Egységesen különböző kapuk Albertfalván

Befalazott és szabadon hagyott kapuk a XI. kerületben a Fehérvári út - Építész utca - Vegyész utca és Karcag utca által határolt területen 2015 augusztus 25-én

Az albertfalvai OTI-telep építésével kapcsolatban robbant ki a 30-as évek legnagyobb korrupciós botránya, amiért egy államtitkárt is elítéltek. A 70-es évektől kezdve a bérlők elkezdték megvásárolni a lakásokat, és saját igényeik és ízlésük szerint alakították át az egykor egységes homlokzatokat. A helyi önkormányzat 2012-ben fogadott el egy szigorú építési szabályzatot, de ez már nem változtat a ma látható kavalkádon. Az építészek egykori elképzeléséből egyetlen dolog maradt meg mindenhol: a jellegzetes íves bejáratok.

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) albertfalvai telepe tipikus példája a 20. század elején épült magyar lakótelepeknek, amelyekkel a kormányzat az akkori súlyos lakhatási válságot próbálta orvosolni Fotó: Szabó Gábor - Origo

A mai Fegyvernek utca – Építész utca – Karcag utca – Vegyész utca által határolt körülbelül 20 hektáros területet 2,2 millió pengőért vásárolta meg az OTI, az építkezésre pedig további 4,5 millió pengőt költöttek Fotó: Szabó Gábor - Origo

A terveket Novák Ede és Baráth Béla építészek készítették. Ők részt vettek korábban más hasonló telepek, például a XIX. kerületi Wekerle és a X. kerületi Pongrác építésében is. A telket csak 1929 júniusában vásárolták meg, a magas talajvízszint miatt azonban pincék nem készültek a házakhoz, így az építkezés gyorsan haladt. Az első lakók már az év végén beköltözhettek Fotó: Szabó Gábor - Origo

A telep építése a kor legnagyobb gazdasági botrányaként vált ismertté. A finanszírozó bank pályáztatás nélkül adta ki a munkát a vállalkozóknak, akik aztán rögtön továbbadták különböző alvállalkozóknak. Azonban kifizetni már elfelejtették őket, így az alvállalkozók aztán évekig pereskedhettek a pénzükért. 1936-ban el is ítélték Dréhr Imre államtitkárt, aki öngyilkos lett Fotó: Szabó Gábor - Origo

A 70-es évektől a bérlők elkezdték megvásárolni az épületeket és felújítani az akkorra már lepusztult házakat. A korábbi egységes utcai homlokzatok kezdtek átalakulni, hiszen mindenki a maga igényeinek és ízlésének megfelelően vágott bele a felújításba Fotó: Szabó Gábor - Origo

A telep épületei 1993 óta fővárosi védettséget élveznek, ezzel azonban láthatóan nem sokan törődtek. Mivel a lakások idővel szűkössé váltak, sokan elkezdték beépíteni a tetőtereket és a hátsó kerteket is Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mára az íves kapuk igen változatos képet mutatnak, különböző színek és anyagok kavalkádját lehet látni az utcáról. Azonban van, ahol láthatóan elmaradt a felújítás, ezek még élesebb kontrasztot alkotnak a megújult kapualjakkal Fotó: Szabó Gábor - Origo

A XI. kerületi önkormányzat 2012-ben úgy döntött, hogy egységes szabályozási tervet készít a területre. Ebben az évben változtatási tilalmat rendeltek el, így a felújítások egy időre befagytak Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az új szabályozási tervet 2012 novemberében fogadta el a képviselő-testület. Ez persze nem visszamenőleges hatályú, tehát a már meglévő beépítésekre nincs hatással. Azóta viszont csak ezeknek megfelelő felújításokat engedélyeznek Fotó: Szabó Gábor - Origo

A szabályozási terv részletesen meghatározza, hogy miként lehet az épülethez hozzáépíteni, hogyan lehet a tetőteret bővíteni, és a homlokzaton milyen színű vakolatot lehet használni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az előkertek zöldfelülete nem csökkenhet ötven százalék alá, nem lehet parkolót kialakítani, és nem lehet semmilyen építményt, előtetőt elhelyezni Fotó: Szabó Gábor - Origo

A régi fényképek alapján ilyenek voltak eredetileg a bejáratok. Mára ez csak kevés helyen maradt meg, a beépítések pedig a legkülönbözőbb módon valósultak meg Fotó: Szabó Gábor - Origo

A homlokzaton ma már csak fa nyílászárókat lehet beépíteni, amik csak zöld színűek lehetnek. Emellett meg kell tartani a meghatározott, eredeti üvegosztást, és színes ablakokat sem lehet beépíteni. Ez a bejárat, úgy tűnik, megfelel a szigorú előírásoknak Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az egységet még egy-egy szomszédos ház esetén sem sikerült megtartani. Itt például igen szembeötlő, hogy mennyire eltérően gondolkodtak a tulajdonosok arról, hogyan alakítsák át a portájukat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mára egyetlen elem maradt meg mindenhol az építészek eredeti elgondolásából: a jellegzetes íves bejárat. Van, ahol teljesen beépítették, és csak a vonala maradt meg jelzésképpen, van, ahol beüvegezték, van, ahol modern nyílászáró került az ív alá Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ami az építkezés kezdetén komoly gondot jelentett, az most is sok fejfájást okoz a tulajdonosoknak: a magas talajvízszint és a nem megfelelő szigetelés miatt az épületek lábazata vizesedik Fotó: Szabó Gábor - Origo

Mivel pincék nem készültek, a tárolóhelyek kérdése is sok problémát okoz. Az új szabályozás ráadásul nem engedi, hogy a meglévő tárolókat bővítsék, vagy újakat építsenek a tulajdonosok Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bár kissé megkésettnek tűnik, a helyi önkormányzat szeretné megőrizni az épületek jellegzetes utcai homlokzatát. A nyílászárókra vonatkozó előírások mellett a homlokzaton nem lehet például klímaegységet, napelemet, villanyórát, ablakrácsot vagy levélszekrényt elhelyezni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ma már nehéz elképzelni, milyen lenne a telep, ha a homlokzatok megtartották volna egységes megjelenésüket. A későn jött szabályozás azonban ezt a célt már nehezen fogja elérni Fotó: Szabó Gábor - Origo