Nézze meg Belmondo legnagyobb alakításait! - rövid videók

Jean-Paul Belmondo a Bolond Pierrot című filmben

Jean-Paul Belmondo a francia új hullám színészeként lett ismert, majd lett a francia film legnagyobb akciósztárja. A művész és kaszkadőrmutatványait másra csak ritkán bízó akciófilmes a legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt, a teljesség igénye nélkül: Jean-Luc Godard, Jean-Pierre Melville, Alain Resnais, Gérard Oury, Claude Chabrol, François Truffaut, Philippe de Broca, Louis Malle, Claude Sautet, Georges Lautner. Összegyűjtöttük a 88 éves korában meghalt nagy francia színész legnagyobb alakításait.

Kifulladásig

Jean-Paul Belmondo első nagy filmje és hatalmas alakítása a francia új hullám legfontosabb programfilmjében, az európai filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotásában, a Jean-Luc Godard rendezte Kifulladásig-ban (1960). Ha csak ebben az egy filmben szerepelt volna, Belmondo akkor is legenda lenne, olyan átéléssel játszotta az amerikai gengsztereket és a Humphrey Bogartot utánzó autótolvaj szerepében.

Az áruló

A francia bűnügyi filmek legnagyobb hatású alkotója, Jean-Pierre Melville 1962-ben készítette Belmondóval a főszerepben Az áruló című, fordulatokban gazdag sötét látomását az alvilági betyárbecsületről.

Majom télben

Henri Verneuil 1962-es drámájában két színésznemzedék ad egymásnak randevút: a 29 éves Belmondo ugyanis a francia filmszínészet akkori legnagyobb legendájával, Jean Gabinnel játszott együtt; tehetségét, nagyszerű jellemábrázolását és egyedi játékstílusát pedig az akkor 58 éves színészóriás is elismerte.

Riói kaland

Philippe de Broca 1964-es kalandfilmjében Jean-Paul Belmondo már különleges kaszkadőrtehetségét is megcsillogtathatta: ahogy későbbi látványos filmjeiben is, Belmondo az összes nyaktörő mutatványt (kivéve egy ejtőernyős ugrást, amit a producerek nem engedtek neki) maga csinálta végig, dublőrök és a testi épségét biztosító védőeszközök nélkül.

Bolond Pierrot

Godard és Belmondo 1965-ös nagy hatású búcsúja a fogyasztói társadalomtól és a kiégett értelmiségtől – zaklatott menekülés, mindenen és mindenkin keresztülgázoló szökési kísérlet a "szabadság" felé, szerelemmel, gyilkossággal, üldözéssel.

A tolvaj

Louis Malle 1967-es filmjének "címszerepében" Belmondo kisemmizett ifjút alakít, aki nincstelenül nem kérheti meg szerelme kezét sem – ezért lopással akadályozza meg azt, hogy a lányt máshoz adják, majd rákap a bűnre, amit azzal magyaráz, hogy így akar bosszút állni a burzsoázián. Különös kor- és kórkép a 19-20. század fordulójának Párizsáról, és óriási alakítás Belmondótól.

A Mississippi szirénje

Godard mellett Francois Truffaut volt a francia új hullám legnagyobb rendezője. Ő dirigálta Belmondót és Catherine Deneuve-öt a A Mississippi szirénje című romantikus kalandban (1969), amelyben Belmondo magányos, gazdag dohányültetvényest alakít, aki házassági hirdetést ad fel, de a nő, aki végül hozzá megérkezik, nem az, akivel levelezett.

Borsalino

Rajongók milliói várták, hogy a korszak két legnagyobb francia filmszínésze, Belmondo és Alain Delon végre egy filmben szerepeljen. Erre 1970-ben került sor a Jacques Deray rendezte Borsalino című gengszterfilmben.

Stavisky

Eredetileg Delon alakította volna a nagy újhullámos rendező, Alain Resnais életrajzi filmjének (1974) címszerepét – Belmondo mindenesetre zseniális a nagy pénzügyi szélhámos, az ügyleteivel politikai krízist okozó Alexandr Stavisky szerepében.

Félelem a város felett

Henri Verneuil és Belmondo 1975-ös, ötödik közös filmje a francia akció-krimi klasszikusa. A Félelem a város felett hemzseg a látványos kaszkadőrjelenetekben – a leghíresebb felvételét, amikor a rendőrt alakító Belmondo egy szabadban közlekedő metrószerelvény tetején egyensúlyozva egyik kocsiról a másikra ugorva halad előre, mintegy ötezer ember figyelte végig. A legenda szerint az egyik bámészkodó a jelenet végén odakiáltott a színésznek: „Bravó, Bebel! Ezt én még ötezerért se csináltam volna meg!" A mosolygó Belmondo erre így felelt: „Annyiért én se."

Az állat

Belmondo a Claude Zidi rendezte akció-vígjáték, az 1977-es Az állat forgatásán is ragaszkodott ahhoz, hogy maga kivitelezze a kaszkadőrjeleneteket. S bár a Sacré-Cœur lépcsőin legurulva komoly sérüléseket szenvedett, s egy tigris is majdnem letépte a fülét, semmi sem tántorította el attól, hogy megvalósuljon gyerekkori álma, és egy magasban szálló Fieseler Fi 156 típusú repülőgép szárnyán utazzon.

A profi

Belmondo talán legnépszerűbb filmje a Georges Lautner rendezte A profi (1981), amit csak Franciaországban több mint ötmillióan láttak a mozikban. Ebben látható a francia film történetének leghíresebb párbajjelenete, Ennio Morricone kultikus zenéjének kíséretével.

Montreali bankrablás

Alexandre Arcady 1985-ös vígjátékának szeretnivaló rosszfiúja bohócnak öltözve rabol bankot – Belmondo pedig valósággal lubickol a szerepben, amely egyaránt lehetőséget adott neki a komédiázásra, az akcióra és a drámai pillanatokra.

Egy elkényeztetett gyerek utazásai

Claude Lelouch 1988-as melodrámájának főszerepe volt az, amelyért megkapta a legjobb színésznek járó César-díjat. A filmnek nemcsak főszereplője, de társproducere is Belmondo volt – árvaházban nevelkedett állatidomárt és légtornászt alakít, aki később milliomos párizsi nagyvállalkozóvá lesz, hogy később csavargóként kezdjen új életet Afrikában.

A nyomorultak

Claude Lelouch modernizált Hugo-adaptációja: a cselekmény a 20. század derekán játszódik, de film a filmben megelevenedik az eredeti regény cselekménye is. A nyomorultak, amelyben Belmondo egyszerre alakítja Jean Valjeant és a rá emlékeztető Henri Fortint, elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe-díjat.

Egy ember és kutyája

Belmondo utolsó filmszerepe 2008-ból: az Egy ember és kutyája című dráma, amelyet Francis Huster rendezett Vittorio De Sica Umberto D. – A sorompók lezárulnak című neorealista remekműve alapján.