral csökkent a vállalatok részvényárainak csökkenése miatt. 2000-ben emellett mindössze egyetlen cégegyesülés értéke, a két gyógyszeripari óriás, Glaxo Wellcome és SmithKline Beecham érte el az 50 milliárd dollárt, szemben az egy évvel korábbi helyzettel, amikor még hét 50 milliárd dollárnál magasabb értékű egyesülés szerepelt a toplistán.

Mindezek ellenére a vállalati egyesülések és felvásárlások nagyságrendje összességében így is rekordot döntött az egy évvel korábbihoz képest: tavaly világszerte mintegy 3,5 billió dollár értékben egyesültek világszerte a vállalatok az egy évvel korábbi 3,3 billió dollárhoz képest. Ebből a számból azonban nem látszik az a tény, hogy az egyesülések nagyobb része az első félévben, ezen belül is az első három hónapban zajlott le. Az iram a második félévben jelentősen lelassult: a J. P. Morgan Chase adatai szerint az Egyesült Államokban az elmúlt decemberben mindössze 63 milliárd dollár értékű egyesülést jelentettek be, ami az 1998. szeptemberi pénzügyi krízis óta a legalacsonyabb érték. A sorrendben ötödik amerikai - és első igazán globális - egyesülési hullám végét jelezheti az is, hogy a tanácsadó cégek szerint jelentősen visszaesett a cégek közötti puhatolózó tárgyalások száma is.

Az egyesülési láz csillapodásának legkézenfekvőbb okai közé tartozik, hogy a legtöbb társaság részvényeinek értéke - sokszor jelentős mértékben - esett az elmúlt év elején elért csúcshoz képest. Mivel 2000-ben még minden tízből hat esetben részvénycserével bonyolították le az egyesüléseket, a részvények értékének csökkenése miatt az év további részében kevésbé volt kedvelt ez az egyesülési mód. A készpénzes fizetés szintén nehezebbé vált, többek között amiatt, hogy a felügyeletek fokozódó szigora miatt kevésbé szívesen adtak hitelt ilyen célokra. Ezek az okok különösen súlyosan hatottak a technológiai, a média és a távközlési szektorra, amelyek az összes egyesülés több mint 40 százalékát adták, mintegy 1,5 billió dollár értékben.

A The Economist elemzésében kifejti: bár az előbb említett szektorokban működő cégek értéke csökkent, elvileg emiatt nem kellene szükségszerűen visszaesnie az egyesülések számának, mivel a részvények cserearánya nem feltétlenül változik nagymértékben. A valóságban azonban a vállalati vezetők és részvényesek döntései nem ennyire logikusak: amíg nőnek a részvényárak, a cégvezetők könnyebben hoznak nagy döntéseket, de amikor esik a piac, bármilyen ügylet sokkal rizikósabbnak tűnik.

Természetes, hogy vásárlók nem szeretik olyan részvényekre rátenni a kezüket, amelyeket kevesebbre értékel a piac, míg az eladók a lehető legmagasabb áron adnák el papírjaikat. Bár a részvények nagy része tavaly tavasz óta jelentősen vesztett értékéből, a vezetők a jelenlegi piaci árakhoz képest csak jelentős prémiummal válnának meg a vállalat részvényeitől. Az egyesülések tehát akkor kerülhetnek ismét elérhető közelségbe, amikor a vállalati vezetők belátják, hogy cégüket lényegesen kevesebbre értékeli a piac, mint néhány hónappal korábban. A bizonytalanságot fokozta a nemzetközi tőzsdék változékonysága is, a volatilis piac miatt egy cégvezető sem lehetett biztos abban, hogy az általa megkötött üzlet kis idő elteltével is ugyanolyan előnyös lesz-e.

Az amerikai gazdasággal kapcsolatos jelenlegi aggodalmak is hozzájárultak a cégvezetők hozzáállásának megváltozásához. A jelenlegi bizonytalan helyzetben a vállalatok a tevékenységi körük további szélesítése, illetve új befektetések helyett a fő tevékenységük erősítésére koncentrálnak.

A korábbi előrejelzések azzal számoltak, hogy Európa részesedése növekszik majd az egyesülések terén, mivel piacai sokkal inkább széttöredezettek és a vállalati egyesülések viszonylag új jelenségnek számítanak. Ennek ellenére az európai vállalatok részesedése az összes egyesülésből kis mértékben még vissza is esett 1999-hez képest. Az európai hatóságok szigorúbb hozzáállása mellett elrettentették a vállalatokat a DaimlerChrysler-nél megtapasztalt nehézségek is (január közepén elterjedt a hír, hogy ismét kettéválik a cég, ennek hatására a magasba szökött az autógyártó részvényeinek ára).

A jelenlegi lassulás ellenére az elemzők úgy vélik, hogy kedvezőbb gazdasági környezet esetén ismét beindulhat a fúziós hullám, addig azonban sok vállalati vezetőnek kell jegelnie a világhatalom megszerzésével kapcsolatban dédelgetett álmait - teszi hozzá ironikusan a The Economist.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

The Economist

Korábban:

Cégegyesülések: újabb rekord 2000-ben
(2001. január 9.)