A 3D-s Pina Bauscht vagy Tarr Béla lovát szereti az Oscar?

miss bala
Vágólapra másolva!
Kína a pap Christian Bale-lel, Mexikó Erdély Mátyás elegáns képeivel, Magyarország Tarr Bélával, Finnország pedig Tarr Béla kedvenc filmjével indul az Oscar-versenyben. Bemutatjuk a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára nevezett alkotásokat.
Vágólapra másolva!

Ezen a héten lezárultak a nevezések az idegen nyelvű film Oscar-díjára. Minden ország nevezhet egy 2010 októbere és 2011 szeptembere közt bemutatott nagyjátékfilmet, ami eleget tesz annak a kritériumnak, hogy az Egyesült Államokon kívül készült, és többségében nem angol nyelvű. Ez az egyszerűnek hangzó szabály valójában nem egyértelmű: idén például kizárták a versenyből Puerto Ricót, ami 1986 óta tizenegyszer nevezett és egyszer a jelölésig is eljutott, mert az ország az Egyesült Államok társult állama. A nyelvi szabállyal idén a kínai nevezettnek gyűlhet még meg a baja: állítólag 60%-ban mandarin, 40%-ban angol nyelvű a film, így épp csak befér a versenybe.

A nevezett filmek közül egy bizottság először kiválaszt kilencet, majd ebből az öt tényleges jelöltet (érdekesség, hogy a szabályok szerint, akik csak a kilences listára kerülnek fel, nem reklámozhatják magukat ezzel, csak az öt jelölt használhatja fel promóciós célokra a jelölést). A díj jelöltjeit a többi Oscar-jelölttel együtt 2012. január 24-én jelentik majd be, az Oscar-díjkiosztóra február 26-án kerül sor.

Albánia: The Forgiveness of Blood

Az amerikai Joshua Marston filmje arról szól, hogy két család viszálykodása hogyan érint két tizenéves családtagot. Marston egyszer már hoppon maradt az Oscarral: Maria Full of Grace című filmjét Kolumbia indította volna az Oscar-versenyben, de a film nem találtatott elég kolumbiainak, ezért kizárták a versenyből.

* * *

Ausztria: Lélegzés (Atmen)

A filmben egy börtönből frissen szabadult fiatal fiú saját lelkiismeretével küzd. Ez Karl Markovics első rendezése, akit eddig színészként ismerhettünk, például a Pénzhamisítók című film főszerepéből. A filmet nálunk a CineFesten vetítették, ahol megkapta a fődíjat.

* * *

Belgium: Rundskop (Bullhead)

Michael R. Roskam első nagyjátékfilmje egy thriller marhatenyésztőkkel és maffiával. Vitatott választás, mert a nemzetközi hírnévnek örvendő Dardenne testvérek Srác a biciklivel-jét is jelölhették volna, ami Cannes-ban megnyerte a zsűri nagydíját.

* * *

Brazília: Elit halálosztók 2 (Tropa de Elite 2)

A bűnözők és a korrupt rendőrök összecsapnak Rio De Janeiróban. Brazília legsikeresebb filmje nekünk is bejött, amikor megnéztük a Berlinalén.

* * *

Dánia: SuperClásico

Ole Christian Madsen (Prágai történet) vígjátéka egy dán férfiról (Anders W. Berthelsen) szól, aki Buenos Airesbe utazik, hogy meggyőzze a feleségét (Paprika Steen), hagyja ott deltás szeretőjét, és térjen vissza hozzá.

* * *

Finnország: Kikötői történet (Le Havre)

Aki Kaurismaki új filmjében egy idős cipőpucoló titokban összebarátkozik egy hatóságok elöl bujkáló, afrikai menekültfiúval. A kedves történet üdítően hatott ránk Cannes-ban, és még Tarr Bélának is tetszett. Eddig egyszer jelöltek finn filmet Oscarra: Kaurismaki A múlt nélküli ember-ét.

