A filmvilág 2019-ben: a Netflix és a Marvel éve

Joker (Joaquin Phoenix)

Az év egyik legizgalmasabb, Martin Scorsese által kirobbantott filmes vitája tökéletesen leírja, merre tart a filmvilág. Miközben a Marvel-moziverzum és a mögötte álló Disney bevételi rekordot döntött a Bosszúállók: Végjáték-kal, sokakat elborzaszt a képregényfilmek egyre inkább videojátékokra hasonlító, mondanivalóban leegyszerűsített, de látványban felturbózott világa – főleg azért, mert úgy tűnik, az értelmileg és érzelmileg kifinomultabb filmeket a korábbiaknál erőteljesebben szorítják ki a mozitermekből a kassza bűvöletében életre hívott társaik. Szerzőiség és tömegfilm még sosem feszült egymásnak ennyire – legalábbis az Egyesült Államokban, ahol, úgy tűnik, a moziüzemeltetők által kárhoztatott Netflix siet a filmművészet megmentésére.

Ami a jegypénztári eredményeket illeti, a Disney uralta a 2019-es évet. A legjövedelmezőbb 10 film közül 6 a stúdiótól került ki. Ami már önmagában rekord, de a mogul ezen túlmenően is számos rekordot megdöntött: a Disney lett a filmtörténet első stúdiója, amely a világpiacon egy év alatt átlépte a 10 milliárd dolláros bevételt (csak az egyébként gyenge nyári szezonban többet keresett, mint a hollywoodi versenytársak együttvéve), a hozzá tartozó Marvel-moziverzum a legsikeresebb franchise-á vált, köszönhetően a 2,8 milliárd dolláros eredményével minden idők legjövedelmezőbb filmjévé lett Bosszúállók: Végjáték-nak (utóbbihoz: az inflációt is kalkulálva még mindig a 80 éve bemutatott Elfújta a szél vezeti a listát).

A legsikeresebb Disney-hatos közül három animáció (Az oroszlánkirály, Jégvarázs 2, Toy Story 4, utóbbi a Pixarral közösen), de a stúdióalapító Walt Disney szellemiségéhez közeli még a Guy Ritchie rendezte, élőszereplős Aladdin is. Persze a klasszikus rajzfilmek élőszereplős, illetve hiperrealistára animált változataival (Az oroszlánkirály-remake) a Disney eleve új trendet mutat, de sokkal szembetűnőbb az uralma a képregényfilmek terén.

2019 legsikeresebb 10 filmje között négy amerikai szuperhősfilm szerepel, ebből három a Disney-hez tartozó Marvelé. A Végjáték és a Marvel Kapitány disztribútora eleve a Disney, de a Columbia által gyártott, Sony által forgalmazott Pókember: Idegenben (1,13 milliárd dollárral negyedik a listán) is a Marvel-univerzumot (s ezért részben a Disney-t) gazdagítja, míg a képregényfilmek versenyébe csak a Warner és a DC Comics tudott érdemben beszállni a Todd Phillips rendezte Joker-rel (1,062 milliárd dollárral hetedik a világszintű 2019-es top10-ben).

Joker (Joaquin Phoenix) Forrás: Intercom

A Joker persze átmeneti film, amennyiben a képregények világát lerántja a valóság talajára (jóval sokkolóbban, mint tette azt Nolan a Batman-trilógiával), szinte elfeledtetve nézőjével, hogy a filmnek bármi köze lenne Bob Kane 1940-ben teremtett pszichopata bűnöző zsenijéhez. Ezt a realista megközelítést sokan üdvözölték, s a velencei filmfesztiválon elnyert fődíj, az Arany Oroszlán kifejezi az "átmenetiség" másik aspektusát. Mert miközben tavaly a Disney óriási kampányba fogott, hogy a Fekete Párduc megszerezze az első komoly képregényfilmes elismerést, a legjobb filmnek járó Oscart, Európa legpatinásabb A-kategóriás filmfesztiválja a keblére ölelte a képregényfilmes realizmust.

Vagyis megkezdődött a képregényfilmek filmművészeti kanonizációja. Még akkor is, ha a Joker társadalmiprobléma-feszegetésével, realista esztétikai erényeivel kivételes alkotásnak számít a képregényfilmek között.

Joker (Joaquin Phoenix) Forrás: Intercom

De a Joker épp realizmusa miatt kitűnik 2019 legnagyobb bevételt produkáló 10 filmje közül is. A maradék 9 ugyanis egytől-egyig csodavilágban játszódik (még akkor is, ha az 1994-es rajzfilmsikert, Az oroszlánkirály-t idén CGI-vel igyekeztek életszerűvé tenni, illetve a Hobbs&Shaw eltúlzott akciójeleneteivel rugaszkodott el a valóságtól – a Joker épp fordítva működik).

Közelebbről megvizsgálva a 10 jegypénztári sikert még egy (ma már nem is annyira) érdekesség szembetűnik: csupán egyetlen, nem amerikai film szerepel a listán, a kínai Ne Zha című 3D-animációs fantasy (728 millió dolláros világpiaci bevételével a tizedik a listán). Azaz, a jegypénztári eredmények (ismét) alátámasztják, miért érdemes a nemzetközi filmes helyzetet az amerikai filmgyártás felől megközelíteni: még mindig Hollywood árnyéka vetül a világ filmpiacára, csak a Végjáték kiemelkedő, közel 3 milliárd dolláros bevételének 69 százalékát a nemzetközi piacról szerezte.

Sőt. Némi túlzással: a Joker velencei fődíja is részben az amerikai filmes hegemónia eredménye. Ahogy az is biztos, hogy Phillips filmjének eddig elnyert kéttucatnyi díja csak tovább erősíti a képregényfilmes piacot, benne a Disney-vel és a Marvel-univerzummal.

