50 év után először vetítették le Ken Russell betiltott botrányfilmjét

Ötven év után a hétvégén először vetítették le egy brit filmfesztiválon a néhai Ken Russell filmrendező Richard Straussról szóló rövidfilmjét, amelyet annak idején bemutatása után náci szimbolikája, sokkoló és provokatív ábrázolásmódja miatt vettek le a műsorról.

Az 55 perces dokumentumfilmet a Keswick Filmfesztiválon mutatták be szombaton. A filmfesztivált Nagy-Britannia északnyugati Cumbria régiójában, Russell szellemi otthonában tartották meg.

Russell a BBC televízióban futó kulturális műsor, az Omnibus számára forgatta a Dance of the Seven Veils (Hétfátyoltánc, 1970) című rövidfilmjét.

A Richard Strauss életével és művészetével foglalkozó alkotást blaszfémiával, pornográfiával és náci propagandával egyaránt megvádolták. A vallási és fasiszta szimbólumokkal teli, német sztereotípiákat, erőszakot, gyilkosságot, háborút és a holokausztot ábrázoló film alcíme: Képregény hét epizódban Richard Strauss (1864-1949) életéről. A Hétfátyoltánc a zeneszerző Salome című zenés drámáján alapul.

Forrás: Dance of the Seven Veils

A BBC egyszer levetítette az alkotást 1970-ben, de ezt követően nem lehetett bemutatni, mert a zeneszerző családja megtagadta a film zenei jogait.

Ken szerette Strauss muzsikáját, de politikai nézeteit és személyét nem

- mondta el a 2011-ben elhunyt Russell özvegye, Lisi Tribble a szombati vetítés előtt a BBC-nek. Férje olvasta Strauss naplóját, és nagyon feldühítette, hogy Strauss támogatta a nácikat. Úgy érezte ki kell állnia vele szemben, de ezt humorosan akarta tenni. Viszont a dühe is érződik a filmben, mivel személyesen szemben állt a fasizmussal - fűzte hozzá az özvegy, azt is megjegyezve, hogy megérti, miért tiltakozott a Strauss család a film ellen.

Tribble azt is elmondta, hogy

Russell többször bemutatta a filmet, csak más zene felhasználásával.

A fotós, táncos és filmrendező Ken Russell számos alkotása váltott ki vitát, gyakran provokálta a közönséget szexszel és meztelenséggel az alkotásaiban, köztük az 1969-ben készült Szerelmes asszonyok című játékfilmjében, amely D. H. Lawrence regénye nyomán született. Özvegye szerint "mindig össze akarta házasítani a magas művészetet a populáris művészettel". Filmjeiben más zeneszerzők, köztük Mahler, Debussy, Liszt és Elgar életével is foglalkozott.