* * *

Franciaország: La guerre est déclarée (Declaration of War)

A színésznőből lett rendező, Valérie Donzelli önéletrajzi filmjét a cannes-i Kritikusok Hetén mutatták be, és arról szól, hogy egy fiatal pár hogyan próbál megbirkózni azzal, hogy gyermeküket rákkal diagnosztizálták. Jelölésén sokan meglepődtek annak fényében, hogy a mindenki által imádott The Artist lett volna az evidens választás, de megvan az oka a döntésnek: Harvey Weinstein a legjobb film kategóriájában szeretne jelölést kibulizni a The Artist-nak.

* * *

Görögország: Attenberg

A nálunk is bemutatott film egy huszonéves lányról szól, aki különös módon ismerkedik az őt körülvevő világgal, különös tekintettel a szexualitásra.

* * *

Hongkong: Tao Jie (A Simple Life)


Egy felnőtt férfi nevelőnője megbetegszik, ezért szerepet cserélnek: a férfi gondozza a nőt. A főszereplőnő elnyerte a legjobb színésznő díját Velencében.

* * *

Irán: Nader és Simin - Egy elválás története (Jodaeiye Nader az Simin)

A Berlinalén Arany Medvét nyert film címszereplői férj és feleség: a nő nyugatra akar költözni, hogy gyermeküknek jobb jövőt biztosíthassanak, a férfi viszont ragaszkodik a maradáshoz. A filmről csak jót tudtunk mondani, ahogy gyakorlatilag mindenki más is.

* * *

Írország: As If I Am Not There

A balkáni háború során a szerb katonák által Boszniában elkövetett tényleges háborús bűnök alapján készült a film, amiben Stellan Skarsgard is szerepel.

* * *

Izland: Eldfjall (Volcano)

Egy idős férfi, akinek megszakadt a kapcsolata a gyerekeivel, elkezdi újra felfedezni a fontos dolgokat az életben. Cannes-ban debütált.

* * *

Izrael: Hearat Shulayim (Footnote)

Egy apa és fia, akik ugyanannak a szakterületnek a kutatói, rivalizálnak egymással a jeruzsálemi egyetemi életben. Állítólag nem sokat lehet belőle érteni, ha az ember nem Talmud-kutató.

* * *

Japán: Ichimai no hagaki (Postcard)

Egy katona családi nehézségei a második világháború után. A filmet a 99 éves Shindo Kaneto rendezte, aki bejelentette, hogy ez az utolsó filmje.

* * *

Kína: The Flowers of War

Forrás: outnow

Az 1937-es nankingi mészárlást dolgozza fel a film, melynek során japán katonák mintegy húszezer kínai civilt gyilkoltak meg. Christian Bale egy papot alakít. A film állítólag 40%-ban angol, 60%-ban mandarin nyelvű, azaz még épphogy befér a kategóriába.

* * *

Lengyelország: In Darkness

Forrás: outnow

Agnieszka Holland filmje megtörtént esetet dolgoz fel: egy tolvajról szól, aki egy nácik által megszállt lengyel város csatornarendszerében bújtatott zsidókat a második világháború alatt.

* * *

Libanon: Et maintenant, on va ou? (Where Do We Go Now?)

A Karamell rendezőjének, Nadine Labakinak az új filmje, amiben libanoni falusi nők próbálják tréfák segítségével enyhíteni a feszültséget a helyi muzulmán és a keresztény férfiak közt. Az egyik főszerepet a rendezőnő alakítja.

* * *

Magyarország: A torinói ló

Tarr Béla utolsónak szánt filmje egy kocsisról (Derzsi János) és lányáról (Bók Erika) szól az egyre inkább kiürülő és elsötétedő világban. Ezüst Medvét nyert Berlinben, és azóta számos filmfesztivált megjárt. Nagy formátumú alkotás, de nem éppen az amerikai filmakadémia ízlésének való.

* * *

Mexikó: Miss Bala

Gerardo Naranjo komótos akciófilmje egy szépségkirálynő és egy gengszter szerencsétlen találkozásáról szól. Alámerülünk a maffialét cseppet sem glamúros hétköznapjaiba, miközben a magyar operatőr, Erdély Mátyás képei mégis eleganciát visznek a filmbe. Cannes-ban is szerettük már, a plakátja is szép.

