Minden hétre kéne egy Üvegtigris

nem nézik a magyar filmeket, womb, pál adrienn, apacsok, üvegtigris 3
Vágólapra másolva!
Idén eddig hét magyar filmet mutattak be, amit a fővárosban összesen tízezren néztek meg. Vajon az a gond, hogy rosszak a filmek, vagy az, hogy az állam nem támogatja a forgalmazókat? Esetleg pont az állami támogatás mindennek a rákfenéje? Filmforgalmazók mondták el nekünk véleményüket a kínos helyzetről. Néhányuknak még megoldási ötleteik is vannak.
Vágólapra másolva!

Magyar ember magyar filmre nem ül be? - tettük fel a kérdést tavaly év elején, látva a magyar filmek által produkált szánalmasan alacsony nézőszámokat. Úgy tűnik, azóta csak tovább romlott a helyzet: még a nemzetközi fesztiválokon sikerrel szereplő filmjeinkre (A torinói ló, Pál Adrienn, Womb) is nagyon kevesen ültek be, nem beszélve a többiről. Egyetlen kivétel akadt: az Üvegtigris 3. A forgalmazók helyzete is nehezebbé vált: a Magyar Mozgókép Közalapítvány bedőlése miatt 2010 tavasza óta nem kapják azt az állami támogatást a filmjeik után, amit marketingre költhetnének. A Nemzeti Kulturális Alap még támogatja a filmforgalmazást, de az a pénz, amit ők adni tudnak, több szakmabeli szerint "semmire sem elég".

Forrás: [origo]

Forrás: Magyar filmforgalmazók egyesülete | A Visszatérés című filmnek korábban tévesen közöltük a nézettségi adatait. A hibát javítottuk, és elnézést kérünk az alkotóktól a tévedésünkkel okozott kellemetlenségért.

Nem ilyen filmeket kéne csinálni

A filmek és a közönség nem találkoznak, de miért? Csurdi Gábor, a Budapest Film filmforgalmazási vezetője szerint az emberek igenis még mindig elmennek moziba, de nem akármire: "Sokkal jobban megválogatják, hogy mire adják ki a pénzüket, mint régebben, de az Üvegtigris 3 sikere is mutatja, hogy még ilyen válságos időszakban is van olyan film, amit megnéznek. De csak azt, ami kielégíti az igényeiket. Szerintem, ha megfelelő színvonalú szórakoztató filmek készülnének, az emberek automatikusan visszatérnének a mozikba."

A Budapest Film 2009 óta nem forgalmazott magyar filmet, de Csurdi elmondta, hogy az üzleti terveikben szerepel magyar filmek forgalmazása, és jelenleg is tárgyalnak több produkcióval. Azonban elsősorban "nagyobb közönségfilmek" érdekelnék őket, "amihez nyilván szükség lenne arra, hogy ismét készüljenek ilyen filmek". Ennek ellenére "minden filmnek utánanézünk, ami elkészül, és sok szempont alapján dől el a választás. A támogatási lehetőségek beszűkülése miatt a rétegfilmek forgalmazása üzletileg még kockázatosabb, mint korábban." Csurdi hangsúlyozza, hogy csupán marketinggel nem lehet csodát tenni, még akkor sem, ha a film amúgy jó, de nem olyan, amire harap a néző.

Forrás: [origo]
Az Üvegtigris 3 plakátja

Pusztai Ferenc, a Pál Adrienn producere szerint viszont a marketing a kulcs: "Nagyon fontos tudni, hogy a mögött a néhány magyar film mögött, ami kiemelkedő nézőszámot ér el, több tízmilliós kommunikációs csomag van. A gyártási támogatásból nem lehet marketingre költeni, ami egy idejétmúlt gondolatmenet. Állami támogatással létrehozni egy színvonalas kulturális terméket, aztán magára hagyni, és később számon kérni, hogy miért nem nézik, butaság." Pusztai úgy véli, a Pál Adrienn "a maga közegét tekintve" jól szerepelt a mozikban, hiszen jobban teljesített, mint a többi idén bemutatott magyar film, de elismeri, hogy "egyébként sajnos röhejes számokat produkál, de ezzel a mostani helyzetben nem tudok mit kezdeni". Hozzátette: "vannak ötleteim, hogy kormányzati segítséggel hogyan lehetne elérni, hogy néhány éven belül az emberek megint nézzenek magyar filmeket", ezeket azonban idő hiányában most nem akarta vázolni.

A támogatást elköltötték másra

"A magyar szerzői filmek és általában a művészfilmek piaci alapon történő forgalmazása nagyon nehezen értelmezhető" - mondja Kárpáti György, a Vertigo Média filmforgalmazó vezetője, aki úgy véli, "tartósan senkinek nem érdeke, hogy a magyar filmek forgalmazása ne részesüljön támogatásban, e nélkül nem lehet igazi munkát végezni". Balassa Péter, A torinói ló-t forgalmazó Cirko-Film vezetője pusztán szerelemből vállalta Tarr Béla új filmjének forgalmazását: "a Cirko sosem forgalmazott magyar filmet, de Béla filmjét mindig szívesen bemutatjuk". Ez is csak úgy volt lehetséges, hogy a filmet gyártó TT Filmműhely NKA-támogatásból tudta állni a kópiák költségének egy részét, és emellett - abszolút szokatlan módon - egy magánszemély adománya is segítette őket. "Ha nincs rajta állami támogatás, akkor veszteséges" - mondja Balassa, aki elárulta, hogy országosan ötezer nézőt kell elérniük ahhoz, hogy nullszaldós legyen a vállalkozás.

