Sokan vészmadárkodtak, de igenis, lehet magyar hősökkel nemzetközi sikereket elérni

Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. 2024.01.18 Budapest Fotó: Csudai Sándor A képen: Káel Csaba

Tavaly 30 százalékkal nőtt a magyar filmipar teljesítménye. A nagy költségvetésű nemzetközi filmeknél az adókedvezményhez képest 3,2-szer nagyobb bruttó jövedelem keletkezik a magyar gazdaságban. A jelenlegi fejlesztésekkel több mint egyötödével bővül a teljes hazai filmstúdió-kapacitás. A magyar filmipar dinamikus fejlődéséről, sikereiről és komplex folyamatairól, egyszerűbben: a teljes mozgóképipari ágazat eredményeiről beszélgettünk Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal.

Az elmúlt két évben a világ számos rangos szaklapja, így például az amerikai Variety cikkei is rendre beszámoltak a magyar filmipar lendületes fejlődéséről, kifejtve, miért érdemes a nagy nemzetközi produkcióknak Magyarországra hozni a forgatásaikat. Milyen évet zárt a magyar filmipar 2023-ban a külföldi produkciók szempontjából?

Már 2021 és 2022 között is 20 százalékkal, tavaly pedig újabb, 30 százalékkal nőtt a magyar filmipar teljesítménye.

De ha messzebbre tekintünk, például a Nemzeti Filmintézet megalakulása, 2019 idejére, akkor azt látjuk, hogy alig öt év alatt megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése és ezzel tulajdonképpen a hazai filmipar teljesítménye is.

Ugyanis nem csak arról van szó, hogy 2019-ben 100 milliárd, tavaly pedig már több mint 300 milliárd forint költés realizálódott a magyar filmiparban. Több mint 20 ezer fős, dinamikusan fejlődő hazai filmes ágazat szolgálja ki a magyar filmeket és az itt forgató legnagyobb hollywoodi produkciókat, és ezek stábjában ma már a magyar szakemberek részvételi aránya eléri, sőt sokszor meghaladja a 80 százalékot.

Mondana példát?

Itt van például a tavalyi velencei filmfesztivál fődíjasa, illetve a két Golden Globe-díjjal és 11 BAFTA- jelöléssel az idei Oscar egyik nagy esélyesének tartott filmje, Jórgosz Lánthimosz Szegény párák című alkotása, mely ezen a héten érkezik a magyar mozikba. Ezt itt forgatták 2021-ben, a stáb 80 százaléka magyar szakemberekből állt.

Fontos megjegyezni, hogy a külföldi produkcióknak biztosított filmszolgáltatások terén elképesztő verseny van a régióban és sok év komoly munkája van abban, hogy London után ma Budapest a második legnagyobb európai filmes gyártóbázis.

A külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, csökkent az importigényük és egyre magasabb értékben teremtenek a hazai vállalkozásoknak bevételt.

Káel Csaba: "Sok év komoly munkája van abban, hogy London után ma Budapest a második legnagyobb európai filmes gyártóbázis" Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mi teszi ennyire vonzóvá Magyarországot?

Természetesen köszönhető a magabiztos szaktudásnak, a világszintű infrastruktúrának, a Filmintézet munkájának és az itteni produkciós cégeknek, akik megszervezik, hogy Magyarországra jöjjenek forgatni a külföldi produkciók.

És nagyon nagy részben köszönhető az állami részvételnek, hiszen például a 30 százalékos adókedvezményt, amit a külföldi produkciók közvetett támogatásként kapnak, az elmúlt időszakban a kormányzat mindvégig megbízhatóan és kiszámíthatóan biztosította.

Érdemes tisztázni, hogy a 30 százalékos adó-visszatérítés nagyon is megéri, túl azon, hogy vonzóvá teszi az itteni forgatást. Hiszen a külföldi produkciókkal számos magyar szakember megélhetését és hazai filmes cég munkáját biztosítjuk, a bevételek növekedésének adóvonzata pedig jelentkezik államháztartási szinten is.

Az említett 300 milliárd forint már a GDP-ben is egy komoly, jól látható volumen. A nagy költségvetésű nemzetközi produkciók esetén a közvetett támogatáshoz képest 3,2-szer nagyobb bruttó jövedelem keletkezik a magyar gazdaságban.

S persze, a külföldi produkciók itteni költésének az idegenforgalom és az országmarketing szempontjából is rengeteg pozitív vonzata van. Jó pár 5 csillagos szálloda épült fel a közelmúltban, amelyeket a nálunk forgató nagy produkciók is igénybe vesznek, és nemcsak a csúcsszezonban, hanem januártól decemberig, közben pedig folyamatosan itt költenek, étterembe járnak, jó bort isznak, és adott esetben a magyar divattervezők kollekcióiból vásárolnak.

