Mesebeli hercegnő lett a kokós kurvából

Micsoda nő, Richard Gere, Julia Roberts
Vágólapra másolva!
Richard Gere eredetileg nem rózsát vitt Julia Robertsnek, hanem az útpadkán hagyta, David Lynch tévésorozatot akart csinálni, de mozifilm lett belőle, Brad Pitt zombijai az orosz téltől hulltak el, mielőtt valaki észbe kapott, hogy ez óriási baromság. Az eredetileg egy filmnek szánt, végül három részre bontott Paradicsom-trilógia premierje alkalmából összeszedtünk olyan filmeket, amelyek egészen másnak indultak, mint ami lett belőlük.
Vágólapra másolva!

Micsoda nő (Pretty Woman, 1990)

A forgatókönyv korai változatai és a végül elkészült film közt gyakran óriási a különbség, de a Micsoda nő átalakulása kifejezetten extrém. A hatalmas sikerű, Julia Robertsből sztárt csináló herceg-a-fehér-lovon-történet eredetileg ugyanis egy sötét, deprimáló sztori volt, ami egészen más tanulságokat tartogatott, mint a lánymese, amit a Disney faragott belőle. A film ugyanis sötét dráma lett volna, ami a Los Angeles-i prostituáltak sanyarú életét mutatta volna be Vivian és Edward történetén keresztül. Már az átnevezés is beszédes: kezdetben $3000 volt a film címe, utalva arra a háromezer dollárra, amit Edward kicsenget, hogy Vivian egy hétig a rendelkezésére álljon.

Richard Gere és Julia Roberts a Micsoda nőben Forrás: InterCom

Vivian közel sem az a cukimuki, ártatlan leányzó volt, akit aztán Julia Roberts eljátszott, hanem egy lecsúszott kokainfüggő, akinek az a legnagyobb problémája, hogy egy hétig nem drogozhat, mert ez is az Edwarddal kötött alku része. Ebből az elkészült filmben mindössze annyi maradt, hogy Richard Gere figurája az egyik jelenetben azt hiszi, hogy Vivian drogozik, aztán kiderül, hogy csak a fogselymét dugdossa. Ami pedig a rózsacsokorral-felmászunk-a-tűzlépcsőn zárást illeti, az is kissé másképp alakult volna: a régi forgatókönyvben Edward kidobja a kocsijából a hisztiző Viviant, és egy borítékban pénzt ad neki, amit a prostituált először dühösen elhajít, aztán viszont a csatorna mellől szedegeti fel a szétrepült bankókat.

Richard Gere és Julia Roberts a Micsoda nőben Forrás: InterCom

Mielőtt a Disney kikötött az akkor még viszonylag ismeretlen Julia Robertsnél, a romantikus mesévé alakítás ellenére számos színésznő visszadobta a szerepet, mert nem fűlt a foguk ahhoz, hogy prostituáltat alakítsanak. Nem kellett a szerep se Meg Ryannek, se Michelle Pfeiffernek, se Daryl Hannah-nak. Utóbbi pár éve úgy nyilatkozott, hogy "az egyik dolog, amire legbüszkébb életében", hogy visszautasította a szerepet, mert "ugyan romantikus meseként adták el a filmet, de valójában arról szól, hogy egy prostituált egy gazdag és nagyhatalmú férfi révén boldogul. Szerintem ez az egész női nem számára megalázó".

* * *

Bármit megteszek (I'll Do Anything, 1994)

A Becéző szavak és A híradó sztárjai író-rendezője, James L. Brooks a Bármit megteszek-et eredetileg egy hollywoodi filmipart és filmes kliséket kifigurázó musicalnek képzelte el, főszerepben az állástalan színészt megformáló Nick Nolteval. Brooks úgy gondolta, pont az segít majd Hollywood hiteles bemutatásában, ha a film elemelt stílusban készül, és ehhez ideális a musical műfaja, de ezt utólag maga is "óriási mellélövés"-nek minősítette. A 40 millió dolláros film legtöbb betétdalát Prince írta, de egy Sinead O'Connor-szám is szerepelt benne, a táncos betéteket pedig a neves koreográfus, Twyla Tharp (Hair, Amadeus) koreografálta.