Bognár Péternek, a magyarhangya mozgalom egyik alapítójának véleménye szerint azonban egyáltalán nem a forgalmazók támogatása a megoldás: "A filmtörvény próbálta a 'nehezebb' filmeket forgalmazó cégeket támogatni, aminek az lett az eredménye, hogy a forgalmazók rájöttek, hogy néző ugyan nincs, mégis érdemes támogatott filmeket bemutatni. A támogatást elköltötték létfenntartásra, bérekre meg fűtésre, nem pedig reklámra fordították, amire kapták. A rendszer az infrastruktúrát támogatta, és nem a néző olcsó kultúrához jutását."

Forrás: [origo]
Csányi Sándor az Apacsok-ban

Bognár szerint a marketing hagyományos csatornái is csődöt mondtak: "Az elmúlt tíz évben a szélessáv megjelenésével megváltozott a tartalmakhoz való hozzáférés, már nincs szűk keresztmetszet, mindenhez hozzá lehet férni. A moziba járó 15-30 éves közönség nem olvassa-nézi azokat a csatornákat, amelyeken ez a húsz éve bebetonozott konstelláció próbál kommunikálni velük." A magyarhangya válasza erre, hogy néhány ezer fős közösségeket próbálnak meg beazonosítani és kiszolgálni (például a Kispál-rajongókat), és minden kapott támogatást teljes egészében arra fordítanak, hogy ezekhez a közösségekhez olcsóbban jussanak el az általuk forgalmazott filmek.

Fontosnak tartja a marketing nem hagyományos formáit Kárpáti is, akinek a cége hamarosan bemutatja Török Ferenc Apacsok-ját és Almási Réka Team Building-jét: "Az Apacsok-nál igyekszünk kihasználni a víruskommunikáció lehetőségeit, közösségi oldalakon visszük a film hírét, interneten terjesztjük a plakátot, és próbáljuk közvetlenül elérni azokat a csoportokat, akiket érdekelhet a film, megkerestük például a történelemtanárokat. A Team Building-nél csapatépítő trénereknek küldtünk információt a filmről, és alapozunk a benne szereplő színészek - Fullajtár Andrea, Kamarás Iván, Nagy Zsolt - rajongótáborára is." Az ilyen kommunikáció Kárpáti szerint nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb is lehet a hagyományos marketingnél. A költségeket próbálják tovább csökkenteni azzal, hogy az Apacsok-at Blu-Ray-en és DVD-n forgalmazzák, hagyományos filmkópia nem készül belőle, a Team Building pedig az e-cinema-hálózatba is bekerül.

Mi megy a moziban?

Az alacsony nézőszámokat gyakran annak tulajdonítják, hogy a filmek el sem jutnak a mozikba, különösen vidéken. Kárpáti ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy "a plázahálózat alapvetően felveszi a magyar filmeket", ugyanakkor nehézségnek tartja, hogy "nem tesznek különbséget a blockbuster és a magyar film közt. Ha nem ér el bizonyos nézettséget a magyar film, akkor egyre kevesebb előadást kap, és hamar leveszik a műsorról, ugyanúgy, mint bármelyik más filmet. Piaci alapon mérettetik meg a film, ami nem feltétlenül reális minden alkotás esetében."

Forrás: [origo]
Eva Green és Matt Smith a Womb-ban

A Magyarország legtöbb multiplex moziját üzemeltető Cinema City marketingvezetője, Buda Andrea megerősítette, hogy "eddig is minden magyar filmet felvettünk, amit kiajánlottak nekünk, és ez ezután is így lesz", emellett azt is kijelentette, hogy valóban "nem teszünk különbséget a filmek közt, sem az amerikai, sem a magyar filmek javára". Arra a forgalmazói véleményre reagálva, hogy ez nem fair a magyar alkotásokkal szemben, elmondta, hogy "a mozik piaci alapon működnek, és a nézők döntik el, hogy mit vetítünk. Az Üvegtigris 3 a premier után másfél hónappal is teljes leosztásban ment, mert nézői igény volt rá." Hozzátette, hogy amennyire erejükből telik, nyújtanak plusz segítséget is a magyar filmeknek, például "ha van elérhető színészgárda, közönségtalálkozókat szervezünk. A nagyobb filmeknél mindegyiknél volt, több városban is. Ez különösen vidéken nagy eseménynek számít, és ilyenkor néha még a helyi lapban, rádióban is hirdetjük. Ezenkívül a magyar filmekre a forgalmazókkal egyeztetve kiemelt marketingtevékenységet is végzünk, promóció vagy esemény, esetleg egyéb speciális aktivitás formájában."