Fellini miatt lett filmes, Szabó Istvánnal akart dolgozni a világhírű producer

Clive Owen és Tim Roth A nevek dalá-ban

Február 6-án érkezik a magyar mozikba A nevek dala (The Song of Names) című film Clive Owen és Tim Roth főszereplésével. A Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon szeptemberben bemutatott film producere a magyar származású Robert Lantos, aki részben Magyarországon, magyar stábbal forgatott: Budapest Varsót alakítja a filmben. A két földrészen és fél évszázadon átívelő történetben Tim Roth karaktere, Martin, a holokauszt idején eltűnt gyerekkori barátja, a zseniális zsidó zenész, Dovidl (Clive Owen) sorsa után nyomoz. A film díszbemutatójára Robert Lantos is ellátogatott az Uránia Nemzeti Filmszínházba, ahol kérdeztük új filmjéről és pályájáról egyaránt. Az 56-os magyar kivándorló családból származó kanadai producer elmondta, hogy "muszáj volt" elkészítenie ezt a személyes projektet, beszélt a zeneszerzésről, ami a háromszoros Oscar-, kétszeres Golden Globe-, és négyszeres Grammy-díjas zeneszerző, Howard Shore munkája, kérdeztük Magyarországon forgatott magyar koprodukcióiról Szabó István rendezésében (A napfény íze, Csodálatos Júlia), és kiderült, hogy annak idején az idén 100 éve született Federico Fellini munkássága miatt választotta a filmszakmát, valamint épp új filmje készül David Cronenberg rendezésében, akivel már három filmet is készítettek együtt (Karambol, eXistenZ - Az élet játék, Eastern promises - Gyilkos ígéretek). Interjú. 

Origo: Mennyire személyes projekt A nevek dala?

Robert Lantos: Erre van egy rövid és egy hosszabb válaszom. A rövid két szóból áll. A film egyik jelenete a treblinkai koncentrációs táborban játszódik, napjainkban. Van ott egy emlékmű, amire két szó van írva. Never again. Soha többé. Ez a rövid válasz. Hosszabban: ennek a filmnek a motorja a zene. És ez a zene oda visz, ahol ez a két szó van. Nagyon fontos emlékezni erre: soha többet.

Robert Lantos Fotó: Hirling Bálint - Origo

Origo: Hogyan zajlott a zeneszerzés?

Robert Lantos: A zenéje nélkül ez a film nincs. Amikor a regényt olvastam, és elérkezett a jelenet, amikor előadják a Nevek Dalát, azt a szerző körülbelül annyival oldotta meg, hogy "és előadják a Nevek Dalát". A forgatókönyvben ugyanígy egy mondat szerepelt. De ez a zene nem létezett. Nem lehetett kihagyni a filmből, mivel a dalban van a történetet mozgató rejtély megoldása. Elküldtem a forgatókönyvet François Girard rendezőnek, aki szerintem zseniális. Persze nem ő az egyetlen zseni a rendezők közül, de ő épp annyira él a klasszikus zene világában, mint a filmezésben. Mindkét nyelvet folyékonyan beszéli. Ő rendezte A vörös hegedű-t, a Thirty-two Short Films About Glenn Gould-ot, most pedig épp A bolygó hollandi-t rendezi a Metropolitan Operában. Miután elolvasta a forgatókönyvet, az első kérdésem az volt, hogy "gondolod, hogy a Nevek Dalát ki lehet találni? Mert anélkül nincs film." Igennel válaszolt. Howard Shore-ral már három filmen dolgoztam együtt (Karambol, eXistenZ - Az élet játék, Eastern promises - Gyilkos ígéretek - a szerk.), bemutattam őket, nagyon egy húron pendültek, és két év munka után megszületett a címben szereplő tétel. Csak ezután kezdődhetett a forgatás.

Clive Owen és Tim Roth A nevek dalában Forrás: Sabrina Lantos/Serendipity Point Films/Sabrina Lantos

Origo: Milyen tapasztalat volt a magyarországi forgatás?

