A legutóbbi filmjéért, a mágikus-realista Testről és lélekről-ért (amely a Filmalap támogatásával készült) Oscar-díjra jelölt, Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Enyedi Ildikó eddig több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el. Filmjeivel szerepelt például Cannes-ban (Az én XX. századom, a legjobb első filmnek járó Arany Kamera díj), Velencében (Bűvös vadász, Tamás és Juli), Locarnóban (Simon mágus: a zsűri különdíja), a Testről és lélekről elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, operatőrét, Herbai Mátét az egyik legrangosabb szakmai díjjal, az Arany Békával tüntették ki, főszereplőnőjét, Borbély Alexandrát az Európai Filmakadémia a legjobb színésznőnek választotta (a díjat szokás európai Oscarként is emlegetni).
Enyedi Ildikó eddigi életművének bemutatása egyszerre tűnik könnyűnek és bonyolultnak. Az 1980-ban indult rendezői pályán ugyanis viszonylag kevés a nagyjátékfilm (ha rendhagyó módon az egészestés hosszt el nem érő Tamás és Juli-t is ide soroljuk, összesen 5 filmről van szó), de a rövid- és tévéfilmekkel együtt sem nevezhető „termékeny" szerzőnek. Legalábbis, ha a termékenységet darabszámra vesszük. Mert filmjeinek összetettsége, a rá jellemző kifinomult témamegközelítés épp azt mutatja, Enyedi Ildikó egyáltalán nincs híján a mondanivalónak. Sőt.
Csodálatos a világ, amelyet Isten alkotott, és csodálatos az ember, amely azt most megtanulta formálni
– mondja a „fény feltalálója", Edison Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjében , Az én XX. századom-ban, mintegy összefoglalva a film mondanivalóját, és aláhúzva az Enyedi-filmek egyik ars poeticáját. A rendezőnő filmjei ugyanis a szó legnemesebb értelmében vett pszichologizáló filmek, amelyek az emberi lélek csodás és bonyolult összetettségét kutatják.
Enyedi Ildikó filmes pályafutása tele van vargabetűkkel, és eleve éles fordulatokkal indult. Az 1955-ben született rendezőnő a középiskola után felvételt nyert a Montpellier-i Egyetemre (1974), majd 1975 és 1978 között szociológiát tanult a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen, ahonnan – mivel sokkal jobban érdekelte az, amit „a tudománnyal már nem lehet megfogni" – átfelvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Fábri Zoltán osztályába járt.
Vizsgafilmjét politikai szempontok mentén magyarázták, ezért nem kapott diplomát – azt csak később, már az intézmény oktatójaként állították ki neki (2011-ben doktorált is az intézményben).
Főiskolai éveiben tagja volt az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) képzőművészeti csoportnak, ahol a fiatal alkotók Erdély Miklós köré tömörülve sajátítottak el egy olyan szellemiséget, amely egyszerre jelentett termékeny nyitottságot, a dolgokra való rákérdezésből fakadó kísérletező kedvet és szerzői kívülállóságot, másságot, ezt pedig Enyedi Ildikó először a Balázs Béla Stúdióban készült rövidfilmjeiben kamatoztatta.
Első kisfilmje, az 1980-ban készült Hipnózis ennek – a rendelkezésre álló médium lehetőségeire is rákérdező – szemléletnek a kísérleti darabja: egyszerű beállításaival, mégis több idősíkra bontott szerkezetével, furfangos zenehasználatával és hangkulisszájával igyekszik visszaadni a hipnotizált páciens tudatállapotát, egyszerre felidézve a valóságosságot és a hipnózis módosult tudatállapotát.
Fürkésző lélektani kísérlet, amely a néző számára is hipnotikus helyzetet teremt, s tulajdonképpen a film, mint közeg és kommunikációs eszköz egyik alapvető tulajdonságára, az álomszerűségre is rámutat.
Hasonlóan beszédes című A néző (1981) vagy a Vakond (1985) című rövidfilm, de összességében a Balázs Béla Stúdióban készült összes kísérletező kedvű Enyedi-kisjátékfilm az, az első nagy bemutatkozás, Az én XX. századom különleges, 1989-ben formabontó, sőt, egyedi látásmódja miatt a mai napig újszerű filmjének „előtanulmánya". A filmes kommunikáció lehetőségeit feszegető kísérleti alkotások nemcsak formailag, de tartalmilag is bevezetőnek számítanak az első nagyfilmhez: részben ugyanis megjelenik az a gondolat, miszerint a film a huszadik század legtöbb lehetőséget magában hordozó művészeti ága, kifejezési formája, s ezért a leghitelesebb is.
A folytatáshoz lapozzon!