Nem csak Columbo volt

Noha a legtöbben a ballonkabátos nyomozó figurájával azonosították a tévéből, Peter Falk komoly filmszínész volt, aki Caprával, Cassavetesszel és Wendersszel dolgozott, és számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást. Tegnap már külön méltattuk a Berlin felett az égben végzett munkáját, most pedig hat másik filmjét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Van köztük szenzációs krimiparódia, sötét humorú gengszerkomédia, fájdalmas párkapcsolati dráma, és ironikus mesefilm is.

Meghívás egy gyilkos vacsorára (Murder by Death, 1976)

A hazai tévécsatornák méltatlanul elhanyagolják ezt a filmet, csak az MTV vetíti le szökőévenként szilveszterkor, pedig a Meghívás egy gyilkos vacsorára fantasztikus krimiparódia. Minden szereplő egy ismert krimihőst parodizál, a fess Peter Falknak A máltai sólyom életunt Humphrey Bogartja jut. Annyi poént szórtak el a filmben, hogy végig figyelni kell, ha nem akarunk lemaradni semmiről, de közben klasszikus "zárt szoba" krimiként is jól működik: lehet izgulni, ki miért és hogyan halt meg. A forgatókönyvet a színpadi nevettetés szupersztárja, a Furcsa pár szerzője, Neil Simon írta.

Azért érdemes tévében levadászni a filmet, mert a magyar hang még a hazai szinkron hőskorában készült olyan színészekkel, mint Mensáros László, Körmendi János, Garas Dezső, Haumann Péter, Tábori Nóra, Földi Teri - és természetesen Szabó Gyula.

+ + +

Júlia néni és a tollnok (Aunt Julia and the Scriptwriter, 1990)

Peter Falk itt mutatja meg, milyen fergeteges komikus. Hiába játszik főszerepet a kölyökképű Keanu Reeves, a bozontos hajú Peter Falk teszi zsebre a filmet, aki egy rádiós teleregény szerzőjeként bohóckodja végig a történetet. Az egyik jelenetben platinaszőke parókában selypeg, a másikban meg ő az albán perverz pásztor és nyüszögő szőrös áldozata.

+ + +

Férjek (Husbands, 1970)

John Cassavetes először a Férjek-ben rendezte Peter Falkot, de nem ez volt az első együttműködésük: korábban már szerepeltek együtt a '69-es Gli intoccabili című gengszterfilmben. A filmben Falk, Cassavetes és Ben Gazzara három középkorú jó barátot alakítanak, akik negyedik haverjuk halálakor először szembesülnek saját halandóságukkal, és ezt úgy reagálják le, hogy többnapos ivászatba kezdenek, aztán Londonba utaznak tovább inni és csajozni. A forgatókönyv Cassavetes szokásos módszerével, a másik két színésszel folytatott improvizációkra épülve készült, de a Férjek sokkal vegyesebb fogadtatásban részesült, mint a rendező korábbi filmjei.

+ + +

Pofozó pénzmosók (Made, 2001)

Cassavetes hatása tettenérhető ezen a gengszerkomédián, amit Vince Vaughn és Jon Favreau öt évvel a Bárbarátok sikere után készített el. Az improvizáltnak tűnő dialógusok életszagúan esetlenek, minden második szó káromkodás, Christopher Doyle operatőr pedig alig használ lámpákat, noha a cselekmény nagy része este játszódik. A Pofozó pénzmosók több szempontból is minden idők egyik legsötétebb vígjátéka.

Valószínűleg a Cassavetes előtti főhajtás része Falk szerepeltetése is, aki Maxet, a két pitiáner gengszter, Ricky (Vaughn) és Bobby (Favreau) főnökét alakítja. Max imádja hallatni a hangját, kibogozhatatlan körmondatokban szónokol és leplezetlenül viszolyog Ricky-től, aki tényleg annyira idegesítő, hogy még egy buddhista szerzetes is agyvérzést kapna tőle. Nagyon vicces Falk, ahogy próbálja megőrizni a hidegvérét és fenntartani a profizmus látszatát, miközben a folyamatosan arcoskodó Ricky láthatóan a legegyszerűbb utasítását sem képes végrehajtani.

+ + +

Egy hatás alatt álló nő (A Woman Under the Influence, 1974)

John Cassavetes 1974-es mesterműve dokumentarista stílusban készült, hosszú, szabadon áramló jelenetekből áll. A rendező gyakran nem is szólt a színészeinek, hogy forog a kamera, anélkül, hogy megállította volna őket besétált a jelenetbe, beszélgetett velük, ők tették tovább a dolgukat és így születtek meg a Cassavetes védjegyévé vált fájdalmasan valósághű alakítások. Popper Péter így írt erről 1987-ben a Filmvilágban: "a teljes eszköztelenség, a figurák, a helyzetek és a reagálások magától értetődő hitelessége olyan szuggesztíven és észrevétlenül vonja be a nézőt ezeknek az embereknek a belső történéseibe, hogy csak utólag és röstelkedve próbál visszakapaszkodni a szemlélő kényelmesebb pozíciójába."

Az életszerűség, Falk és Rowlands természetes játéka teszi igazán szívbemarkolóvá a filmet, ami ugyanolyan empátiával ábrázolja az egyre kevésbé beszámítható, vergődő nő lelkiállapotát, és a férjét is, aki egyre kétségbeesettebb és egyre tanácstalanabb, hogy mit kezdjen imádott feleségével. A legmeghatóbb a filmben talán ez a kitartó szeretet, amit Falk gyönyörűen ábrázol. Cassavetest és Rowlandst is Oscar-díjra is jelölték Egy hatás alatt álló nő-ért, Falkot nem, ő csak két nagyon korai alakításáért kapott jelölést még a hatvanas évek elején. Falk ezenkívül még háromszor játszott Cassavetes-filmben: főszerepet a már említett Férjek-ben és az 1986-os Egy kis gubanc-ban, valamint pár percre feltűnt a Premier-ben, amiért cserébe Cassavetes eljátszott egy gyilkost a Columbo egyik epizódjában.

+ + +

A herceg menyasszonya (The Princess Bride, 1987)

Ha már teljesen kikészültünk a Cassavetes-filmektől, ezzel a gyönyörű mesével könnyen rendbe rakhatjuk a lelkünket. A herceg menyasszonya Amerikában igazi családi klasszikusnak számít, de nálunk valahogy nem lépte át az ingerküszöböt (még DVD-n sem adták ki, csak VHS-en), pedig rendkívül élvezetes a gyerekek és a felnőttek számára is.

Egyszerre vérbeli kalandfilm sok kardozással, üldözéssel, tisztaszívű hőssel és szépséges leányzóval, valamint annak az ironikus paródiája is, ahol 120 évesre sminkelt Billy Crystal éleszti fel a "javarészt halottakat". Már abból sejthetjük, hogy nem hagyományos megközelítéssel van dolgunk, amikor a film elején Peter Falk kezdi el felolvasni a történetet az unokájának (a magyar hangja ezúttal nem Szabó Gyula, hanem Dobránszky Zoltán).