Meghalt a Kifulladásig legendás operatőre

Kifulladásig
Vágólapra másolva!
Kilencvenkét éves korában meghalt Raoul Coutard, a francia újhullám legnagyobb hatású operatőre – írja a Le Figaro. Negyvenhárom éves karrierje során több mint 75 filmet fényképezett, köztük olyan híres alkotásokat, mint a Kifulladásig, a Bolond Pierrot, a Jules és Jim, A megvetés és a Lőj a zongoristára.
Vágólapra másolva!

Raoul Coutard 1924-ben született Párizsban, eredetileg kémikus akart lenni, de a magas tandíj miatt inkább egy fotósiskolába iratkozott be. 1945-ben az indokínai háborút fotózta, a következő 11 évben pedig Vietnamban dolgozott háborús fényképészként. Párizsba visszatérve magazinoknak kezdett el fotózni szabadúszóként (például a Paris Matchnek és Looknak), majd harmincnégy évesen nyergelt át a filmre.

Raoul Coutard (középen, fénymérővel a kezében) a La diagonale du fou című film forgatásán Forrás: Photo12/Patrick Camboulive/Photo12/Patrick Camboulive

1960-ban találkozott Jean-Luc Godard-ral, azzal a rendezővel, akivel a leggyümölcsözőbb munkakapcsolatot alakította ki a pályáján, összesen 16 filmet készítettek együtt. Első közös munkájuk a francia újhullám emblematikus filmje, a Kifulladásig volt, amit Coutard forradalmi módon főleg kézikamerával, valódi helyszíneken, természetes fény használatával, fekete-fehérben vett fel.

Jean-Luc Godard, Raoul Coutard és Jean-Paul Belmondo a Kifulladásig forgatásán Forrás: AFP

Ezt a dokumentarista stílust számos későbbi Godard-filmben is alkalmazta, de készítettek együtt színes, szélesvásznú, konvencionálisabb megoldásokat használó filmeket, mint például Az asszony az asszony című musicalt, a Bolond Pierrot című road-movie-t, A megvetés című Moravia-adaptációt, illetve az egysnittes karamboljelenete miatt elhíresült Weekend-et.

Godard-ral való együttműködésével párhuzamosan François Truffaut több korai filmjét is Coutard fényképezte, például a Jules és Jim-et, a Bársonyos bőr-t és A menyasszony feketében volt című krimit, de dolgozott Jacques Demy-vel is a Lolá-ban.

Jeanne Moreau, Henri Serre és Oskar Werner a Jules és Jim című filmben Forrás: AFP

A Weekend után Godard jó időre felhagyott a kommerciális filmkészítéssel, Coutard is új alkotótársak után nézett. Ebből az időszakból a legismertebb filmje a Costa-Gavras által rendezett, 1969-es Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, amit egyszerre jelöltek Oscar-díjra a legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, az utóbbit meg is kapta.

Charles Denner és Yves Montand a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című filmben Forrás: Mokép

Egy évvel később Coutard rendezőként is bemutatkozott a Hoa-Binh című drámával, amit Vietnamban forgatott a háború kellős közepén, helyi színészekkel. A film az 1970-es cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában debütált többek között Robert Altman M.A.S.H. és Gaál István Magasiskola című remekműveivel egy szekcióban, és elnyerte a legjobb első filmnek járó díjat. Később Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, de abban az évben a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című olasz dráma hozta el a szobrot.

A Hoa-Binh plakátja Forrás: Gaumont

A hetvenes évek második felében csak egyszer dolgozott operatőrként. Második rendezését készítette elő, a La légion saute sur Kolwezi című háborús kalandfilmet, amiben a Kifulladásig sztárja, Jean Seberg alakította volna a női főszerepet, ám a színésznő egynapnyi forgatás után öngyilkosságot követett el (a szerepét az Európában dolgozó amerikai színésznő, Mimsy Farmer vette át).

A nyolcvanas évek elején ismét Godard-ral működött együtt két filmen. Az 1982-es a Passiójáték-ért Coutard munkáját Cannes-ban díjazták, és Césarra jelölték, az egy évvel későbbi Keresztneve Carmen megkapta az Arany Oroszlánt Velencében (erről a botrányosnak számító döntésről az akkori zsűri egyik tagja, Mészáros Márta mesélt nemrég az Origónak), ugyanott Coutard technikai díjat vehetett át.

Hanna Schygulla és Isabelle Huppert a Passiójáték című filmben Forrás: Collection Christophel/© Sara film/© Sara Film

Karrierje utolsó szakaszában három filmet is fényképezett Philippe Garrel rendezőnek. Az 1993-as A szerelem születésé-ben ismét Jean-Pierre Léaud került a kamerája elé, akivel a hatvanas években nyolc filmben is együtt dolgozott, a 2001-es Sauvage innocence-ben pedig 38 évvel A kis katona után megint Michel Subort fényképezhette. Hetvenhét évesen ment nyugdíjba.