A film egyik kimagasló jelenetében egy feministák által szervezett előadáson felszólaló férfi beszédében eljut egészen addig, hogy nők gyakorlatilag nem léteznek.
Éppen az ilyen sokkoló élményekért érdemes megnézni az ehhez hasonló filmeket, melyekben megjelenésük óta mindig találunk valami olyat aspektust, vagy "olvasatot", amit világunkra is ráhúzhatunk.
Szerintem minden gyűlöletet a félelem táplál, ugyanis mennyire picinek érezheti magát az az ember, aki így tud gyűlölni és ezért úgy viselkedik, ahogy. A film rendezője, Enyedi Ildikó bátor és szuverén, imádom a humorát, ami ebben a filmben érhető igazán tetten. Az a tény, hogy nem csak Magyarország lelkesedik a filmjeiért büszkeséggel tölt el, hiszen alkotásaival országhatárokat képes átívelni szerintem leginkább a bátorsága és különleges látásmódja miatt.
A film minden egyes megtekintésekor ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg bennem: hogyan lehet egy ilyen filmet egyáltalán létrehozni? Ahogy Törőcsik Marit látjuk a vásznon, az annyira bájos és szívszorító is egyben: fantasztikus színésznő. Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy dolgozhattam együtt a film rendezőjével, Makk Károllyal. A Szerelemről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, annyi érzést karol fel a film; helyet kapnak benne ugyanis az emberi kapcsolódások nehézségei mellett a kitartás és a "nemadomfel-jelenség" is...
A kor szörnyű politikai lenyomata, ami embereket szakít szét egymástól, ugyanakkor az empátia, a remény és az örök szerelembe vetett hit.
Ez egy örök érvényű film, nem hiába van legtöbbünknél az első 10 magyar film között, éppen ezért fontosnak tartom, hogy a fiatal generáció is szánjon időt erre az alkotásra.
Biztos vagyok benne, hogy megérintené őket, lehetetlen elkerülni, hogy a film mélyen hasson ránk, hiszen olyan vizuális eszközöket használtak a készítésekor, melyek az elménkre is hatást gyakorolnak, pedig ez abban az időben egyáltalán nem volt szokványos.
Az erős rendezői koncepció és a fantasztikus színészi alakítások miatt szó szerint sokkoló élmény volt számomra, mikor először láttam ezt a filmet. Ritkán van esélyem minden előítélet nélkül filmet nézni, így igazán meg tudott lepni: az éreztem, hogy egyszerre ki is kapcsolnám, de tovább is nézném. A világ sajnos nem változik, mindig voltak és lesznek beteg elméjű emberek, akik vágyaikat az erkölcsi és morális korlátokon túl is kiélik, ráadásul a legriasztóbb, hogy itt élnek, itt járnak köztünk.
Megint csak láthatjuk az adott kor politikai és emberi ellentéteit, amikor nem feltétlenül az igazság kiderítése a fontos, vagy az emberi életek védelme, hanem a felfele való megfelelés, az eltusolás.
Csak szex és más semmi
Ez az egyetlen filmem, amiben azóta sem kritizálom magam. Fantasztikus érzés, hogy a szakma és a közönség egyaránt szerette, nem lett megosztó alkotás, hanem tényleg mindenki azt gondolta, hogy jól sikerült.
Talán az örök érvényű téma – hol lehet megtalálni a megfelelő partnert, és mi van, ha nem találjuk? - vagy a színházi kulisszák mögötti helyszín – ami mindig is érdekelte az embereket, ahogy készül egy-egy színdarab – az oka, hogy sokan emlegetik a mai napig is elismerően az alkotásunkat.
A filmben felvetett örökérvényű témáknak mindig is lesz létjogosultsága.
A hosszú éveken át gyúrt cselekmény nagyon kiforrott alkotást eredményezett, s férfiak és nők egyaránt szeretik. Mai napig gyakran idéznek a filmből sokszor a fiatalok is, valószínűleg azért, mert valamit megmozgatott és eltalált a nézők többségében.
Mindig azokat az alkotásokat tartom a legerősebbnek, amelyek a történelmi kort csontig hatolóan képesek bemutatni a karakterek rezdülésein keresztül, ez a film pedig megtanít rá, hogy mindent túl lehet élni. Olyan gyönyörűen és finoman festi meg a holokauszt képét egy-egy jelenetben, hogy minden nézőt mélyen megérint, ebben biztos vagyok.
Természetesen sosem szabad elfelednünk, mi történt, de ennél az alkotásnál nem ezen van a hangsúly, hanem az üzeneten: mindig van tovább és a szeretet ereje mindenre képes.
Ez az egyetlen, ami az embert előre tudja mozdítani.
„Ahányszor csak megnézem ezt a filmet, szinte mindig a homlokomra csapok: ez az én életem! Persze nem minden aspektusában, de olyan mértékű naturalizmussal ábrázolja a világot – amelyet a színészi játék és vizualitás csak fokoz, - hogy elejétől a végéig benne érzem magam a történetben. Ez egy egyetemes érzés, sokan éltük meg hasonlóan ezt az időszakot: a fiatalságunkat.
A Moszkva tér szerintem őszinteségével tört utat magának, hiszen a hiteles valóságot ábrázolta, nem idealizálta az időszakot, épp ellenkezőleg; minden hibájával együtt felvállalta.
Azt gondolom, ha valamilyen témához hozzányúlunk, azt csak így lehet megtenni, hogy az igazságot mutatjuk be, de azért érezzük közben azt is, hogy mindenre létezik megoldás."
„A FILMIO szerintem fantasztikus kezdeményezés, pláne, hogy a régi filmeket mai minőségben nézhetjük az otthonunk kényelméből."
Úgy gondolom, efelé tartunk; mindent a négy fal között szeretnünk már csinálni, így, ha több száz magyar film csak egy kattintásra van tőlünk, ez valószínűleg látványos és mérhető eredményekkel lesz a hazai filmipar mutatóira.
"Öröm látni, hogy milyen széles kínálatban szerepelnek itt filmjeink, a magyar alkotások fantasztikusak: az ember egyszer csak elkezdi felfedezni őket és pillanatok alatt függője lesz."
A FILMIO, a magyar filmek gyűjteménye egyedülálló szórakoztató és kulturális szolgáltatásként, kínálja exkluzív tartalmait és a könnyű hozzáférést, ahol mindenki megtalálja kedvenc filmjei mellett a legújabb magyar mozifilmeket is - ráadásul kiemelkedő minőségben.
A cikk a FILMIO támogatásával készült. További információ itt.