Robert Lantos: Már kétszer is forgattam Magyarországon, és világszínvonalú a stáb, nagyon könnyű volt velük dolgozni. Magyarország az egyik legjobb forgatási helyszín a világon. Konkrét helyszíneket megszerezni, utcákat lezárni viszont nehezebb lett. Nagyon sok film forog itt. A Zeneakadémiára például elég hosszú munka volt bejutni.

Origo: Éppen ma beszéltünk Szabó Istvánnal, akit Felliniről kérdeztünk a centenáriuma alkalmából (cikkünk itt olvasható - a szerk.). Önnek milyen emlékei vannak a Szabó Istvánnal való közös munkáról?

Robert Lantos: Még Felliniről is vannak emlékeim. Miatta vagyok a szakmában, az ő filmjeibe szerettem bele először. A szüleim Dél-Amerikába, Montevideóba vándoroltak Magyarországról, amikor gyerek voltam. Nem messze tőlünk volt egy mozi, az egyetlen művészmozi a városban, csak itt játszottak művészfilmeket, köztük Fellini munkáit. Akkoriban korhatárosak voltak a filmjei, 18 éven aluliaknak nem ajánlották őket. Ma már persze nincsen rajtuk ilyen szigorú besorolás. 13 évesen engem persze nem Fellini érdekelt, nem is a filmszakma, hanem látni akartam valamit, amit nem lenne szabad. Csak belógni tudtam a vészkijáraton keresztül, meg kellett várnom, amíg valaki kijön. Így láttam Az édes élet-et. Más volt, mint amire számítottam, és akkor persze még nem tudtam, hogy milyen hatással lesz az életemre.

Ott láttam a Cabiria éjszakái-t, a 8 és fél-t, és beleszerettem a filmekbe.

Később 1974-ben, az Amarcord évében jártam először a cannes-i fesztiválon. Nizzában szállt le a gépem, taxit akartam fogni, és egyszer csak észrevettem, hogy ott áll mellettem Federico Fellini. Az első ember volt, akin megakadt a szemem a leszállás után. Beszállt egy limuzinba, én beugrottam egy taxiba, és ahogy a filmekben, mondtam a sofőrnek, hogy kövesse azt az autót. A Carlton szállodába ment. Amikor megérkeztünk és kiszálltunk, összeszedtem a bátorságomat, odamentem hozzá, és elmondtam neki, hogy miatta vagyok itt. Másodjára 1985-ben találkoztunk. Volt egy filmem, a Night Magic, amit senki nem látott, pedig Leonard Cohen írta a forgatókönyvet. Vetítették a taorminai fesztiválon Szicíliában, ahol éppen Fellini volt a zsűrielnök, és egy este együtt vacsoráztunk a zsűrivel.

Tim Roth és Clive Owen A nevek dalá-ban Forrás: Sabrina Lantos

Origo: Szabó Istvánnal hogyan kezdődött a közös munka?

Robert Lantos: Amikor filmes kurzusokat hallgattam az egyetemen, és már tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni, volt egy "bevásárlólistám", hogy kikkel szeretnék dolgozni. Persze sajnos voltak, akik már nem éltek, mire filmeket tudtam készíteni. István is rajta volt ezen a listán, és aztán sok év után sikerült együtt dolgoznunk. Egy nagy céget, az Alliance-t vezettem, és filmforgalmazással is foglalkoztunk. Megvettem az Édes Emma, drága Böbe kanadai jogait. Nem azért, mert azt hittem, nagy piaca lenne, tudtam, hogy nincs. Az volt a cél, hogy István kiutazzon Torontóba, és megismerhessem. Így is lett, és ezzel kezdődött a közös munka is.

Origo: David Cronenberg is rajta volt azon a listán?

Robert Lantos: Nem, vele egy generáció vagyunk. Cannes-ban találkoztunk, ahol a Shivers (Paraziták) című filmjét árulták. A Telefilm Canadának volt ott egy irodája, ami egyfajta főhadiszállás volt étellel és itallal. Ott találkoztunk, sőt, ő ott is aludt a kanapén, nem volt pénze szállodára. Készül egyébként egy negyedik filmünk is. Annyit árulhatok el róla, hogy a közeli jövőben játszódik, félig-meddig sci-fi. Vagy ha úgy tetszik, Cronenberg-féle sci-fi. Olyan film lesz, amilyet már nagyon régen nem készített.