Anglo-French troops land at Port Fouad, near Port Said on November 05, 1956 during the Suez Crisis. An Anglo-French intervention has been launched after Egypt's President Nasser nationalized Suez Canal on July 26, 1956. End of December diplomatic action by the USA and the USSR forced Britain and France to withdraw and Israel to relinquish Sinaď which they invaded in October. / AFP PHOTO / AIME TOUCHARD
Vágólapra másolva!
Az 1869-ben megnyílt csatorna az ötvenes évekre hatalmas jelentőséggel bírt. A Földközi-tengert és a Vörös-tengert összekötő vízi útvonal lehetővé tette, hogy a fontos távol-keleti kikötőket az afrikai kontinens és a Jóreménység-fok megkerülése nélkül érjék el, illetve az Európába érkező olaj kétharmadát is ezen az útvonalon szállították. Gamál Abd en-Nászer elnök 1954-re elérte, hogy az első világháború óta a Szuez térségáben állomásozó angol csapatokat a brit kormány kivonja a térségből. Nászer elnök egyre többször szállt szembe az amerikai és brit befolyással, nem sikerült megegyezniük az Asszuánnál tervezett gát finanszírozásáról sem. Gamál Abd en-Nászer ekkor államosította a szuezi csatornát működtető Szuezi-csatorna Társaságot, amelyben az angol kormánynak többségi tulajdona volt. Eközben az Egyiptom és Izrael közt húzódó feszültség is kiéleződött, mivel Izraeltől megtagadták a csatorna használatát. Az 1956 októberében köttetett egyiptomi–szíriai–jordániai katonai szövetséget pedig háborús oknak tekintették, ezért az izraeli hadsereg megindult a Szuezi-csatorna felé a Sínai-félszigeten. Kairót és további városokat angol és francia részről légicsapások érték, majd november 5-én Port-Szaídnál egy deszanthadművelet következett. Amerikai nyomásra 1956. november 7-én született fegyverszüneti megállapodás a felek között.