Káel Csaba, az új filmügyi kormánybiztos

Katona József Bánk bán, film, 2002
Vágólapra másolva!
Andy Vajna januári halálával "árván maradt" a magyar filmipar. A világhírű, az egész világon tisztelt producer a magyar film nagy korszakát hozta el: két Oscar-díj, egy Oscar-jelölés, Golden Globe-díj, cannes-i nagydíj, berlini Arany Medve, két Karlovy Vary-nagydíj, velencei különdíj - és az évek során a mozikban magyar filmeket ismét néző emberek milliói. Szeptember 1-jétől azonban ismét lesz irányítója a magyar mozgóképszakmának: Káel Csaba, Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója lesz az új filmügyi kormánybiztos. Káel Csaba kinevezése két szempontból is teljesen logikus: Makk Károly és Fábri Zoltán tanítványa, a Bánk bán című filmje a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása, azaz, Káel Csaba tanult és elismert filmművész. És mint vezető, a Müpát alig tíz év alatt a világ egyik legfontosabb és legelismertebb zenei intézményévé tette. 
Vágólapra másolva!

Káel Csaba 1986-ban először a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán szerzett szerkezet-építőmérnöki diplomát, három évvel később pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és tv-rendező szakán végzett Makk Károly osztályában – a Ház a sziklák alatt és a Szerelem legendás rendezője mellett olyan nagynevű mesterei voltak, mint Fábri Zoltán, Szabó István, Ragályi Elemér és Illés György.

Ugyanakkor a lehető legrosszabb időszakban vette kézbe filmes diplomáját: akkor, amikor a kommunizmus bukásával a filmgyártás állami finanszírozása összeomlott és jóformán lehetetlen volt a filmes pályakezdés, az akkor fiatal, mai középgenerációs alkotók számára a nagyjátékfilm elérhetetlen álomnak tűnt. Az 1989-ben végzett Makk-tanítványok jelentették az első "munkanélküli" rendező osztályt.

Káel Csaba Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ennek ellenére – és épp ezért – már főiskolás évei alatt kereste az egyéb lehetőségeket: négy vizsgafilmmel (Fradika, NEM, A másik szoba, Az új generáció választása) a háta mögött 1989-ben a függetlenfilmes Balázs Béla Filmstúdió vezetőségi tagja lett (1991-ig), majd 1990-ben részt vett a londoni East-West Producers Seminar képzésén, ahol Lynda Myles (Alan Parker- és Stephen Frears-filmek producere) és az Oscar-díjas David Puttnam (Tűzszekerek, Éjféli expressz, A misszió, Találkozás Vénusszal) voltak a tanárai.

Frissen szerzett produceri ismereteit először a reklámfilm és videoklipek területén kamatoztatta, több díjat is nyert. Miközben több száz reklámfilmet és több tucatnyi videóklipet készített, kiváló portréfilmet forgatott az operaénekes Tokody Ilonáról (Elindultam szép hazámból), a forradalmi közgazdász Liska Tiborról (Kötéltáncos a szocializmusban) és táncfilmet Bartók Béla Román táncok című szvitjére (Szól a világ).

1995 és 1998 között a Független Magyar Producerek Szövetségének tagjaként próbált a továbbra is lehetetlen helyzetben lévő magyar filmfinanszírozás állapotain javítani, tenni a filmesek érdekképviseletéért. Közben (1997) alapítója és executive producere volt a Z+ Magyar Zenei Televíziónak, 1999-ben pedig, Mozart Così fan tutte-jával elindította mai napig tartó, nagyívű, külföldön is kiemelkedően sikeres operarendezői karrierjét.

2001-ben forgatta világsikerű operafilmjét, a Bánk bán-t. A filmet egy minden túlzás nélkül valódi legenda, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fotografálta, akivel Káel még tíz évvel korábban, A tékozló apa forgatásán barátkozott össze, ahol a rendezői székben ülő Zsigmond Vilmos első asszisztense volt.

Marton Éva (Gertrúd) és Kiss-B. Attila (Bánk bán)

Zsigmond Vilmos sok évtizede vágyott arra, hogy magyar filmet forgathasson és Káel Csabával elkészíthette a filmtörténelem egyik legszebb operafilmjét. Csodálatos operaénekesek játszottak, énekeltek a filmben: Marton Éva, Rost Andrea, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Kováts Kolos, Sólyom-Nagy Sándor - a címszerepre pedig egy akkor még kevésbé ismert, azóta világkarriert befutott énekest választott, Kiss-B. Attilát.

Marton Éva (Gertrúd) és Gulyás Dénes (Ottó)

Káel Csaba legkedvesebb tanára - Fábri Zoltán mellett - osztályfőnöke, Makk Károly volt. És mindez fordítva is igaz: Káel Csaba volt Makk Károly talán leginkább szeretett tanítványa. 2013-ban a TV2 Tények Este című műsorában a mester és a tanítványa egyszerre tanulságos és egyszerre szívszorító beszélgetést folytatott közös múltjukról, barátságukról és persze a magyar filmről. Érdemes megnézni most is a hat évvel ezelőtt készült beszélgetést, Makk Károllyal és Káel Csabával Andor Éva beszélgetett:

Káel Csaba a Bánk bán után számos kiváló portré- és dokumentumfilmet forgatott (Mester és tanítványok - Befejezetlen beszélgetések az operatőri mesterségről, A Munkácsy életút, Gyurika - Egy pólós vallomása), legutóbb épp Makk Károlyról. A 2017-es Szerelmeim – Makk Károly portré felemelő tisztelgés a rendező és a mester előtt, rendkívül személyes, lírai hangvételű dokumentumfilm egy életszeretetre "nevelő" alkotó szerelmekben és filmekben gazdag életútjáról.

Azaz: a 2011 márciusa óta a Müpa vezérigazgatói feladatait ellátó, 2013 augusztusától a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnökeként is tevékenykedő, majd egy év múlva az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választott Káel Csaba pontosan tudja, hogyan kell jó filmet készíteni. Ismerve alkotói életművét (például a Bánk bán) és ismerve azt, hogyan vezeti a Müpát (és itt a kortárs zene kivételes támogatására gondolunk) biztosak lehetünk benne, hogy egyrészt szívügye lesz a történelmi magyar filmek támogatása, másrészt a jelenkor, napjaink, a ma ábrázolása.