Nick Nolte a Bármit megteszek című filmben Forrás: InterCom

A tesztvetítéseken azonban Brooks azzal szembesült, hogy a közönség gyűlöli a dalbetéteket. Annyira erősek voltak a negatív reakciók, hogy egyértelművé vált, tenni kell valamit, így Brooks nem ragaszkodott tovább az eredeti koncepciójához, hanem kiszedte az összes dalbetétet, kicsit átírta a forgatókönyvet, mindössze három nap alatt leforgatta a pluszjeleneteket, amelyekre szüksége volt, és újravágta az egész filmet egy sima komédiává. Ezzel a változattal sem aratott nagy sikert: a film csak 10 millió dollárt termelt. A kritikusok egy része viszont szerette, köztük Roger Ebert is, aki úgy fogalmazott, hogy "talán, mert az eredeti forgatókönyv annyira erős volt, nem érződik a filmen az átalakítás ... Szerintem jobb elfelejteni a dalokat, hiszen a Bármit megteszek nélkülük is egy teljes, okos, eredeti, radikális film".

Whittni Wright és Nick Nolte a Bármit megteszek című filmben Forrás: InterCom

Brooks '97-ben még azt tervezte, hogy csinál egy dokumentumfilmet a Bármit megteszek készüléséről, illetve sokáig arról is szó volt, hogy készül egy rendezői változat, amelyben benne lesznek a dalok, de aztán ezek nem valósultak meg. Nemrégiben az MTV rákérdezett a rendezői változatra, és Brooks azt mondta, hogy szerette volna megcsinálni, de nem nála vannak a dalok jogai, és nem tudta megszerezni őket, mert "Prince-t elég nehéz elérni telefonon".

* * *

Mulholland Drive (2001)

David Lynch már akkor tévésorozatot csinált, amikor még senki se gondolta, hogy tévésorozatot csinálni menő: a Twin Peaks-t 1990 áprilisában mutatták be. A Mulholland Drive mint tévésorozat ötlete már ekkoriban felmerült, és Lynch barátja és produkciós társa, Tony Krantz az évek során próbálta rábeszélni, hogy vágjon bele. Aztán összehozott Lynchnek egy találkozót az ABC tévécsatorna fejeseivel, akiket rögtön lenyűgözött a rejtélyes sztori az autóbalesetet túlélő, amnéziás nőről és a neki segíteni próbáló, feltörekvő színésznőről. A rendező ennél többet nem is mesélt el nekik, mondván, hogy ha kíváncsiak a folytatásra, rendeljék meg a pilotepizódot.

Naomi Watts és David Lynch a Mulholland Drive forgatásán Forrás: Budapest Film

Így is történt, és egy ideig úgy tűnt, hogy minden a legnagyobb rendben: az ABC-nek tetszett a forgatókönyv, és a kétórás pilot elkészítésére szokatlanul nagy, 7 millió dolláros büdzsét biztosítottak. Lynch egy '99-es interjúban azt mondta, hogy még a forgatás során is minden simán ment, a csatorna nem szólt bele a munkába, azonban, amikor megnézték a kész anyagot, utálták. Túl öregnek találták a két főszerepet alakító Naomi Wattsot és Laura Harringet (előbbi 30, utóbbi 35 volt a forgatás idején), túl lassúnak a tempót, és ami a fő: egy árva kukkot sem értettek az egészből. Kérdés, hogy David Lynchtől mégis mire számítottak.

Naomi Watts és a Laura Harring Mulholland Drive-ban Forrás: Budapest Film

Lynch a Kék bársony-tól kezdve minden filmjén teljesen szabad kezet kapott, nem volt hozzászokva, hogy a tévében ez nem így megy, és eléggé kiakadt, amikor az ABC-sek közölték vele, hogy a két és fél órásra sikerült pilotot alaposan meg kéne kurtítania. Össze is dobott gyorsan egy 88 perces verziót, de ezzel sem sikerült meggyőznie a csatornát, hogy érdemes lenne belevágni a sorozatba. Ráadásul Lynch utálta ezt a változatot. Annyira elege lett az egészből, hogy amikor a francia Studio Canal megdobta még 7 millió dollárral, hogy dolgozza át nagyjátékfilmmé a Mulholland Drive-ot, először húzódozott, de aztán hirtelen ihletet kapott, kiegészítette a forgatókönyvet (ekkor került bele többek közt a Watts és Harring figurája közti leszbikus szál), és 2000 őszén leforgatták a hiányzó részeket. Lynch utólag úgy nyilatkozott, hogy visszatekintve már világos, hogy a Mulholland Drive-nak mindig is az volt az ideális formája, amelyben végül elkészült, csak kanyargós úton jutott el odáig. A 2001-es cannes-i filmfesztiválon mutatták be, ahol Lynch elnyerte a legjobb rendezés díját, és később Oscarra is jelölték a rendezésért.