De például azt megfizetni, hogy Will Smith fölmenjen a Lánchíd vagy az Operaház tetejére és onnan szelfizzen, iszonyú sokba kerülne. Egy-egy ilyen „reklám" rengeteg emberhez eljut világszerte – és nem csak a filmesekhez. Egy olyan fantasztikus siker pedig, mint Sipos Zsuzsanna Oscar-díja a Magyarországon forgatott Dűne berendezéséért kifelé és befelé is óriási elismerés és igazolása annak, hogy a magyar szakemberek a legmagasabb színvonalon dolgoznak.

Patrice Vermette és Sipos Zsuzsanna a legjobb produkciós tervezés Oscar-díjával, amelyet a Magyarországon forgatott Dűne című filmért vehettek át Forrás: AFP/Frederic J. Brown

És még mindig a kérdésnél maradva: említettem a világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát. Talán kevesen tudják a szakmán kívül azt, hogy milyen elképesztő stúdiókapacitás van jelenleg Budapesten és környékén. Összesen nyolc nagyobb stúdiókomplexum és ezekben összesen 43 műterem üzemel. Nem véletlen, hogy az ön által is említett Varietyben, a legnagyobb filmes magazinban úgy szoktak ránk hivatkozni az utóbbi időben, hogy "Hollywood on the Danube", vagyis Duna-parti Hollywood, ami nagyon bájos, hiszen az öt legnagyobb amerikai filmstúdióból kettőt magyar alapított – Adolph Zukor és William Fox –, így eleve van egy nagyon érdekes összecsengés a mával, amire lehet és kell is hivatkozni, ha hollywoodi produkciók idecsábításáról van szó.

De ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az igényekkel, a meglévő infrastruktúrát – és a filmes oktatást, a technológiai hátteret is – folyamatosan fejleszteni kell.

A mozgókép tulajdonképpen ott van az élet minden területén, egy megkerülhetetlen iparággá vált, amibe érdemes invesztálni. Ezt közvetítjük folyamatosan a kormányzat felé, aki ezt érti és nyitott rá, a lehetőségekhez mérten támogatja. A fóti beruházás gyakorlatilag a Covid-járvány alatt kidolgozott mozgóképipari stratégiai döntés eredményeként – a kanyarban előzve taktikáját követve – valósulhat meg. Állami finanszírozásból korszerűsítjük a teljes fóti filmgyártó komplexumot és négy új, a világsztenderdeknek megfelelő stúdióval bővítjük, ami azt jelenti, hogy a privát stúdiófejlesztéseket is beleszámítva

több mint egyötödével, 22 százalékkal bővül a teljes stúdiókapacitás.

Kulcsfontosságú lépés, ugyanis eddig ez volt a szűk keresztmetszete a filmipar további fejlődésének.

Ha jól tudom, részben ezért is jártak tavaly ősszel Los Angelesben az American Film Marketen, hogy ezeket a fejlesztéseket bemutassák. Milyen volt a fogadtatás?

Nagyon nagy sikere volt. Jól fogadták az ottani szakemberek, mert szeretnek, és úgy tűnik, a továbbiakban is szeretnének nálunk forgatni. Tudni kell, hogy amikor Hollywoodban megterveznek egy külföldi forgatást, szinte minden produkcióban a sztároktól a fontosabb stábtagig mindenki kitölt egy listát, amelyen ott szerepel az is, hogy hol forgatnának szívesen, és ezen Budapest rendszeresen az elsők között szerepel.

Említette, hogy az infrastruktúra mellett az oktatást és a technológiai hátteret is folyamatosan fejleszteni kell. Utóbbi két területen milyen előrelépések történtek az elmúlt időszakban?

Hatalmas előrelépésnek számít, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) az alapképzését sokkal gyakorlatiasabbá tette, igazodva az ipar valós szakemberigényéhez. Jó hír, hogy az egyetem képzésében ősztől megjelenik két új terület, ami egyszerre példázza az oktatás és technológiai háttér fejlesztését. Az SZFE tavaly novemberben indította el eddigi történetének legnagyobb technikai fejlesztését, kialakítva egy olyan virtuálisstúdió-technológiát,

ami egyedülálló Európában, de jóformán az egész világon ritka a filmes oktatásban.

