Még évekig kihasználatlan lesz Budapest legdrágább hídja

A 63 milliárd forintos beruházással megépült Megyeri híd az Árpád híd, a legforgalmasabb budapesti híd napi forgalmának harmadát bonyolítja le, kapacitását az M0-s körgyűrű befejezésével lehetne kihasználni. Egy évvel átadása után még garanciális javításokat végeznek rajta és fajlagos költsége négyszer annyi volt, mint egy kínai nagytestvérének. Eser Attila hídmester vezetésével körbejártuk a legújabb, leghosszabb és legmagasabb Duna-hídunkat.  

Az Újpestet Budakalásszal összekötő Duna-híd tervezése 1993-ban kezdődött el, építésének pedig 2006-ban láttak neki, végül 2008. szeptember 30-án adták át az új hidat. A képen a halogén fényszórók bemelegedésének zöld fénye látható. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


Az ország első ferde kábeles hídjának pályáját összesen 88 ferde kábel tartja. A híd építéséhez 12 700 tonna acélszerkezetet használtak fel, míg például az Eiffel-toronyba csak 10 ezer tonnát építettek be. A képen Eser Attila hídmester járja körbe a hidat. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A híd ledes világítástechnikájának takarása tűzihorganyozva és festve van. A híd ívének kiszélesedésénél a horgonyzás egy évvel a híd átadása után még hiányos volt, ezt ottjártunkkor a kivitelezést végző fővállalkozó garanciális javításként pótolta. A háttérben a Szentendrei-sziget látható, melyre a tervek szerint lejárót is építettek volna, de ez környezetvédelmi okokra hivatkozva meghiúsult. A hídmester tájékoztatása szerint itt helyezkedik el Budapest egyik fő ivóvíztermelő bázisa, a Fővárosi Vízművek védterülete, éppen ezért közforgalomra nem alkalmas. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A hídra a fővállalkozó három év garanciát vállalt, így a járda sóvédelmét is most javították. Amíg a meghibásodott riasztórendszert a kivitelező szintén garanciálisan javítja, négy őrrel figyelteti a hidat. Most két sávban haladnak a járművek a hídon, de a széles leállósávok szükség esetén új forgalmi sávokká alakíthatók. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A híd két pilonjának déli száraiban egy-egy ferde pályás felvonó működik, míg az északi oldalon egy-egy lépcsőház található. A budai pilon ferde pályás felvonójának meghibásodását épp javították, mikor ott jártunk. A pilon tetejére csak létrákon lehet feljutni. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


Eser Attila hídmesternek havonta egyszer a híd állapotát ellenőriznie kell. Ilyenkor három-négy nap alatt járja végig a hidat, megfigyeli a ferde- és feszítőkábelek lehorgonyzásának környezetét, megnézi, tapasztalható-e bármiféle szokatlan rezgés, korróziós vagy egyéb hiba.| Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A pilonok 100 méter magasak, ez az Erzsébet híd pilonjainak majdnem háromszorosa. A kilátás festői, a híd kezdeti, 7-es számú tervében még szerepelt, hogy a nagyközönség számára is nyitott kilátót alakítsanak ki, de az állam végül a 7M (módosított) tervet fogadta el gazdasági okokra hivatkozva, amiben a kilátó terve már nem szerepelt. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A híd tulajdonképpen öt hídszakaszból áll, mely a Duna két ágát és az ártereket íveli át. A hidak összhossza 1861,35 méter, ezzel a Megyeri híd Magyarország leghosszabb folyami hídja.| Fotó: Pályi Zsófia [origo]


Eser Attila hídmester korábban úszott, vízilabdázott és kajakozott is. Mostanában kalandvágyát siklóernyőzéssel, snowboardozással és vitorlázással csillapítja, a hidakba a Műegyetemen szeretett bele. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A képen a bal parti ártéri hídban járunk, a háttérben a szabadon vezetett feszítőkábelek helyezkednek el.| Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A hídon halad át a fővárost elkerülő M0-s körgyűrű, így a híd fenntartása és üzemeltetése nem a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., hanem az Állami Autópálya-kezelő Zrt. feladata. A hídmester irodája, a többi fővárosi híddal ellentétben, nem a hídban, hanem tízpercnyi autózásra van. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


Az irodában mozgatható térfigyelő kamerákon keresztül figyelik a forgalmat. Naponta körülbelül 45 ezer jármű halad át a hídon. A ideiglenes fővárosi lezárások 10 százalékos forgalomnövekedést okoztak ugyan, de ez még mindig messze van a Árpád híd napi 150 ezres és a Lágymányosi híd 100 ezres forgalmától. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A speciális bordavilágítás, a repülőgépek számára kialakított jelzőfények és a közvilágítás minden éjszaka be van kapcsolva. Péntekenként a folyosók világítása is ég, míg szombatonként és vasárnaponként a pilonfalak és kábelek világítása is bekapcsol. A képen a teljes díszkivilágítás látható, amit csak a piros betűs ünnepeken kapcsolnak be, ilyenkor a 3,6 km hosszan húzódó ledes szegélyvilágítás is ég. | Fotó: Pályi Zsófia [origo]


A kínai Hangcsou-öböl felett átívelő ferde kábeles híd a Megyeri híd nagytestvére, 36 km hosszával a világ leghosszabb ferde kábeles hídja. A négy hónappal korábban átadott kínai híd 275 milliárd forintba (11,8 milliárd jüanba), míg a magyar híd 63 milliárdba került. Ugyan a drága tecnológiával épült ferdekábeles szakasz a kínai híd huszadrésze, a magyar híd hosszának pedig harmada, mégis a Megyeri híd fajlagos költsége négyszer annyi volt (a Hangcsou híd kilométerenként 7,6 milliárd, míg a Megyeri híd 31,5 milliárdba került). | Fotó: AFP/Li Zong

A budapesti hidakról és hídmesterekről szóló sorozatunk többi részét itt tekintheti meg!