* * *

Delta (2008)

Bertók Lajos 2006 nyarán, negyvenéves korában, a Dunában úszva meghalt. A színész halála azt jelentette, hogy odaveszett Mundruczó Kornél kétharmad részben leforgatott, Bertók főszereplésével készült Delta című filmje is. Ez az eredeti Delta egy futurisztikus, hideg, téli film lett volna sok éjszakai, esős jelenettel, középpontjában a hihetetlenül karizmatikus Bertókkal. A történet kiindulópontja már akkor is az volt, hogy a családból kiutált fiú hazatér a deltába, de ez inkább bosszúfilm lett volna. Mint Mundruczó akkor elmondta, "olyan történet volt, ami harcias jelleget feltételez. Eleve Lajosból következően hősi alkat volt, egy rosszban sántikáló hős, aki a végére a jó ügy mellé áll, és megtisztul".

Lajkó Félix és Tóth Orsi a Deltában Forrás: Budapest Film

Ebből a változatból sajnos csak azt a 18 perces werkfilmet hozták nyilvánosságra, ami a Delta DVD-kiadásán szerepel. Bár a rendező régebben tervezte, hogy animációval kiegészítve valamiképpen kiadja a leforgatott anyagot, de ez eddig nem készült el. Mivel nem kronologikus sorrendben forgattak, és a film minden részéből hiányoztak kulcsfontosságú jelenetek, világos volt, hogy Bertók halála után gyakorlatilag nulláról kell újrakezdeni a Deltá-t. Miután Mundruczó kiválasztotta Lajkó Félixet a főszerepre, az ő személyére szabta a filmet, és a sci-fi-beütésű, téli bosszúfilm nyári szerelmesfilmmé változott. Az eredeti főszereplők közül csak Tóth Orsi maradt a testvér szerepében, az anya Kiss Mari helyett Monori Lili lett, az anya szeretője pedig Martin Wuttke helyett Gáspár Sándor.

* * *

Drive (2011)

Nem ritka, hogy egy film több rendező-főszereplő felálláson átmegy, mire megvalósul, és sok esetben egyik sztár különösebb változtatás nélkül behelyettesíthető egy másikkal, de a Drive-nak talán még a műfaja is más lett volna egy másik rendezővel és másik színésszel. A film James Sallis 2005-ben megjelent regényén alapul, de Hossein Amini forgatókönyve meglehetősen elszakad az alapanyagtól, ami egyébként már eleve nem tipikusan olyan könyv, amit Hollywoodban adaptálni szoktak: egy hangulatközpontú neo-noir, ami az időben össze-vissza kacskaringózva meséli el a névtelen főhős történetét. Amini bizonyos értelemben konvencionálisabbá tette a cselekményvezetést: kronológiai sorrendbe rendezte az eseményeket, mert meggyőződése volt, hogy csak így adaptálható a könyv.

Ryan Gosling és Nicolas Winding Refn a Drive forgatásán Forrás: Fórum Hungary

2008 elején összeállt a rendező-főszereplő duó: úgy volt, hogy a The Descent és a Végítélet rendezője, Neil Marshall csinálja a filmet Hugh Jackman főszereplésével. Sokat nem tudni arról, hogy ők hogyan közelítették volna meg a sztorit, bár Marshall azt emlegette, hogy a saját "brit érzékenységét" akarja belevinni a Los Angeles-i történetbe. Az alapján, amit később Ryan Gosling mondott a könyv átdolgozásáról, feltételezhető, hogy ez egy hagyományosabb akcióthriller lett volna, mint, ami végül megvalósult. Nem hozták nyilvánosságra, hogy Marshall és Jackman miért hagyta ott a projektet, talán egyszerűen nem sikerült összeszedni rá a pénzt, mindenesetre a dolog különösebb hírverés nélkül elhalt, hogy 2010-ben újra feltámadjon Nicolas Winding Refnnel és Ryan Goslinggal.

