Kiderült, mi köze a magyar huszároknak Ridley Scotthoz

Ráduly György Ráduly György a Filarchivum igazgatója
Ráduly György a Filarchivum igazgatója
Vágólapra másolva!
Mint megírtuk, összesen közel 15 ezren voltak kíváncsiak a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseire és programjaira. A fesztivál céljáról és a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkájáról Ráduly György igazgatót kérdeztük, aki azt is elárulta, hogyan került a programba Ridley Scott debütálása, a Párbajhősök.
Vágólapra másolva!

Origo: Tavaly novemberben rendezték meg először a Budapesti Klasszikus Film Maratont. Mi a Maraton missziója?

Ráduly György: A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságaként az a célunk, hogy a nemzeti filmfelújítási és digitalizálási program keretében teljes körűen restaurált magyar filmeket bemutassuk, emellett frissen felújított külföldi filmóriásokat hozunk el Magyarországra. Bemutattuk olyan magyar alkotók filmjeit is, akik külföldön lettek sikeresek, például az Állatfarm-ot John Halastól, aki Halász János néven kezdte a karrierjét, Macskássy Gyula és Kassovitz Félix munkatársa volt. Halász a II. világháború előtt távozott az országból és vált később világhírűvé. Vetítettünk filmet Hajdú Imre Franciaországba emigrált rajzfilmrendezőtől is. Ő Jean Image néven vált ott ismertté, a franciáknál is kevesen tudják, hogy magyar volt. A hazai gyártású animációs filmek felújítása is fontos feladatunk. Jankovics Marcell János vitéz című filmje például teljes körűen restaurált állapotban került most újra a nézők elé. Azért tartom fontosnak "hazahozni" a magyar gyökerű filmesek alkotásait, akiknek a karrierje külföldön virágzott ki, mert így könnyebb elhelyezni a világtérképen a magyar mozit és megérteni a magyar alkotók jelentőségét az egyetemes filmtörténetben.

Ráduly György, a Filmarchivum igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

Origo: A Maraton idén már nem három-, hanem hatnapos volt.

Ráduly György: Tavaly sem mi, sem a moziüzemeltető partnereink nem voltunk biztosak abban, hogy egy klasszikus filmeket műsorra tűző programsorozat meg tudja tölteni a termeket. Az első maraton azonban eloszlatta a kételyeket, közel ötezer nézőnk volt. Ez a siker visszaigazolta számunkra, hogy ez egy hiánypótló kezdeményezés, a nézők szeretnék felfedezni vagy újranézni a filmtörténet kincseit mozivásznon. A pozitív tapasztalatok után már lehettünk bátrabbak. Idén ráadásul már három helyszínen voltak vetítések, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és idén először az ahhoz közeli Szent István téren. Utóbbi helyszínen a szabadtéri vetítések ingyenesek voltak. A Szent István téren Magyarország legnagyobb szabadtéri vásznára vetíthettünk, és egyszerre több százan élvezhették a filmeket. Idén két megyeszékhely, Eger és Győr is válogatott a Klasszikus Film Maraton programjaiból: mindkét város vetített klasszikus filmeket, és több díszvendégünk is ellátogatott ezekre a vetítésekre, Egerbe például Claudia Cardinale, Győrbe pedig Jean-Marc Barr kísérte el A nagy kékség-et.

Origo: Tehát a Filmmaraton célja az is, hogy bemutassa a frissen felújított filmeket?

Ráduly György: 2017-ben indult be a nemzeti filmfelújítási és digitalizálási program. Ennek keretében évente közel harminc nagyjátékfilmet restaurál a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívum és Filmlabor. A II. Filmmaratonon az elmúlt fél év munkáját mutattuk be. 16 restaurált magyar filmet vetítettünk, de láthatóak voltak híradók és rövidfilmek is, amik például a Balatont és Budapestet mutatják be. Ilyen például A főszerepben: Budapest – rövidfilmek a Kádár-korszakból blokkunk. A Filmarchívumban komplex munka folyik a filmek megőrzésének, digitális felújításának érdekében, örülünk annak, hogy ennek eredményét megoszthatjuk a közönséggel.

