Akiket a tévé soha nem mutat

1. Horváth László és Szedlocsek Csaba bádogosok az Országházban. Minden reggel 6 óra 30 perckor kapják meg az aznapi feladataikat, ekkor indulnak neki a bejárásnak. A padlást és a tetőt ellenőrzik ilyenkor, ha bármi hibát találnak, beázást vagy csöpögést észlelnek, javítják. Ha az erős szél elszakította a parlament tetején lobogó zászlókat, lecserélik őket, illetve október 6-án félárbocra eresztik azokat. Egy zászló többször is felkerülhet a zászlórúdra, de ha már a sok foltozás, varrás miatt 280 cm alá kerül a hossza, megy a selejtbe, a kárpitosokhoz.

A politikusok felszólalásait közvetítik, csekkjeiket postázzák, gondoskodnak arról, hogy legyen mire leülniük a jól felfűtött, díszes termekben. Bádogosok, hangmérnökök, kárpitosok, fűtésszerelők, postások, asztalosok – Pályi Zsófia portrésorozata azokról, akik gördülékennyé teszik a mindennapi életet az Országházban.

1. Horváth László és Szedlocsek Csaba bádogosok az Országházban. Minden reggel 6 óra 30 perckor kapják meg az aznapi feladataikat, ekkor indulnak neki a bejárásnak. A padlást és a tetőt ellenőrzik ilyenkor, ha bármi hibát találnak, beázást vagy csöpögést észlelnek, javítják. Ha az erős szél elszakította a Parlament tetején lobogó zászlókat, lecserélik őket, illetve október 6-án félárbocra eresztik őket. Egy zászló többször is felkerülhet a zászlórúdra, de ha a sok foltozás, varrás miatt 280 cm alá kerül a hossza, megy a selejtbe, a kárpitosokhoz. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

2. Besenyei István és Imre András gondnoksági alkalmazottak, ha szükséges, ablakot tisztítanak vagy porszívóznak. Most éppen Körösfői-Kriesch Aladár 1902-ben elkészült, bölényvadászatról szóló festménye előtt egy kétszáz fős rendezvényre rendezik be a Vadásztermet a kupolacsarnok Duna felőli oldalán. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

3. Kulcsár József és Molnár János fűtésszerelők épp egy, az épülettel egyidős öntöttvas radiátort javítottak meg. Az Országházban gőzfűtés működik, egy bérházból jön át a 120 fokos gőz a több mint százéves fűtőtestekbe. A radiátornak legalább fél napot üzemen kívül kell lennie, hogy egyáltalán hozzá lehessen nyúlni kézzel. Ehhez képest egy tipikus háztartásban a meleg vizes radiátor 50 fokos. A készülék szereléskor új csavarokat kap, új tömítést, majd visszakerül a helyére. József és János a fűtésen kívül felelős az Országház vízhálózatának és klímájának karbantartásáért is. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

4. Lipóti István egy a kilenc asztalos közül az Országházban. Már harminc éve dolgozik itt, ha kell, üvegezéssel foglalkozik, ha szükség van rá, akkor az asztalosoknál segít be. A képen látható szék a főemeleti Vadászterembe fog kerülni, miután az asztalosműhelyben újraragasztják a lábait. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

5. Még egy éve sincs, hogy Matyi Gabriella és Radicsné Danó Szilvia postások a Parlamentben található fiókban dolgoznak. Mindketten kihívásnak és felelősségteljesnek érzik új munkahelyüket. Az Országház saját postája a 62-es számú, Nyugati téri postahivatalhoz tartozik. Ugyan itt nem fordul meg naponta több száz ember, mint a Nyugati téri fiókban, a levélforgalom mégis nagyon nagy, így megállás nélkül dolgoznak. Képviselőkkel leggyakrabban az ülésnapokon találkoznak, amikor kiszaladnak egy-egy csekket befizetni. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

