Gáncs Péter

A karácsonyi evangélium háromféle "kameraállásból"

Bevezetés

Ó jöjj, ó jöjj, Immánuel,
Hadd szabaduljon Izrael!
Ím, fogságból kél sóhaja,
Mert távol Isten szent Fia.
Meglásd, meglásd, ó, Izrael,
Megszületik Immánuel

Ó, jöjj el, Jessze vesszeje,
Ne ártson sátán ereje!
Mentsd meg pokoltól népedet,
Hogy dicsérhessen tégedet!
Meglásd, meglásd, ó, Izrael,
Megszületik Immánuel.

Evangélikus Énekeskönyv, 133. ének

Mielőtt a Máté szerinti evangélium karácsonyi történetének néhány jellegzetességében elmélyednénk, nem árt tisztázni, hogy az evangélium szó eredetileg nem bibliai iratot jelent, hanem magát az örömhírt Isten szabadító munkájáról, az üdvösségről Jézus Krisztusban. Az evangélium, a jó hír, tehát maga Jézus Krisztus, akinek már a nevében is világosan megszólal az örömhír. "Jézus Krisztus": ez a két szó is több jelentést hordoz, mint annak a nevét, aki 2000 éve született. "Jézus" - a biblia héberben Jösua - ugyanis azt jelenti, hogy szabadító, a "Krisztus" pedig görög fordítása az ugyancsak héber "Messiás" szónak, ami azt jelenti: Felkent. A bibliai korban királyokat, főpapokat kentek fel olajjal ünnepélyes szertatás keretében, de ilyen Felkentként várták a megváltót is. Jézus e várakozás beteljesedése miatt lehet "Krisztus". Születésének körülményeiről Márk evangélista hallgat, sokat mond viszont könyve legelső mondata: "Jézus Krisztus evangéliumának kezdete". Máté és Lukács sajátos kameraállásból tudósít, más és más részletekre közelít rá, míg a negyedik evangélista, János felülnézetből hatalmas összefüggéseket mutat meg nekünk.