Ráduly György, a Filmarchivum igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

Origo: A díszvendégek és a filmek kiválasztásakor igazodtak évfordulókhoz?

Ráduly György: Olykor akkor is igazodunk évfordulókhoz, amikor arról döntünk, hogy milyen filmeket restauráljunk, de nem ez az elsődleges szempont. A Filmarchívumnál a filmmentés a legfontosabb feladatunk, így azokat az alkotásokat restauráljuk először, amiknek az eredeti kópiája veszélyben van. Emellett viszont fontos az évfordulók megünneplése. Idén Szabó István és Sára Sándor munkássága előtt tisztelgünk, előbbitől - a nálunk restauráltak közül - a Mephistó-t, a Redl ezredes-t, a Szerelmesfilm-et és az Apá-t vetítettük, utóbbitól pedig a 80 huszár-t és a Feldobott kö-vet. 100 éves a Korda Sándor rendezte Az aranyember. Ez az első olyan némafilm, amit teljes körűen újítottunk fel. Egyben az egyik első némafilm, amit mi restauráltunk, de jóval több követi majd. 60-70 film maradt fenn a film korai korszakából, olyan jelentős alkotók munkái, mint Kertész Mihály és Korda Sándor, illetve Fejős Pál. Az Est újság filmhíradó-sorozata, amit szintén vetítettünk a Maratonon, ugyancsak 1918-ból származik. Az első világháborús híradók szinte mind megsemmisültek, kivéve ezeket. Fontosnak tartjuk, hogy a régi filmek és felvételek ne a raktárban porosodjanak, hanem hozzáférhetőek legyenek az érdeklődők számára.

Origo: Lehetett jegyet venni a Szabó István, Koltai Lajos és Klaus Maria Brandauer jelenlétében vetített Mephistó-ra, és A párduc-ra, ami előtt Claudia Cardinale köszöntötte a közönséget.

Ráduly György: Ami a gálavetítéseket illeti, a fesztivál utolsó napján vetítettük a frissen restaurált Macskafogó-t, amin részt vett a rendező, Ternovszky Béla, a zárófilm pedig a felújított képi és hangvilággal látható Sose halunk meg volt, szintén az alkotók jelenlétében. De rengeteg csodát vetítettünk ezenkívül is a hat nap alatt. Ott vannak például Ernst Lubitsch és Billy Wilder filmjei, amelyeknek számos alkotója magyar, előbbi magyar forgatókönyvírókkal dolgozott, utóbbitól A legénylakás-ért pedig Trauner Sándor Oscar-díjat kapott díszlettervezőként. Az 1990-ben bemutatott Cyrano de Bergerac-ot, Gérard Depardieu főszereplésével, Szilvásváradon forgatták. Vetítettük Ridley Scott nagyjátékfilmes debütálását, a Párbajhősök-et is, ami egy monumentális huszárfilm. Harvey Keitel és Keith Carradine párbajától borsódzik az ember háta. E film hátterét a napóleoni háborúk adják. Ennek is van magyar vonatkozása: a napóleoni háborúkba úgy kerültek huszárok, hogy a francia hadseregbe Bercsényi László, Bercsényi Miklós fia vitte el a huszárhadviselést és alapította meg az első huszárezredet. A Rákóczi-emigrációnak nagy szerepe volt abban, hogy a huszárhadviselés meghonosodjon a francia hadseregben. Ez csak egy példa azokból az érdekességekből, amiket az érdeklődő felfedezhetett a programunkat vizsgálva. Vetítéseinkkel idén is igyekeztünk közelebb hozni egymáshoz a magyar filmművészetet és az egyetemes kultúrát.