* * *

Németország: Pina

Wim Wenders játékfilmes tevékenységében az utóbbi tíz évben nem sok élveznivalót találtunk, de most táncos dokumentumfilmet készített, méghozzá 3D-ben. (Ebben a kategóriában ez az első 3D-s Oscar-nevezés.) Ez tulajdonképpen emlékmű a híres koreográfusnak, Pina Bausch-nak, aki a forgatás kezdete előtt nem sokkal hunyt el. A filmben társulata adja elő a koreográfiáit.

* * *

Norvégia: Sykt lykkelig (Happy, Happy)

A nemrég Magyarországon is bemutatott, humoros filmben két házaspár ismerkedik össze, és hamarosan viszonyt is kezdenek a másik párjával.

* * *

Olaszország: Terraferma

Emanuele Crialese (Grazia szigete, Aranykapu) filmje a mai Szicíliában játszódik, és egy család életét mutatja be, akik befogadnak kettőt a szigetre érkező afrikai menekültek közül. Velencében imádták.

* * *

Oroszország: Csalóka napfény 2: Citadella (Utomlyonnye solntsem 2: Tsitadel)

A legnagyobb balhé idén kétségtelenül Nyikita Mihalkov filmjének nevezése körül robbant ki. A rendező 1994-es, Oscar-díjas filmjének dupla folytatása a legdrágább orosz film, ami valaha készült, viszont mind anyagilag, mind kritikailag megbukott. A nevezés állítólag Mihalkov befolyásának köszönhető, és az Oscarra nevező bizottság elnöke fel is szólította a rendezőt, hogy vonja vissza filmjét a versenyből. Nem tette meg.

* * *

Portugália: José e Pilar

Dokumentumfilm a leghíresebb portugál író, a tavaly elhunyt José Saramago és felesége, Pilar életéről. A filmben a Fernando Meirelles és Gael García Bernal is felbukkan.

* * *

Románia: Morgen

A film egy a román-magyar határnál dolgozó határőr és egy szegény gazda barátságát meséli el. Marian Crisan filmje román-magyar-francia koprodukcióban készült, és esélye lehet jelöléshez jutni, ha az akadémia ráeszmél, hogy ideje lenne tudomást venniük arról, hogy évek óta Romániából érkeznek Európa legmeghatározóbb filmjei. Ez talán az ízlésviláguktól sem üt el annyira, mint a méltatlanul mellőzött 4 hónap, 3 hét, 2 nap.

* * *

Spanyolország: Pa Negre (Black Bread)

A spanyol polgárháború után egy fiú holttesteket talál egy erdőben. A hatóságok az apját gyanúsítják, a fiú viszont megpróbálja megtalálni az igazi tettest. Agustí Villaronga filmje kilenc Goya-díjat nyert, mégis okozott némi vitát, hogy a kétszeres Oscar-díjas Pedro Almodóvar A bőr, amelyben élek-je helyett ezt jelölték.

* * *

Svédország: Svinalängorna (Beyond)

Egy fiatal nőt anyja betegsége rákényszerít, hogy szembenézzen traumatikus gyerekkorával, amit alkoholista szülei mellett töltött. A főszerepben Svédország egyik legkeresettebb exportcikke, Noomi Rapace (A tetovált lány) és volt férje látható, a rendező az ismert svéd színésznő, Pernilla August, akinek ez az első nagyjátékfilmje.

* * *

Törökország: Bir zamanlar Anadolu'da (Once Upon a Time in Anatolia)

Nuri Bilge Ceylan (Három majom) cannes-i versenyben debütált filmjére aligha fog ráharapni az akadémia: a játékidő javát az teszi ki, hogy néhány rendőr és két gyanúsított egy éjszakán át autózik a török vidéken, egy elásott hullát keresve. Ami egyébként nem azt jelenti, hogy rossz film.

* * *

Új-Zéland: O le tulafale (The Orator)

Ez az első alkalom, hogy Új-Zéland Oscarra nevez filmet (a bizottságban ott ül Peter Jackson és Fran Walsh is). A szamoai nyelvű film arról szól, hogy egy falusi gazdának, a feleségének és tizenéves lányuknak milyen problémákat kell kezelniük a kis közösségben, ahol élnek.

* * *

Az Oscarra nevezett idegen nyelvű filmek teljes listája itt található.