Hetvenhét éves korában tüdőrákban hunyt el a zombifilmek királya, a műfaj szabálykönyvének lefektetője, George A. Romero. A rendező álmában halt meg tüdőrák következtében – írta a Guardian által is idézett közleményében Peter Grunwald, Romero producertársa. A halálos ágyánál vele volt a felesége, Suzanne Desrocher Romero, és a lánya, Tina Romero, és egyik kedvenc filmjének, az 1952-es, John Wayne főszereplésével készült A nyugodt férfi zenéjét hallgatta.
Első zombifilmjét fillérekből, 114 ezer dollárból rakta össze 1968-ban, de aztán Amerika szerte sikert aratott Az élőhalottak éjszakája. 30 millió dollárt termelt, manapság pedig a zsáner modern kiindulópontjaként ünnepeljük, amely nagyszerű példa arra, hogy egy horror a félelemkeltésen mellett társadalomkritikus mű is tud lenni. Romerónál az ember gyakran veszélyesebb, mint a zombi, az élőhalott csak egy szociális betegség tünete.
A film több szempontból is úttörő volt: azon túl, hogy rátapintott a hatvanas évekbeli Amerika társadalmi problémáira és a hatása tagadhatatlan az utána következő zombifilmekre, elsők között tett meg afro-amerikai színészt (Duane Jones) főszereplőnek.
Romeronál az ember gyakran veszélyesebb, mint a zombi. Az élőhalott csak egy szociális betegség tünete. Ez a gondolat vezette Romerót, aki Az élőhalottk éjszakája után még további öt zombifilmet rendezett. Az 1978-as Holtak hajnala helyszínéül a bevásárlóközpontot választotta, nyilvánvalóvá téve ezzel, hogy filmjével a fogyasztói társadalmat kívánta kritizálni. Első trilógiáját az 1985-ös A holtak napjá-val zárta le, majd 2005-ben újabb trilógiába kezdett bele A holtak földjé-vel, amelyet a Holtak naplója, majd a Túlélni a holtakat követett.
Schreiber András magyar nyelvű Romero-monográfiájában végigkövette a zombik evolúcióját: „Az élőhalottak éjszakája és a Holtak hajnala zombijai elsősorban undort keltenek a nézőben. Ezekben a filmekben a zombi a társadalmi betegségek hordozója, az önmagát felzabáló közösség és a fogyasztói társadalom nyomorúságos monstruma.”
„A Holtak napjában és a Holtak földjében megjelenő, fejlődésre képes élőhalott viszont már szimpátiára érdemes szörnyeteg, jogfosztott teremtmény: bevándorló, nyomorék, hajléktalan, háborús veterán, kisember.”
Hosszasan lehetne sorolni azokat a filmeket, videojátékokat, popkulturális termékeket, amelyek ma nem léteznének Romero nélkül. Nélküle nem szurkoltunk volna Brad Pitt túléléséért a Z világháború-ban, nem követhetnék sok millióan a The Walking Dead című sorozatot és Edgar Wright sem készítette volna el a Haláli hullák hajnala című zombifilm-paródiáját.
Romero egy 2014-es interjúban arról mesélt, hogy sosem hitte volna, hogy ilyen nagy népszerűségre fognak szert tenni a zombik. „Én csak annyit tettem, hogy kiemeltem őket az egzotikus világukból, és szomszédokká tettem őket. Azt gondoltam, hogy a szomszédoknál nincsen félelmetesebb.”
Az amerikai rendező természetesen nem csupán élőhalottakról forgatott filmeket. Az élőhalottk éjszakája után egy vígjátékot készített There’s Always Vanilla címmel, a vámpírfilm műfajába is belekóstolt a Martin-nal, a Motorlovagok-ban pedig egy motoron ülve játszotta azt Ed Harris, hogy ő egy középkori vitéz.
A horror zsáner több más ikonikus alkotójával is közreműködött Romero. Dario Argentóval közösen készítették el a Két gonosz szem-et, később feldolgozta Stephen King Halálos Árnyék című regényét. A népszerű író Twitteren búcsúzott el a rendezőtől: "Szomorúsággal értesültem a hírről, hogy a kedvenc munkatársam és régi jó barátom, George Romero meghalt. George, senki nem lesz olyan, mit amilyen te voltál.”