Ausztrália (nem BT-tag)

Az ausztrál közvélemény az utóbbi időben elpártolt John Howard miniszterelnöktől (bár ez a kormánypárt népszerűségére nem vonatkozik), írta az Economist. Az októberi bali bombatámadás óta az ausztrál lakosság egyre jobban tart attól, hogy terrortámadás célpontja lehet az ország.

Ausztrália gazdasága legutóbb jó jegyeket kapott az OECD-től: éves jelentésében a szervezet méltatta a kordában tartott inflációt, az egészséges keresetnövekedést és az emelkedő foglalkoztatottságot. A szervezet szerint az ausztrál gazdaság 3,75 százalékkal bővül majd 2004-ben, az idei 3,25 százalékos GDP-növekedés után.

Ezzel szemben viszont olyan komoly problémákra is felhívta a figyelmet a szervezet, mint a magas személyijövedelem-adók, az egészségügyi rendszer hiányosságai és a magas nyugdíjjárulék szintje.

Ausztrália emellett a külkereskedelmi mérleg rendkívül magas deficitjével küzd: december végére a hiány rekordszintűre - 11,6 milliárd ausztrál dollárra (egy amerikai dollár hozzávetőlegesen 1,6 ausztrál dollárnak felel meg) - ugrott, ami 40 százalékkal volt magasabb, mint a harmadik negyedév végén regisztrált hiány. A külföldi államadósság szintje is rekordot döntött: az ország tartozásai elérték a 354 milliárd ausztrál dollárt az ausztrál statisztikai hivatal adatai szerint.

Ausztrália egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok. A szigetország kivitelének 9 százaléka az USA-ba irányul, behozatalának 20 százaléka pedig onnan származik. A második legnagyobb partner Japán, egyaránt 13 százalékos kiviteli és behozatali aránnyal.

2001-ben Ausztrália átlagosan 633 ezer hordó nyersolajat termelt, és 872 ezer hordó nyersolajat fogyasztott, emiatt 239 ezer hordó importra szorult naponta. Ez többszöröse a 2000-ben importált 54 ezer hordónak. Annak ellenére, hogy 1995 óta a kőolajfogyasztás csak 3 százalékkal nőtt, elemzők szerint a gazdaság bővülésével együtt tovább emelkedik, és a fogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a termelés. Ez komoly problémákat vet fel: az ausztrál ipari minisztérium szerint ugyanis tíz éven belül elfogy az ország 2002-ben mintegy 3,5 milliárd hordót kitevő készlete, 2010-re pedig a mostani 80 százalékról 40 százalékra csökken az ország önellátó képessége.

Az elektromos energia termelésben Ausztrália 90 százalékban támaszkodik a nyersolajra. Az áram 8 százalékát vízi erőművek adják, 2 százalékát pedig alternatív forrásokból teremtik elő. Nukleáris erőmű nincsen.

2002-ben Irak egymillió tonna búzát vásárolt Ausztráliától, és bár ez fele annak, amit azelőtt vásároltak, Irak még mindig Ausztrália egyik legnagyobb búzapiaca. A búzáért cserébe pénz helyett azonban olajjal fizet Irak, az ún. "Élelmiszert olajért" megállapodás keretében.