Vágólapra másolva!
Cikkükben a befektetési alapokkal kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.  
Vágólapra másolva!

Befektetési alap: A befektetési alap a kis- és nagybefektetők összegyűjtött megtakarítása, amelyeket felkészült pénzügyi szakemberek kezelnek. A befektetések koncentrálásának több előnye van: a nagyobb tőke könnyebben megosztható különböző befektetési lehetőségek között, a befektetett összegek könnyebben kezelhetők, és lényegesen csökkenthető a befektetések kockázata. A befektetési alapoknak két nagy fajtáját, a zárt- és a nyíltvégű alapot különböztetjük meg. A befektetési alap befektetési jegyeket bocsát ki a befizetett összegekre. A befektetők az alap hozamából, illetve megszűnésekor vagyonából befizetett tőkéjük arányában részesednek. Az alapkezelők a befektetőktől a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat a kockázat csökkentése céljából különböző befektetési formák (állampapírok, kötvények, részvények, ingatlanok stb.) között osztják meg. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie.

Alapkezelő: Befektetési alapokat kezelő, megfelelő szakértői háttérrel rendelkező vállalat, amely rendelkezik a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével.

Befektető-védelmi Alap (BEVA): A BEVA feladata a befektetési szolgáltató által 1997. július 1. napját követően megkötött, bizományosi, kereskedelmi, portfólió-kezelési, értékpapír-letétkezelési, letéti őrzési, értékpapírszámla-vezetési, illetve ügyfélszámla-vezetési tevékenység körében a befektetők javára kötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén meghatározott kártalanítási összeg kifizetése. A BEVA által nyújtott kártalanítás befektetőnként és befektetési szolgáltatónként nem haladhatja meg az egymillió forintot.

Letétkezelő: A befektetési alapok vagyonát őrző, a különböző tranzakciókat technikailag lebonyolító, erre engedéllyel rendelkező bank, melynek törvényességi ellenőrző feladatai is vannak.

Nettó eszközérték: A nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összességét, míg az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értékét mutatja. Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé több napilapban, így a Magyar Tőkepiacban, a Magyar Hírlapban, a Napi Gazdaságban és a Világgazdaságban. Az egy jegyre jutó nettó eszközértékek két tetszőleges időpont közötti különbsége a hozam.

Nyílt végű befektetési alapok: A magasan kamatozó betétek, értékpapírok hátránya, hogy a pénzt hosszú időre kell lekötni, így szükség esetén lejárat előtt ahhoz nem, vagy csak jelentős kamatveszteséggel lehet hozzájutni. A nyíltvégű befektetési alapok ezt a problémát kiküszöbölik, hiszen a futamidő alatt az alapkezelő a nyíltvégű alapok befektetési jegyeit bármikor visszaváltja, és új befektetési jegyeket is hoz forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség esetén a befektetett összeg az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban felvehető. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését. Nyíltvégű alapot eddig csak határozatlan futamidőre hoztak létre.

Zártvégű befektetési alapok: A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeket csak a másodlagos értékpapírpiacon lehet eladni és megvásárolni.