Kislexikon

aminosav
A fehérjék alapvető építőköve. Minden aminosavban megtalálható két alapvető funkciós csoport: az aminocsoport és a karboxilcsoport. A legegyszerűbb aminosav a glicin, amely fehér, édes ízű por. 20 (újabb kutatások szerint több) esszenciális aminosav létezik, ezekből épülnek fel szervezetünk fehérjéi.

di-, tri-, tetra-, penta-, hexapeptidek
Kettő, három, négy, öt, ill. hat aminosavból álló peptidek. 20 lehetséges aminosavból kiindulva 400 dipeptid, 8 000 tripeptid, 160 000 tetrapeptid, 3 200 000 pentapeptid és 64 000 000 hexapeptid vezethető le. A tripeptidek közé tartozik például a sejtek redoxireakcióiban szerepet játszó glutation, amely glutaminsavból, ciszteinből és glicinből épül fel.

funkciós csoport
Molekulacsaládok jellemző atomcsoportjai, amelyek az adott család mindegyik tagjában jelen vannak, és meghatározzák a molekulák fizikai és kémiai tulajdonságait. Ilyen például az alkoholokra jellemző hidroxilcsoport, az aminokban előforduló aminocsoport, a karbonsavakban jelen levő karboxilcsoport. Az aminosavak karboxil- és aminocsoportot egyaránt tartalmaznak.

kémiai reagens
A szintézisekben résztvevő, kémiai reakcióban vegyülő anyagok. A víz szintézisénél például a hidrogén és az oxigén reagálnak, ezek a reagensek.

molekula
Sok vegyület legkisebb önálló egysége. A víz vízmolekulák halmaza. A molekulák atomokból állnak. A vízmolekulát két hidrogénatom és egy oxigénatom alkotja. Léteznek nagyon sok atomból álló molekulák. A fehérjemolekulák vagy nukleinsavak általában több száz, esetenként akár több ezer atomból épülnek fel.

molekuladiverzitás
A diverzitás szó sokszínűséget, különbözőséget jelent. A molekuladiverzitáson egy molekulahalmaz változatosságát értjük. Annak a halmaznak nagyobb a diverzitása, amely többféle különböző szerkezetű és tulajdonságú molekulát foglal magába. Egy hidrogénatomból és egy klóratomból egyetlen molekula képződhet, így ennek a halmaznak a diverzitása kicsi. A 2 oxigénatomból, 11 szénatomból és 20 hidrogénatomból felépülő molekulák halmazának diverzitása nagyobb, mert ezekből az atomokból számos eltérő szerkezetű molekula vezethető le. A fogalom új anyagok felfedezésénél kap jelentőséget, amikor azért kell meglehetősen sokszínű molekulacsaládból kiindulni, hogy minél nagyobb eséllyel találhassunk célunknak megfelelő molekulát.

oldatfázisú szintézis
A kémiában hagyományos szintézismódszer. Alkalmazható peptidek szintézisére is, de munka- és időigényesebb a szilárd fázisú szintéziseknél, mert a kapcsolási lépések után a termékeket meg kell tisztítani a melléktermékektől.

peptid
Aminosavakból álló molekula. A peptidek jellemző kötésmódja a peptidkötés, amely két szomszédos aminosav-molekula karboxil- és amincsoportjából alakul ki, víz kilépésével.
A peptidkötést egy szén-, egy oxigén-, egy nitrogén- és egy hidrogénatom alkotja. Sok peptid fontos biológiai funkciót tölt be. Peptid például a gyilkos galóca mérgét adó, hét aminosavból álló falloidin. A sok aminosavból álló peptidek a polipeptidek, más néven fehérjék.

reakcióedény
Kémiai reakció kivitelezésére alkalmas tárolóedény. Tulajdonságait az alkalmazandó reakció határozza meg. Reakcióedény például egy egyszerű kémcső is, de egy nagy nyomást és hőmérsékletet elviselő, keverőlapáttal, adagolószelepekkel stb. ellátott, akár ipari méretű tartály is.

szilárd hordozó
A szilárdfázisú peptidszintézisek alapvető tartozéka. Funkciója a készülő peptid rögzítése. Anyaga polimer, állaga gyanta vagy gél.

szilárdfázisú szintézis
Bruce Merrifield által 1963-ban leírt eljárás a peptidek előállítására, amelyért 1984-ben Nobel-díjat kapott. A módszer lényege, hogy egy szilárd hordozón készítjük el a szintetizálni kívánt peptidet. Az eljárás lépései a kiindulási aminosav kötése a hordozóhoz, az egyes aminosavak kapcsolása az épülő lánchoz (miközben az esetlegesen bekövetkező nem kívánt reakcióktól védjük a láncot), majd a szintetizált peptid lehasítása a hordozóról.

szintézis
A szó előállítást jelent; a kémiában vegyületek előállítását egyszerűbb anyagokból. A víz például hidrogénből és oxigénből szintetizálható, a peptidek pedig aminosavakból.

vegyület
A kémiailag legegyszerűbb anyagokból (elemekből) kémiai reakció során keletkező anyagok. Kémiai és fizikai tulajdonságaik az őket alkotó elemekétől lényegesen különböznek. Pontos összetételüket az alkotó elemek tulajdonságai határozzák meg. Például a hidrogénből és az oxigénből mint elemekből (amelyek szobahőmérsékleten gázok) 2:1 arányban víz állítható elő.