Arról van szó, hogy a virtuális technika segítségével bármilyen helyszín és annak bármilyen körülményei megalkothatók, ami óriási lehetőség a kreatív stáb – rendezők, operatőrök, látványtervezők stb. – számára.

Szintén újdonság, hogy 2024 őszén – a hazai felsőoktatásban elsőként – az SZFE akciórendező képzést indít.

Azaz komoly stúdium keretében lehet elsajátítani a filmek akció- és tömegjeleneteinek megrendezésére irányuló szaktudást. A képzés jellege miatt az SZFE együttműködik a Testnevelési Egyetemmel, hiszen ott vannak azok a szakemberek, akik a fizikai képzésben részt tudnak vállalni, legyen szó vívásról, lovaglásról, céllövészetről vagy küzdősportokról. Illetve külföldi oktatókat is bevonunk a képzésbe, amely iránt már most hatalmas az érdeklődés.

Káel Csaba: "A magyar szakemberek a legmagasabb színvonalon dolgoznak" Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mindez a nemzeti filmstratégia része. A Filmintézet képzési igazgatóságának kiemelt feladata, hogy támogassa a filmes szakemberek képzésében résztvevő állami intézmények és a magánszektor együttműködését. Olyan igényei vannak a filmes ágazatnak, ahol markáns fejlődési potenciál van az egyetemeken, kiemelten az SZFE-n és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen keresztül. Ilyen például a képi manipuláció. Ma már szinte alig van olyan film, amiben nincs képi utómunka. Szinte minden képkockát bedigitalizálnak, nemcsak fényelik, hanem speciális effektusokkal látják el, mindez különleges szaktudást igényel.

Új kezdeményezés a Nemzeti Filmintézetnél a "Filmes leszek" pályaorientációs kérdőív is, ami kiemelten a 17–24 év közötti fiatalokat és a pályamódosítókat is megszólítja.

A világ rohamosan tereli a fiatalokat a mozgóképek irányába. Ma már az applikációk, a telefon lett a terepe a felvételnek és utómunkának is, miközben a filmes szakmák sokszínűségéről, a szervezett körülmények között megszerezhető szaktudásról, és az elhelyezkedés lehetőségeiről a fiataloknak kevés ismeretük van. El kell juttatni hozzájuk az információt, hogy Magyarországon milyen lehetőségek vannak arra, hogy megszerezzék a szaktudást és dolgozhassanak a filmiparban, illetve hogy milyen sok filmes munkakör van, ami közül választhatnak. Eleve a filmkészítés folyamata nagyon sok gazdasági ággal fonódik össze. A filmszakmán túl, legalább ilyen fontos az építőipar, tehát a díszletezés, a jelmez, a kellék, a logisztika, pénzügy és sorolhatnám - a filmkészítés szerteágazó tevékenység, és ezt el kell magyaráznunk a fiataloknak. A kérdőívek kitöltésével az érdeklődő visszajelzést kaphat saját kompetenciáiról és ötleteket meríthet a filmes szakmákkal és szakmaterületekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor el kell juttatni a fiatalokhoz azt a tudást is, ami ahhoz szükséges, hogy a mai világban a képi üzeneteket megértsék és értelmezzék.

Több oktatási kezdeményezésünk közül a "Klassz program" keretében sok-sok filmet elérhetővé tettünk, továbbá a tanárok számára a mozgókép oktatáshoz órai csomagokat biztosítunk. Másrészt azt Art Mozi Egyesülettel lehetőséget arra, hogy a tizenévesek megismerjék, megéljék és megszeressék a moziélményt. A mi generációnknak a moziélmény természetes, de a Covid-járvány okozta bezártsággal felfokozott streamingszolgáltatások idején felnövők számára már egyáltalán nem az, ezért próbáljuk kirángatni a gyerekeket a digitális magányból.

Ez kicsit úgy hangzik, mintha a "régi idők" filmklubjait szeretnék feltámasztani.

Részben ez is a célunk. Ráadásul nagyon jók a visszajelzések. Gondoljunk bele, hogy itt Budapesten természetes, hogy elérhető közelségben vannak mozik, de Magyarország sok részén ez nem így van. Szükségszerű, hogy legyenek helyi filmklubok, amelyek eljuttatják a filmeket a közönséghez. Ezért összefogást kezdeményeztünk a Nemzeti Művelődési Intézettel (NMI), és létrehoztunk egy olyan, a vidéki kultúrházak sokaságára kiterjedő moziklub-hálózatot, ahol délutánonként felnőttek, délelőttönként pedig a gyerekek vehetnek részt vetítéseken. Ez egy nagy hiányossága volt a filmterjesztési rendszernek, hiszen a vidéki lakosság nagy részéhez nem értek el a mozifilmek. Most pótoljuk, sőt újraindítottuk az egyetemi filmklubokat is – büszkén mondhatjuk, hogy ez most a legtöbb magyar egyetemen már jelen van, de kiterjesztettük a határon túlra is, így összesen 31 egyetemen működik filmklub.

