A Kincsem duhaj főhőséről David Hasselhoff jutott az amerikai kritikus eszébe

Kincsem
Vágólapra másolva!
A Kincsem az idei év legnagyobb filmsikere Magyarországon, több mint 380 ezer ember váltott már rá jegyet, és hamarosan arra is fény derül, hogy a magyar csodaló története lázba hozza-e a külföldi közönséget. A cannes-i magyar filmes jelenlét kapcsán a versenyprogramba bekerült Jupiter holdjá-ról esett a legtöbb szó, de a Kincsem is kint volt, a filmvásáron vetítették le a potenciális vevőknek. A Kincsem hirdetése a cannes-i filmvásáronForrás: Onozó Róbertmiddleoff960720 A Filmalap munkatársától megtudtuk, hogy számos országból van érdeklődés a filmre, több helyre már el is adták. Szlovákiában és Romániában biztosan vetíteni fogják a mozik a Kincsem-et, ezekben az országokban a nagyszámú magyar kisebbségre is számíthat majd a forgalmazó. Csehországba, Kínába és Dél-Koreába is eladták Herendi Gábor alkotását, de ezekben az országokban még nem tudni, hogy terveznek-e mozibemutatót. A cannes-i filmvásáron a The Hollywood Reporter nevű rangos filmes szaklap kritikusa is megnézte a Kincsem-et, majd pedig érdemesnek találta arra, hogy írjon róla. „Pazar kiállítású kosztümös melodrámá”-nak nevezi a filmet, majd arról ír, hogy a színes kosztümök és az operába illő díszletek miatt a film néha egy nyolcvanas évekbeli europop-videoklipre hasonlt. Stephen Dalton jól fogadta a Kincsem anakronisztikus kikacsintásait, Lady Gaga rikító ruhái jutottak az eszébe a modern táncjelenetről, illetve ő is felfedezte a steampunk filmre gyakorolt hatását. Blaskovich Ernő parkolós poénját külön kiemelte, a gróf azzal a szöveggel adja le a lovát, hogy egy karcolást sem akar látni rajta. Nagy Ervin a Kincsem című filmbenForrás: Fórum Hungarymiddleon1200800 A legviccesebb megjegyzését Nagy Ervin jellemzésekor sütötte el: „Nagy egy csipetnyi öniróniával játssza el az állandóan izzó antihőst, mintha David Hasselhoffon szűrte volna át Clark Gable-t.” Dalton egyszerre látta meg a Knight Rider és az Elfújta a szél főszereplőjét a magyar színészben, aminél nehéz bizarrabb dicséretet elképzelni. „Több Baz Luhrmannra jellemző stíluselemet is elbírt volna ez a kétórás maratoni látványosság, amelyből végül egy luxus szappanopera lesz, és nem egy posztmodern műfaji játszadozás. Életerős vágtaként indul, de az utolsó métereken már erőlködésnek hat” – összegezte az élményt a THR szerzője.
Vágólapra másolva!