Másfél évtized után sem jár végig a villamos a Lágymányosi hídon

Vágólapra másolva!
A végül elmaradt világkiállítás adott alkalmat az 1995-ben átadott Lágymányosi híd megépítésére, melyen ma több mint napi 100 ezer jármű halad át. Az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása a mai napig várat magára, a híd felhajtójának támaszfala többször leomlott az elmúlt 14 évben, Rehák Balázs hídmester vezetett körbe minket.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd helye már a 19. századi városrendezési tervekben szerepelt, megépítéséről 1985-ben hoztak döntést, megvalósítására azonban az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás adott alkalmat. A kiállítás elmaradt ugyan, de a híd építését már 1992-ben elkezdték, és 1995 októberében át is adták. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd alsó szerkezetén mindössze gáz- és vízvezetékek futnak végig, a többi kábel a folyó alatt lévő kábelalagútban van elhelyezve. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd szerkezetében az 1996-os átadása óta nagyobb karbantartási munkálatok nem történtek, a felhajtó támfalát azonban már többször meg kellett erősíteni, mert annyira leomlott, hogy azzal veszélyeztette a forgalmat. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A Duna szabályozása során a 19. században kialakult a dél-budai oldalon egy tó, melyet az 1850-es években ugyan feltöltöttek, de sokáig még vizenyős, mocsaras talaj jellemezte. A híd névadó pályázata során felmerült számos variáció, mint például Szent László, Kossuth, Latinovits Zoltán, Szent István, Mátyás király híd, valamint a Béke hídja is, végül azonban erről a mocsaras területről kapta a híd a Lágymányosi nevet. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Fővárosi hídjaink közül ez a pirosra festett híd a legélénkebb színű. Átadása óta nem festették újra, így még az építés során használt német festék borítja, amely azonban rossz minősége miatt számos helyen felpattogzott és pereg le. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Gebauer Hanga [origo]
A Sigrai Tibor tervei alapján épült 6800 tonnás acéllemezes, 494 méteres hídon a napi forgalom több mint 100 ezer jármű. Budapesten a Lágymányosi, valamint az Árpád híd van megnyitva a 12 tonnánál nehezebb kamionforgalom számára, ezeken a hidakon nincs életben súlykorlátozás, akár egy 80 tonnás jármű is átmehet rajtuk. | Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A 41 szakaszból álló, közel 500 méter hosszú híd 615 gyártási egysége előszerelő üzemekben készült, amelyeket a helyszínen 120 tonnás úszódaruval emeltek helyükre. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Rehák Balázs, a híd első és máig szolgálatban lévő hídmestere korábban a Fővárosi Közterület-fenntartó útjavításokat végző osztályán dolgozott, innen került 1995-ben hídmesteri beosztásába. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A hídon tükrös világítást alkalmaztak, amely egyenletes szórt fényt biztosít 35 méteres magasságból, ezzel a megoldással egyedülálló hazánkban. A pilonokon lévő reflektorok fényét a két-két szárnyban egyenként 50 tükörelem szórja szét. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A 14 éves híd építésénél már nem volt jellemző a hídmesterek hídban lakása, így a Lágymányosi hídba nem terveztek szolgálati lakást. Azonban a hídmesteri iroda kialakítása megteremti az alvás, tisztálkodás, többnapos tartózkodás lehetőségét is. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Az eredetileg faipari technikus végzettségű hídmester Budáról, második kerületi lakásából jár a híd pesti hídfőjében lévő irodájába. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A híd jövőbeni fejlesztésének egyik legfontosabb eleme az 1-es villamos jelenlegi vonalának Budafokig történő meghosszabbítása. A majdani villamospályát már az építésnél figyelembe vették a tervezők, de azóta megépítése pénzhiány miatt folyamatosan csúszott. A jelenlegi tervek szerint 2010 végén járhat villamos a hídon. | Fotó: Hirling Bálint [origo]

Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Ez az 1896 körül készült festmény a Kellner Lipót és Gerester Kálmán által tervezett, keleti hangulatot árasztó városnegyed tervét ábrázolja. A "Konstantinápoly Budapesten" nevű mulatótelep csak részben épült meg, ugyanis a kezdeti magas látogatószám leapadt, majd a megjelenő szúnyogok elviselhetetlenné tették a területet, így 1901-ben be kellett zárni. A kép bal szélén ível át a Dunán jelenleg a Lágymányosi híd, jobbról pedig a Gellért-hegy lába látható. | Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

A budapesti hidakról és hídmesterekről szóló sorozatunk többi részét itt tekintheti meg!