Nem is a képregényfilmek, csupán a Marvel-univerzum "kiüresedett" filmjei ellen kelt ki októberben Martin Scorsese, aki egyenesen a vidámparkok élményvilágához hasonlította azokat. Mégis, kijelentése vitát gerjesztett, ahol Scorsese oldalán csatlakozott Francis Ford Coppola is, és egyre egyértelműbben tűnt ki: a látványban tobzódó Marvel-esztétikum bírálata mögött elsősorban a "hagyományos" filmek gyártási, bemutatási lehetőségeinek beszűkülése miatti félelem húzódik.

Ami azt illeti, nem alaptanul. Scorsese konkrét tapasztalata: legújabb filmjének, Az ír gyártását csak a Netflix vállalta – legalábbis a rendezőlegenda elképzeléseinek megfelelő költségvetéssel. Az a Netflix, amely streamingszolgáltatóból egyre erőteljesebben növi ki magát megkerülhetetlen produkciós céggé. S amely épp utóbbi miatt (ellentétben másokkal) nem rest 160 millió dollárt költeni az Oscar-, Golden Globe-, Emmy-, BAFTA- és Arany Pálma-díjas Scorsese filmjére, még akkor is, ha a költségvetésnek csak töredékét (8 millió dollár) hozza be az egyébként mérsékelt moziforgalmazásból, mert jól tudja: a presztizs jövedelmező (sőt, a nézőszámok kifejezetten kedvezőek).

Az ír (Joe Pesci és Robert De Niro) Forrás: Netflix

A Netflixet produkciós cégként már a kezdetektől rengeteg kritika éri, a mozisok az otthoni filmnézés kényelmét kínáló streamingcégtől féltik bevételeiket (nem teljesen alaptalanul), s ezek a bírálatok különösen a fesztiválokon kerülnek erőteljesen reflektorfénybe. Berlinben és Velencében idén is tüntettek, mert Netflix-gyártotta film szerepelt a versenyprogramban, Cannes-ból már tavaly kitiltották az amerikai cég filmjeit. Mégis a Netflix viharos gyorsasággal bővíti portfólióját, a Coen testvérektől Alfonso Cuarónon át Scorseséig csábítva magához a filmvilág jegyzett alkotóit, akik filmjei aztán jelentős díjakat hoznak számára.

Cuarón tavaly bemutatott Romá-ja például több mint 200 díjat nyert, egyebek mellett a velencei filmfesztivál fődíját, valamint 2019-ben a legjobb idegen nyelvű film, a legjobb rendező és operatőr (Cuarón) Oscarját. Utóbbi három elismeréssel már összesen 6 Oscar-díja van a Netflixnek (a másik három dokumentumfilmes díj: Icarus, The White Helmets, Period. End of Sentence.) – és kétségkívül jó esélyekkel indul a 2020-as Golden Globe- és Oscar-gálán is.

Az idei legértékesebb (és díjesélyes) amerikai filmek közül hármat is a Netflix adott: Az ír mellett a Házassági történet-et és A két pápá-t. Az amerikai filmintézet Az ír-t és a Noah Baumbach rendezte Házassági történet-et beválasztotta az év 10 legfontosabb amerikai filmje közé (de helyet kapott a Joker is). A január 5-én átadásra kerülő, Oscar-előrejelző, Golden Globe-on mindhármat jelölték a főbb kategóriák valamelyikében, a legjobb forgatókönyv díjára pedig egyenesen mindhárom esélyes.

A két pápa Forrás: Netflix

Vagyis a Netflix tudatos és fokozatos építkezéssel lesz az amerikai filmgyártás egyik legfontosabb szereplője – s pont az, amely felkarolja a művészetet. Mert miközben a többi hollywoodi stúdió pozícióféltésből kígyót-békát mond a streamingszolgáltatóra, utóbbi igyekszik a kritikák közül megfontolni az építőbb jellegűeket. A vágyott Oscarokhoz elengedhetetlen moziforgalmazás okán saját mozit szerzett magának, ráadásul értékmentéssel, mivel a korábban bezárásra ítélt New York-i Paris Theatre egyike az utolsó klasszikus filmszínházaknak.

Így lesz az internetes filmszolgáltatóból a multiplexek szorításában vergődő régimódi mozik védelmezője, és a Marvel-kritikus Scorsese támogatója. Nem véletlenül: a Marvel-tulaj Disney megirigyelte a Netflix sikerét, ezért reklámmentes digitális platformot indított (majd még többen felbuzdultak).

Házassági történet Forrás: Netflix

A Scorsese kontra Marvel vita hátterében tehát ott a két piaci szereplő kiélezett versenye. Nem csupán a nézőkért, hanem az Oscar által fémjelzett szakmai elismerésért is. Persze, a Netflix sem tévedhetetlen, karácsony előtt egy, a keresztények idegeit borzoló komédiával váltott ki botrányt, mivel a filmben Krisztust homoszexuálisnak ábrázolták.

Mégis, összességében, de meglepően furcsa módon épp a hagyományos mozizás megkérdőjelezésével indult Netflix vált az európai értelemben vett filmművészet védelmezőjévé a szélesvásznú látványorgiával voltaképp az értékközpontú moziélményt fenyegető Disney-vel szemben. Figyelembe véve David Lynch véleményét, nem is meglepő ez az átrendeződés: a televíziót és a filmet is magas szinten űző rendezőlegenda hat évvel ezelőtt ugyanis úgy fogalmazott, hogy a művészet egyre inkább a kábeltévére szorul. A filmművészet újonnan körvonalazódó modelljét illetően, úgy tűnik, Lynch csak a platformot illetően tévedett.