Charlize Therontól kiver a víz

Vágólapra másolva!
Hónapokon át felfokozott izgalommal vártuk a Young Adultot, a Juno és az Egek ura rendezőjének új filmjét, amelyben Charlize Theron egy elviselhetetlen nőszemélyt játszik. A film már kapott egy remek magyar címet is (Pszichoszingli), amikor a forgalmazó úgy döntött, hogy mégsem mutatja be itthon. Most végre megnéztük a Berlinalén.
Vágólapra másolva!

Kaotikus otthonában hulla másnaposan ébred a szürke dzsoggingos, Hello Kitty-pólós csaj. Kivánszorog a hűtőhöz, úgy kortyol bele a diétás kólájába, mintha a halálán lenne a sivatagban. Kócosan a tükörbe néz, pólója alól kiszedi az ott felejtetett tapadós titokmelltartóit, aztán döglött birka tekintettel bambul maga elé. Mavis Gary (Charlize Theron) 37 éves fiatal független nő. Minneapolisban él, tiniregényeket ír álnéven, Mini Morrisszal jár, elvált, bulizik, iszik, randizgat. Remekül tartja magát, jóval fiatalabbnak tűnik a koránál, és olyan életmódot is él.

Forrás: UIP Dunafilm
Young Adult | Charlize Theron

A harmincas generációról szól Jason Reitman Young Adult című filmje, amivel kapcsolatban rendre szociológiai tanulmányok és női magazinok kongatják a vészharangot világszerte. Hogy a mostani harmincasok az új húszasok, ők az internetgeneráció, hogy a szülések tíz évvel kitolódtak (ha egyáltalán), és hogy ez a generáció soha nem akar felnőni. A fél fejlett világ önmagára ismerhet tehát a kezdő jelenetekben - feltéve, hogy a hetvenes évek közepe körül született.

Mindezek miatt rokonszenvezni kezdünk a főhőssel, micsoda rockandrollcsaj, jól is néz ki; ám ez a szimpátia a történet előrehaladtával egyre csökken, mígnem teljesen szertefoszlik és ellenszenvbe fordul. Mavis ugyanis egyre növekvő feszültséget alakít ki maga körül, aminek legfőbb oka, hogy tinédzserekre jellemző magabiztossággal veszi a fejébe, hogy visszaszerzi egykori gimis szerelmét, Buddy Slade-et (Patrick Wilson). Ebben egyáltalán nem zavarja az az aprócska tény, hogy Buddy nős, épp nemrég született gyereke és bebetonozva éli nyugalmas, de kiegyensúlyozott kisvárosi életét.

Forrás: UIP Dunafilm
Young Adult | Patrick Wilson és Charlize Theron

Mavis olvasatában volt pasija ugyanis a házasélet csapdájába esett, az ő egyértelmű küldetése pedig az, hogy kimentse onnan. Ezért egy mondvacsinált ürüggyel gyerekkorának színhelyére utazik, és még mielőtt leülnek Buddyval, hogy beszélgessenek a régi szép időkről, véletlenül belefut egy volt iskolatársába (Patton Oswalt), akivel furcsa szövetséget köt. Bár az összes hasonlóság köztük mindössze annyi, hogy mindketten lúzerek (a srác egy gimis baleset miatt sánta is) és fixálódtak egy korábbi életszakaszukban.

Mavisról mesterkedései közben kiderül, hogy egy pszichopata, szerencsétlen és talajtvesztett liba, akinek az ember legszívesebben lekeverne egy hatalmas pofont, de Jason Reitman van olyan humánus, hogy nem hagyja megfulladni saját mocsarában. Amikor már épp minden összedől, a lúzer haver tesójával folytatott beszélgetés felnyitja Mavis szemét. Marad tehát végül egy halvány remény, hogy nem fog ötvenévesen májnagyobbodásban meghalni, de ennél többet nem árulhatok el.

Forrás: UIP Dunafilm
Young Adult | Patton Oswalt és Charlize Theron

Jason Reitman rendező ismét egy first world problémát mutat be, a fejlett világ egyik tipikus karakterének ragadja meg kiválóan a lényegét (csakúgy mint a gyerekfejjel terhes Juno, vagy a számos Oscar-díjra jelölt Egek ura megrögzött, munkamániás agglegényének esetében.) És megint csak úgy mutat görbe tükröt ennek a globális embertípusnak, hogy közben nem moralizál, nem lesz giccses, nem bohóckodja el. Főhősét szerencsére egy világ választja el Bridget Jonestól (Terézanyutól meg pláne!).

Kerüli a kliséket, nem lesz a filmből egy nagyváros elidegenít, a kisváros összetart szellemiséget sugalló kiáltvány sem, hiszen a filmben elhangzik, hogy a kisvárosi lét sem sokkal jobb, mint a nagyváros magánya. Ott a férfiak elhíznak, a nők lepukkant ruhákban járnak, a helyi zenekarok pedig Billy Ray Cyrus stílusában csapatják.

Forrás: UIP Dunafilm
Young Adult | Charlize Theron

A Junó-hoz hasonlóan Reitman most is Diablo Cody forgatókönyvéből dolgozott, ami jó ómen. Ezúttal is remek munkát végeztek, Charlize Theron pedig kitűnően alakul át önsorsrontó picsává. Elmenekül a valóság elől, olyannyira, hogy egy idő után már nem tud különbséget tenni a valóság és célja között, amibe teljesen belelovallja magát, monomániásan küzd, mígnem totális hülyét csinál magából.

Remek tragikomédia a Young Adult, de nem veszélytelen: ha az ember épp harmincas szingli, önmagára ismerhet. Ha boldog párkapcsolatban él, akkor is húsbavágó, mivel kényelmetlen szembesülésre készteti arról, mivel is töltötte korábban életének jó pár évét. Ha pedig egyik se, esetleg ráismerhet valakire a környezetéből.