A vállalkozások helyzetének előremozdítását célzó programok kereteit igencsak szűkre szabta a GKM és egyúttal nyilvánvalóvá tette, hogy a pályázati keretek végesek, s nem tervezik ezek kibővítését. Kevesebb, mint feleannyi pénz van idén a pályázatokra, s így biztosan azok a vállalkozók kerülhetnek a nyertesek közé, akik hamarabb adják be a pályázati csomagot.
A Széchenyi tervnél a minisztérium költségvetését addig növelték, míg valamennyi alkalmas pályázónak nem jutott pénz. A jelenlegi miniszter, Csillag István viszont úgy látja, hogy a pályázati célok teljesülését követően már nem érdemes az adófizetők pénzét költeni.
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását célul kitűző Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében kiírt pályázatokat a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozzák, s ez a keret tavaly 19 milliárdos volt, idén pedig 20 milliárdos. Ebből pályázatokra csak 8 milliárdot akarnak költeni.
A korábban gazdaságfejlesztésinek, idén beruházásösztönzésinek nevezett célelőirányzatban, amelyből a Smart Hungary programjait finanszírozzák, tavaly 20 milliárd forint volt, idén csak 15 milliárd. S ha a két projektet együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy együttesen nem terveznek többet pályázatokra költeni 13 milliárdnál. Vagyis a rendelkezésre álló 35 milliárdnak a felét sem költik a pályázatok finanszírozására.
Azt, hogy a fennmaradó pénz mire megy, nem tudni pontosan, mivel a célelőirányzatok lebontása egyelőre nem nyilvános. Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára a Magyar Hírlapnak elmondta: a különbözet nagy részét a tavalyi túlköltések kifizetése viszi el.