Meghalt Makk Károly

2017.08.30. 19:02

Kilencvenkét éves korában hunyt el a Kossuth-díjas filmrendező, a Szerelem és a Macskajáték alkotója.

Augusztus 30-án, szerdán elhunyt Makk Károly, a magyar filmművészet kimagasló alakja, akinek nevéhez olyan klasszikusok fűződnek, mint a Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili főszereplésével készült Szerelem, a Macskajáték című formabontó Örkény-adaptáció, a Megszállottak, a Ház a sziklák alatt, az Egy erkölcsös éjszaka, az Egymásra nézve.

Makk Károly mesterkurzust tart MiskolconFotó: Déri Miklós

A Szerelme-t tavaly újra levetítették a cannes-i filmfesztiválon, ezzel tisztelegtek 45 éves jubileuma előtt. A rendező elkísérte Franciaországba a filmjét, előtte interjút is adott az Origo Filmklubnak. Legutóbb tavaly ősszel, az '56-os szabadságharc apropóján beszélgettünk vele, akkor felelevenítette, hogyan élte meg az októberi forradalmat.

Makk Károly a negyvenes évek végén, a korszak mesteremberei mellett tanultak ki a filmszakmát, Radványi Géza Valahol Európában című filmjében még ügyelő volt, Máriássy Félixnél a Kis Katalin házasságá-ban már asszisztens. Tudását első filmjében, a Liliomfi-ban (1954) kamatoztatta, a könnyed vígjáték a kor egyik legnézettebb filmje lett, közel hétmillióan látták.

Hamar az egyik legfoglalkoztatottabb rendezővé vált az országban, szinte évente jelentkezett új filmmel. Akadtak köztük sematikusabb darabok is, de pár évente előállt egy olyan alkotással, amit később remekműként tartottak számon. Első ilyen filmje a Ház a sziklák alatt (1958) volt, amire egyaránt hatott az olaszok filmművészete, a neorealizmus, és a görög tragédiák.

Makk KárolyFotó: Adrián Zoltán - Origo

Makk Károly pályája során folyamatosan meg tudott újulni, és már akkor váltogatta a műfajokat, amikor a kritikusok még az egész életműven átívelő, nagy, szerzői gondolatokat kérték számon a rendezőkön. Jobban érdekelte a változatosság, ő ugyanolyan biztos kézzel rendezett bolondos vígjátékot, mint egzisztencialista drámát. A precizitás, az érzékeny színészvezetés, az új ötletek iránti fogékonyság érződött a munkáin.

A magyar újhullámot is Makk egyik filmje előlegezte meg, a Megszállottak-at (1961) az infarktussal kezelt Máriássy Félixtől vette át, a forgatókönyvet a forgatás alatt, reggelente írták át Galambos Lajossal és Illés Györggyel, hogy kiszabadítsák az ideológiai sémákból. A felszabadult kamerakezelés, valamint a pártvezetésből kiábrándult mérnök figurája nagy hatást gyakorolt a fiatal filmesekre.

Törőcsik Mari és Darvas Iván a Szerelem című filmbenForrás: Mokép

Leghíresebb filmjét 1970-ben készítette el Déry Tibor két novellája alapján, a Szerelem az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a Zsűri díját nyerte el, de Törőcsik Mari és Darvas Iván is elismerésben részesült. Megrendítő szépségű történet ez egy feleségről, aki hazavárja férjét a börtönből, és közben ápolja az édesanyját, leveleket ír neki, hogy az idős nő azt higgye, fia Amerikában forgat filmet. Makk a cenzúrát is kijátszotta itt: a Szerelem elvileg az ötvenes évek elején játszódik, de a rendező egy 1957-es újságot rejtett el benne, így az értő nézők az '56-os forradalom utáni koncepciós perek metaforájaként olvashatták a történetet.

Makk rá egy évre forgatta le Macskajáték című filmjét, amelyet nem véletlenül emlegetnek formanyelvi bravúrként. A Szerelem-ben már kipróbált asszociatív vágástechnikát, ami az emberek cikkázó gondolatait követve helyezi egymás után a film képeit, itt fejlesztette tökélyre Tóth János operatőrrel. Hangulatteremtő képessége, a lírai képek iránti vonzódása is itt teljesedett ki a Szerelem után, nem véletlenül jelölték Arany Pálmára és Oscarra is a filmet.

Képkocka a Macskajáték című filmbőlForrás: Mokép

1977-ben az Egy erkölcsös éjszaka bordélyházban játszódó történetében még iróniával skiccelt fel csípős kor- és jellemrajzot, 1982-ben viszont már megbotránkoztatta az országot az Egymásra nézve című művével, ami a magyar filmek közül elsőként viszonyult pozitívan egy leszbikus karakterhez. Makknak ezt a rendezését is meghívták Cannes-ba, Arany Pálmára is jelölték, de díjat végül a lengyel főszereplőnő, Jadwiga Jankowska-Cieslak hozhatott haza a francia filmfesztiválról.

Makkot külföldre is hívták, Dosztojevszkij A játékos című regényéből angol filmet forgatott, A vadász-t nyugat-német pénzből, a Játszani kell-t pedig kanadai koprodukcióban készítette el Maggie Smith és Christopher Plummer főszereplésével.

Jadwiga Jankowska-Cieslak és Grazyna Szapolowska az Egymásra nézve című filmbenForrás: Mokép

A rendszerváltás után forgatott egy filmet '56-ról Magyar rekviem címmel, készített szkeccsfilmet régi pályatársaival, Jancsó Miklóssal és Sándor Pállal (Szeressük egymást, gyerekek), és 2003-ban megcsinálta a Szerelem nem hivatalos folytatásának is tartott Egy hét Pesten és Budán-t.

Pályája során Balázs Béla- és Kossuth-díjjal is kitüntették, 2004-ben Budapest díszpolgárává avatták, tíz évvel később a Nemzet Művészévé választották. 2014-ben, megkapó részletességgel, Szeretni kell címmel írta meg élete történetét, áradtak belőle a régi sztorik, emlékeit régi forgatókönyveinek hátoldalára jegyzetelte le.

Játékfilmet utoljára 2010-ben készített, az Így, ahogy vagytok-ban újra rendezhette Törőcsik Marit és Cserhalmi Györgyöt, és dolgozhatott a fiatalabb színészgenerációval, Csányi Sándorral, Trill Zsolttal, Szabó Győzővel.