A filmtörténet láthatatlan hősei: 5 film láthatatlan emberekről

Február 27-én érkezik a magyar mozikba A láthatatlan ember, ami az 1933-as, azonos című ó-hollywoodi klasszikus új változata Elisabeth Moss (Mi, A szolgálólány meséje) főszereplésével és Leigh Whannel (Fűrész) rendezésében. A láthatatlanság sci-fi toposza korábban is inspirált már filmeket: a Rendőrakadémia sztárja, Steve Guttenberg 3D-s látványfilmben szerepelt, a horror-rendező John Carpenter és a komikus Chevy Chase vígjátékot, a botrányfilmes Paul Verhoeven és Kevin Bacon úttörő effektusokat felvonultató sci-fit, Szász Attila magyar rendező pedig nagy végső revelációra építő thrillert képzelt el.

A láthatatlan ember (1933)

Az eredeti klasszikus ugyan nem érte el a Universal stúdió olyan horrorjainak kultstátuszát, mint a Drakula vagy a Frankenstein, de sikerére jó példa, hogy számos félig-meddig hivatalos folytatása készült, az 1940-es The Invisible Man Returns-ben például a későbbi horror-ikon - és Tim Burton idolja - Vincent Price (A légy, Ház a Kísértet-hegyen, Panoptikum - A viaszbabák háza) játssza a főszerepet. Az 1933-as film főszereplőjének, Claude Rainsnek mindenesetre esélye sem volt olyan ikonná válnia, mint Lugosi Bélának vagy Boris Karloffnak, mivel alig szerepelt arccal a filmben, ha láttuk, akkor is bebugyolálva. Rains aztán játszott még A farkasember című, szintén klasszikus Universal-horrorban is, a rendező, James Whale pedig a Frankenstein és a Frankenstein menyasszonya alkotójaként tett szert igazi hírnévre (életéről Gods and Monsters címmel készült film, amiben Ian McKellen játszotta). A láthatatlan ember rebootját eredetileg Johnny Depp főszereplésével képzelték el, de a Tom Cruise nevével fémjelzett 2017-es A múmia akkorát bukott, hogy nem lett semmi a "Universal-szörnyek Marvel-univerzumaként" jellemezhető Dark Universe-ciklusból.

The Man Who Wasn't There (1983)

Kevesen tudják, hogy a Coen-fivérek Az ember, aki ott se volt című 2001-es remekműve nem az első amerikai film volt ezen a címen, megelőzte Billy Bob Thorntonékat a Rendőrakadémia sztárja, Steve Guttenberg vígjátéka (ami nem az első paródiája az eredeti klasszikusnak, elég az 1951-es Abbott and Costello Meet the Invisible Man-re gondolni). A The Man Who Wasn't There-ben már nem archetipikus őrült tudós, hanem egy hitchcocki "tévedés áldozata" a főhős. Aki csak az esküvőjére szeretne eljutni, de egy szupertitkos láthatatlanná tévő szérumnak köszönhetően szövetségi ügynökök, kommunisták és bérgyilkosok játszmájába csöppen a hidegháború kellős közepén. Az egyébként nagyot bukott és okkal elfeledett film elkészültének különben meglehetősen eredeti apropója volt: a láthatatlan főhős által mozgatott tárgyak 3D-ben repültek a néző arcába, olyan horrorfilmek után szabadon, mint a Panoptikum - A viaszbabák háza és A fekete lagúna szörnye.

Semmit a szemnek (1992)

A Memoirs of an Invisible Man A láthatatlan ember-hez hasonlóan irodalmi adaptáció (ezúttal nem H. G. Wells, hanem H.F. Saint 1987-ben megjelent regénye volt a forrás), viszont akár Guttenberg filmjének kétdimenziós, de színvonalasabb remake-jének is beillik: a szintén sztárkomikus Chevy Chase egy véletlen baleset következtében válik láthatatlanná, amit átoknak él meg. A mellékszerepekben Daryl Hannah-t és Sam Neillt is felvonultató filmet egy horror-specialista, John Carpenter rendezte (Halloween, A köd, A dolog), aki viszont nem véletlenül nem komédiák mestereként vonult be a filmtörténetbe, a drága speciális effekteket használó film így bukott a mozikasszáknál. A filmet eredetileg a vígjáték-specialista Ivan Reitman (Szellemirtók) rendezte volna, de Chase épp ki akart szabadulni a komikusi skatulyából, és komolyabb, komorabb filmet szeretett volna készíteni, de éppúgy kudarcba fulladt ez a műfaji váltás, mint Carpenter számára.

Árnyék nélkül (2000)

Paul Verhoeven rendező (Total Recall, Robotzsaru, Elemi ösztön) és Kevin Bacon sci-fi horrorja mindkét vígjátéknál közelebb áll H. G. Wells történetéhez és a Universal adaptációjához. Egyfajta előzményfilmjének is beillik: megmutatja azt is, hogyan változik át az "őrült tudós" láthatatlan emberré. Köszönhető mindez a speciális effektusok fejlődésének, amiket Verhoeven és alkotótársai csúcsra járattak ebben a filmben. Bár ezt sem tartják jól sikerült filmnek (és valóban rendezője egyik leggyengébb munkája), megkockáztatjuk, még így is ez a legjobb parafrázisa az 1933-as mesterműnek. "Hihetetlen, mi mindent megtehetsz, ha nem kell többé tükörbe nézned" - mondja Kevin Bacon a filmben, ami a hatalom jellemromboló hatását mutatja be. Beszédes az eredeti cím, a Hollow Man, azaz Üres Ember - meglehetősen kiábrándult tanmese ez arról, hogyan oldódnának fel erkölcsi gátlásaink, ha el tudnánk bújni a törvény elől, ha megúszhatnánk a felelősségre vonást (Kevin Bacon antihőse például megerőszakolja a szomszédját, akit a gyönyörű Rhona Mitra alakít, és akit a néző éppúgy voyeurként, kukkulóként les meg, mint a főhős).

Most látszom, most nem látszom (2005)

Szász Attila félórás rövidfilmje bravúrosan vált műfajt, egy revelatív fordulatra épül, olyan kilencvenes évekbeli kultfilmek után szabadon, mint a Hatodik érzék vagy a Harcosok klubja. A film egyszerre sci-fi horror és családi kamaradráma, amiben már megmutatkozik Szász Attila tehetsége, aki később olyan filmeket rendezett, mint A berni követ, a Félvilág, az Örök tél és az Apró mesék. Míg ezeket a filmeket Köbli Norbert írta, a Most látszom, most nem látszom forgatókönyvét Szász Attila egyedül jegyzi, aki ráadásul hasonló koncepcióban régóta tervez nagyjátékfilmet is Zoé munkacímen (ami egyszer remélhetőleg elkészül). Az IMDb.com szerint tízszeres díjnyertes rövidfilm időközben teljes egészében is elérhetővé vált az interneten.