Ryan Gosling és Carey Mulligan a Drive című filmben Forrás: Fórum Hungary

Gosling érkezett előbb, és Refnt, akinek nagy rajongója, ő maga választotta ki a feladatra. Amini viszont megmaradt az eredeti csapatból, olyannyira, hogy a forgatás idejére Los Angelesbe költöző Refn beköltöztette magához, és még a forgatás közben is át-átírták a könyvet. Gosling is aktívan részt vett a cselekmény és figurája alakításában, például úgy, hogy Refnnel együtt egyre több párbeszédet kihúztak a könyvből. A színész úgy fogalmazta meg a sztori átalakulását, hogy "az eredeti forgatókönyv sokkal autentikusabban tükrözte a Los Angeles-i gengszterek világát, realisztikusabb volt. De mi azt akartuk, hogy meseszerűbb legyen, hogy egy Grimm-mesére hasonlítson". És persze megváltoztattak olyan elemeket is, mint a főhősnő származása: eredetileg egy Irina nevű latin-amerikai nő volt, de miután az Egy lányról rendezőjének, Lone Scherfignek (aki egykor Refn bébiszittere volt) a tanácsára Refn Carey Mulligant választotta a szerepre, értelemszerűen ezt is átírták.

* * *

Z világháború (World War Z, 2013)

Aki elolvassa a Z világháború eredeti befejezését, nem nagyon mondhat mást, mint, hogy még szerencse, hogy kivágták a Moszkvát játszó kőbányai konzervgyárat a filmből, és átdolgozták a film utolsó harmadát. A blockbuster-rendezésben járatlan (hacsak nem számítjuk a rémes A Quantum csendjé-t) Marc Forster valószínűleg nem volt tökéletes választás a nagyszabású zombifilm megrendezésére, mert még olyan alapvető kérdésekben is alig tudott döntést hozni, mint hogy a zombijai hogyan nézzenek ki és hogyan mozogjanak. Melléállították ugyan a rutinos akciórendezőt, Simon Crane-t, de mivel a számtalanszor átírt forgatókönyvvel is alapvető bajok voltak, ez nem volt elég.

Marc Forster és Brad Pitt a Z világháború forgatásán Forrás: UIP

A forgatás 2011 nyarán és őszén zajlott, nálunk októberben dolgozott a stáb. Aztán kiderült, hogy hosszú pótforgatásra és a sztori alapos átdolgozására lesz szükség, mert a film csak nagyjából a kétharmadáig működik. Az első változat többé-kevésbé megegyezett a véglegessel odáig, hogy Brad Pitt figurája és az izraeli katona repülővel elhagyják Izraelt, azonban eredetileg nem Walesben hajtottak végre kényszerleszállást, hanem Oroszországba érkeztek meg. Pitt orosz katonák fogságába esik, és egy lepusztult, földalatti világban küzd a túlélésért. Aztán előreugrunk pár hónapot az időben, és a túlélők vezetőjévé vált Pittet látjuk, amint támadást indít a zombik ellen a Vörös téren (ezt forgatták a kőbányai konzervgyárban).

Brad Pitt és Daniella Kertesz a Z világháborúban Forrás: UIP

Ezzel még nem lenne baj, de a nagy megoldással igen: az emberek rájönnek, hogy a zombik nem bírják a hideget, kioltanak minden tüzet, és legyőzik a szétfagyó élőholtakat. Hogy a zombik előbb fagynak meg, mint az emberek, az olyan eszeveszett, a zombihagyományból is kilógó marhaság, ami még egy ilyen filmben sem lenne elfogadható, és az elkészült filmben szereplő megoldás a film keretei közt sokkal logikusabb. Ráadásul a korábbi változatnak itt még nem volt vége, hanem jött egy ráadás Pitt feleségével, akit közben Amerikában szexrabszolgaságra kényszerítettek, és akinek Pitt a legvégén a megmentésére indul. Ez remekül megalapozta volna a film folytatását, de mire az átdolgozásokra sor került, az alkotók már nem nagyon bíztak abban, hogy lesz második rész, és inkább le akarták kerekíteni a történetet. Aztán a film mégis sikeres lett, és a jelenlegi tervek szerint mégis folytatják.