Káel Csaba: "A terjesztés bővítése nem csak gazdasági szükségszerűség – túlzás nélkül, a nemzeti és közös európai identitásunk a tét" Fotó: Csudai Sándor - Origo

Fontos kiemelni, hogy a terjesztés a filmkultúra egyik oszlopa. Ráadásul az amerikai filmterjesztés olyan erős, hogy nagyon nehezen élnek meg mellette a helyi értékeket felmutató nemzeti filmek, és ez nem csak Magyarország problémája, hanem általános egész Európában.

Az elképesztő hollywoodi dömping mellett ugyanis lassan nem jut tér a mozgókép kínálatban az európai életmód megjelenítésének, a méreténél fogva a legfontosabb művészeti iparág Hollywooddal szemben egyszerűen alig tudja közvetíteni a saját értékrendjét.

Olyan mennyiségben zúdul ránk a hollywoodi tömegfilm, hogy lassan nem jut el hozzánk az, hogy milyen magyarnak, franciának, németnek, olasznak vagy csehnek lenni, miközben szinte mindent tudunk az amerikai ítélkezési rendszerről. A terjesztés bővítése nem csak gazdasági szükségszerűség – túlzás nélkül, a nemzeti és közös európai identitásunk a tét.

Koltai Lajos tavaly novemberben a magyar mozikban bemutatott történelmi filmje, a Semmelweis sikerrel vette fel a versenyt az amerikai filmekkel – milyen esélyei vannak egy ilyen, a magyar nemzeti identitást is megmutató alkotásnak a nemzetközi forgalmazásban?

A Semmelweis a maga 250 ezres hazai nézőszámával óriási siker és komoly áttörés, hiszen ez lett az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje. Amihez hozzátartozik, hogy a Covid-járvány rendkívül megcsappantotta a mozilátogatottságot – idén kezdtek igazán visszatérni a nézők a mozikba. De a kérdésre válaszolva, a Semmelweis minden szempontból megfelel a nemzetközi piac elvárásainak, még akkor is, ha sokan szeretnek vészmadárkodni, hogy magyar hősökkel nem lehet nemzetközi sikereket elérni, de még versenyezni sem a magyar mozikban a hollywoodi blockbusterekkel. Dehogynem. Ez a film most itthon leelőzött nagy hollywoodi produkciókat, vegyük csak a szintén történelmi filmeket, Ridley Scott Napóleonját vagy Martin Scorsese Megfojtott virágokját!

Semmelweis (Vecsei H. Miklós és Nagy Katica) Forrás: Szupermodern Filmstúdió

Koltai Lajos és alkotótársai olyan filmet készítettek, amiben mélyen benne van a magyar néplélek, miközben nemzetközi filmnyelven mesél, és legalább ennyire fontos, hogy a Semmelweisnek van egy jól behatárolható, világszintű célcsoportja: az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik ismerik és tisztelik Semmelweis Ignác munkásságát. Nagyon fontos az is, hogy nemzetközi színtéren az a film forgalmazható sikeresen, amibe már a kezdeteknél beszáll erős nemzetközi disztribúciós cég.

A most készülő, finisbe érkezett történelmi sorozat, a Hunyadi eleve egy nagy nemzetközi forgalmazó – a Borgiák vagy a Babylon Berlin című történelmi sorozatok sikeréhez is tevékenyen hozzájáró Beta – részvételével indult. A nemzetközi együttműködés azt is jelenti, hogy a vezető magyar színészek mellett ismert európai – török, szerb, olasz vagy cseh – színészek is szerepelnek, akik hazájukban sztárok, azaz kíváncsi rájuk a közönség, vagyis egyetlen sorozattal több millió emberhez juthat el egy magyar hős története. Ez egy fontos irány. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem a képzelet világából kell megteremteni a szuperhőseinket, hanem a valóságból, mert rengeteg a megfilmesítésre méltó ember a magyar történelemben és a jelenben is. Gondoljunk csak a friss Nobel-díjasainkra!

Ahhoz, hogy ezeket a történeteket sikeresen filmre tudjuk vinni, szükség van mindarra, amiről eddig beszéltünk, egy komplexitásában fejlődő, dinamikus filmiparra, ami hozzátesz a magyar értékekhez.