Így füstöljük el gyermekeink jövőjét

Az ipar felelős a legnagyobb részben azért, hogy rekordmennyiségben kerülnek a levegőbe az üvegházhatású gázok, de a lakóépületeink fenntartása is sokba kerül hosszú távon. Infografika arról, hogyan füstöljük el a szenet, az olajat és a gázt.

"Az elmúlt évtized volt a legforróbb, amióta tudományos igényű időjárási adatgyűjtés létezik. Bármiről beszélhetünk, csak arról nem, hogy a felmelegedés lelassult vagy tetőzött volna." Így kommentálta az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) főtitkára azt az elemzést, amely azt mutatja be, hogy 2001 és 2010 között nőtt a leginkább a Föld átlaghőmérséklete az 1850-es évek óta.

Honnan származnak a bolygót fűtő üvegházgázok, és ki felelős értük? Ezt mutatja be az alábbi infografika; nagyítson rá a részletekért, az ábrát az egérrel tudja mozgatni:

Bő egy évszázad alatt szinte egy Celsius-fokot emelkedett az átlaghőmérséklet a WMO összegzése szerint. Az 1880-as évtizedben 13,68 Celsius-fok volt a Földön (beleértve a tenger felszínét és a szárazföldet is), ehhez képest a 2000-es évtized átlaga már 14,47 Celsius-fok volt. 2010 végére már 39 százalékkal nagyobb volt a szén-dioxid koncentrációja a levegőben, mint az ipari forradalom kezdete, az 1750-es évek óta, a metán koncentrációja pedig több mint másfélszeresére emelkedett.

Az üvegházgáz-kibocsátás újabb riasztó szintjét idén májusban értük el. Az emberiség története során először volt 400 ppm szén-dioxid a levegőben (a mértékegység azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőből 400 szén-dioxid). A kibocsátás nem csökken, így pedig egyenes úton vagyunk afelé, hogy a 21. század végére több mint 6 Celsius-fokkal legyen melegebb a Földön, mint az ipari forradalom előtt a PwC tanácsadó cég és a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint.

Magyarország eltörpül a nagy kibocsátók között

A külső kördiagram azt mutatja, hogy Kína és az USA engedi a légkörbe a legtöbb szén-dioxidot. Az EU 3790 millió tonnájából hazánkra csak 57 millió esik. A belső diagramon azt mutatjuk meg, hogy hol a legnagyobb az egy lakosra eső kibocsátás Forrás: [origo]

A helyzet azért nem teljesen reménytelen. A legnagyobb kibocsátó államban, Kínában a február-márciusi súlyos szmoghelyzet hatására döntés született a szén-dioxid-adóról, amelynek a bevételeit környezetvédelmi intézkedésekre fordítanák.

A második legnagyobb kibocsátó Egyesült Államok pedig meglepő módon jó úton halad ahhoz, hogy teljesítse 2020-ra vállalt kibocsátás-csökkentési célját, amit Barack Obama jelentett be a koppenhágai klímacsúcson 2009 november végén. Az USA-ban a szövetségi környezetvédelmi ügynökség, az EPA szigorítja az autók, a kisteherautók, az erőművek és az ipari létesítmények megengedhető kibocsátását.

A nem hagyományos lelőhelyekről kitermelt földgáz (palagáz) használatával félannyi szén-dioxid kerül a légkörbe, mint szénből, és az egyes tagállamok is hozzájárulnak a cél teljesítéséhez, mint az élenjáró Kalifornia, ahol elindult a kibocsátás árát megfizettető szén-dioxid-tőzsde. Obama azt ígérte: az USA 17 százalékkal fogja vissza kibocsátását 2020-ra 2005-höz képest. A kínai vezetés hasonló vállalást nem tett, arra hivatkozva, hogy jórészt a fejlett-iparosodott államok felelősek az elmúlt két évszázad kibocsátásáért és a mára kialakult helyzetért.