"Leforgattuk punkba" - interjú Till Attilával és Thuróczy Szabolccsal

Az idei cannes-i filmfesztiválon az egyetlen magyar alkotás Till Attila Csicska című rövidfilmje lesz. Az állami támogatás nélkül készült rabszolgasztori ugyanott mutatkozik be a világ előtt, ahol George Lucas, Jim Jarmusch, Spike Lee és Sofia Coppola karrierje kezdődött. Tillával és a film főszereplőjével, Thuróczy Szabolccsal beszélgettünk a csicskáztatásról, a negyvenes férfiak görcsöléséről, valamint arról, hogy filmezni kell.

- Utoljára három évvel ezelőtt beszélgettünk, a Pánik bemutatója előtt. Hogyan élted meg annak a filmnek a fogadtatását?

- Az még egy utolsó jó pillanat volt. A Pánik-ot megnézte ötvenezer ember, az sikernek számít, ami persze nevetséges szám, és gazdaságilag értékelhetetlen. Akkor még voltak illúziók, úgy tűnt, hogy talán a magyarok nézik a magyar filmeket, ma már örülünk, ha az interneten megnézi valaki.

- Egyből tudtad, hogy mivel akarsz foglalkozni legközelebb?

- A Pánik csajfilm volt, tudtam, hogy azután teljesen mást szeretnék csinálni. Írtam öt forgatókönyvet, mindnek Szabolcs volt a főszereplője, és mind a fiókban kötött ki. A Pánik után kicsit második filmes válságba kerültem, túlagyaltam mindig, hogy mit kellene csinálni.

- Ezzel mennyi idő ment el?

- Legalább két év. Közben a filmintézmények gyakorlatilag megszüntek. Én a Pánik után is profi filmben gondolkodtam, mármint financiálisan, amivel pályázunk, és amire adnak pénzt. Rájöttem, hogy ez teljes zsákutca, nem érdemes manapság pénzre várni, és így jutottunk el a Csicská-hoz tavaly.

- Melyik volt az a pont, amikor eldöntöttétek, hogy megcsináljátok ezt a filmet?

Thuróczy Szabolcs: Nagyon akartuk. Azt gondoltuk, hogy nem szabad szarakodni, dolgoznunk kell, mert mennek az évek, mint a gázóra. Ha a negyven körüli férfi sokat görcsöl, akkor nagyon sok keserű napot okoz magának. Az jobb, ha kicsúszik ösztönből, mint egy ejakuláció, szerencsésebb érzés, hogy ezen már nem kell rágódni.

- Volt egy drámai pillanat, amikor felhívtam Juhász Imi operatőr haverunkat, hogy akkor mit csináljunk. Leforgatjuk teljesen punkba? És Imi azt mondta, hogy le, mert filmezni kell. Elindítottuk, és olyan volt, mint egy eldobott hógolyó, amiből a végén lavina lesz. Természetesen a barátaim segíteni akartak, és amikor látták, hogy teljesen be vagyunk vadulva, akkor végül mindenkinek a szívügyévé vált. Először egyedül mentünk Szabolccsal helyszíneket keresni, és a végén rengeteg ember munkája került bele, az esetek többségében teljesen ingyen. Örök hála nekik.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- A Csicska azon kevés magyar filmek egyike, amely állami támogatás nélkül készült el. Hogyan szedtétek rá össze a pénzt?

- Tavaly a kisfilmpályázatra beadtunk egy kényelmes költségvetéssel kitalált tervet. Közben minden megszünt, és rájöttünk, hogy nem kapunk egy fillért se, ezért elkezdtük összedobni a saját pénzünket: Mécs Mónikával (M&M Film) kezdtük az egészet, aztán beszállt Rajna Gábor és Sipos Gábor (Laokoon Film), Tóth Csaba, valamint a TV2.

- Mennyibe került összesen a film?

- Körülbelül ötmilliót dobtunk össze, azt elköltöttük a kajára, a szállásra, meg azoknak a szakembereknek a bérére, akiktől képtelenség volt elvárni az ingyenmelót. Sok segítséget kaptunk különböző cégektől és magánszemélyektől is, végösszegnek nyolcmillió a reális, úgyhogy a partnereink óriási kedvezményeket adtak a nagyon drága motyóikból.

- A magyar nézők csak a Filmszemlén láthatják majd a Csicská-t. Elmesélnéd röviden, hogy miről szól?

- Durva, szélsőséges emberi viszonyokról. Arról, hogy mások végletes kizsákmányolásával mindenki tönkremehet, nemcsak a csicska, de a rabszolgtartó is. Egy tanyán élő család néhány napját ismerhetjük meg a filmből. Vannak jó pillanataik, és vannak rosszak. Az érdekelt, hogy miközben az Európai Unióban az a gond, hogy hova helyezzék el a német atomhulladékot, milyen egyéb életek vannak ebben a közösségben. Milyen párhuzamos létformák, milyen ősi, megváltoztathatatlan képletek.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xVDJCqRQSbP4NhOU

Nézd meg a Csicska előzetesét!

- Mikor kezdtél el a csicskatémával foglalkozni?

- Régóta ott lapult néhány mondatos változatban a fiókban és a fejemben. Egy hírolvasó ember szerintem évek óta tud erről a jelenségről. Olyan hírekkel, hogy "a nővére adta el az újkígyósi férfit ötvenezer forintért" tele volt a sajtó. Körülbelül huszonötször hallottam, hogy egy ember ötvenezer forintba kerül. Én is cikkekből kezdtem el írni, érdekes, hogy már a kilencvenes évek közepén egy komplett dokumentumfilmet forgattak a csicskáztatásról, mégse csinált senki játékfilmet belőle, pedig ennél drámaibb szituációt elképzelni nem lehet. Kovács Gábor producer mondta, hogy a Hajdu Szabolcs új filmjében is lesz ez a téma, az operatőrünk meg Los Angelesben él, és neki meg ott azt mesélték, hogy forgatókönyv verzióban van egy amerikai-ukrán csicskás film, de abban száz csicska dolgozik valami telepen. Ezek szerint most robban szét ez a téma.

- