Lisztháborút rendeztek egy görög kisvárosban

A 19. századból származik ez a karneváli időszakot lezáró fergeteges, hagyományos rendezvény. A lisztháború a vallási eredete ellenére mára főleg a színes festékporos felhőben zajló bulizásról szól.

A görög ortodox keresztények számára a Tiszta hétfő a Húsvét előtti negyvennapos nagyböjt kezdetét jelenti, ez zárja le a karneváli időszakot. Ezen a napon egy őrült lisztháború zajlik minden évben egy kis görög halászfaluban.
Az Athéntól mintegy 200 km-re nyugatra található Galaxidi utcáján végigvonulnak az emberek, és színes festékporral és liszttel dobálják egymást. A lakók vagyonuk védelme érdekében műanyag fóliával takarják be házaikat és profi felvonulók pedig overálban és maszkban jelennek meg, és így táncolnak, buliznak a sűrű, fullasztó porfelhőben.
A hagyomány a 19. századból származik, amikor az ország oszmán megszállás alatt állt, és mindennemű mulatság tiltva volt. A helyiek tiltakozásul hamuval festették be az arcukat, majd utcai táncokat lejtettek, ami mára egy színes festékporos, fiatalok turisták körében népszerű, bulis rendezvénnyé vált.