6. Kékes Szabó György bútorrestaurátor két hónapon keresztül újította fel a képen látható, egykor a könyvtárban álló katalógusszekrényt. Az 1910-es és 20-as években készültek ezek a szekrények, így rájuk fér a lábrészek megerősítése, a fiókok külső és belső csiszolása és politúrozása. A felújítás folyamán talált egy-két nyomot korábbi asztalosoktól, többnyire a nevüket és egy-egy rövid üzenetet véstek a bútorra. György is nyomot hagyott maga után, a nevét és a javítás dátumát a szekrény hátulján rejtette el. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

7. László Krisztián hangmérnökként dolgozik az Országházban, többek között ő végzi az ülésterem egyik páholyából az ülések alkalmával a hangközvetítést egy körülbelül tizenöt éves berendezéssel. Itt koordinálják az összes bejövő hangot, és innen fut ki az összes rádiónak és televíziónak kimenő hang is. Ha például egy képviselő otthon hagyja kártyáját, amivel regisztrál a jelenléti rendszerbe, ideiglenesen kap egy rádiós mikrofont, hogy az ő hangját is rögzíteni tudják. Krisztián mellett dolgozik még két informatikus is a páholyban, akik a szavazásokat és a jelenléti rendszert menedzselik. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

8. Tumpek Zoltán és Olariu Csaba restaurátorok épp az alsóházi ülésterem melletti folyosón állítanak helyre egy mennyezeti freskót. Az itt található freskók a magyar mezők és erdők flórájából merítik motívumaikat, többek között szegfűutánzatok díszítik a falakat. A munkafolyamat a meglévő motívumok lerajzolásával kezdődik, utána elkészítik a sablonokat, melyek segítségével el tudják kezdeni a festést. Mindig párban dolgoznak, míg egyikőjük a sablont tartja, addig a másik fest. A színeket mindig az eredeti színvilágnak megfelelően kell kikeverni. Elmondásuk szerint az épület kilencvenöt százalékában már végeztek restaurátori munkát, ismerik az épületet, mint a tenyerüket. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

9. Kiss Andor az Országgyűlés tévéstúdiójában dolgozik. Az ülésteremben öt kamerabeállásból rögzítik az eseményeket, a hármas számú kamera például mindig az elnököt nézi, mert ő bármikor felszólalhat. Ha valaki felszólal, a vele szemben lévő kamerák rögtön ráfordulnak. Andor a stúdióból csak azt érzékeli, amit ez az öt kamera lát. A kamerákat joystickkel tudják mozgatni a stúdióból, a hangfelvételeket pedig 120 perces hangkazettákra rögzítik, mindig hagyva egy egyperces átfedést, ha új kazettára kerül a sor. SD és HD formátumban is előállítják a képeket, a hatalmas megjelenítő monitorok jobb sarkában pedig a Duna TV élő adásának képét figyelik, itt tudják ellenőrizni a stúdiósok, hogy mikor vannak adásban. Fotó: Pályi Zsófia - Origo

10. Torma László és Kósa Tibor kárpitosok varrják az Országház lobogóit. A hivatalos méret szerint 360 cm hosszúságú magyar zászlókat varrnak a Parlament tetejére, 5 métereseket pedig a főbejárati homlokzatra. Ha a szél szétszaggatja a zászlót, ami gyakran előfordul, mivel különösen a tetőn lobogó zászlók erősen ki vannak téve az időjárás körülményeinek; az ő feladatuk a megvarrása. A Parlament tetején látható zászlók közül átlagban havonta 3-5 darab megy selejtbe. Újabban viszont az Országgyűlés Hivatala odaajándékozza ezeket a szabványtól ugyan már eltérő, de még jó minőségben lévő zászlókat külhoni magyar közösségeknek. A székely zászlót – ami a főhomlokzat bal oldalán van kitűzve, a jobb oldalon lobogó magyar zászló mellett – csak javítják, varrását egy külső cég intézi. Fotó: Pályi Zsófia - Origo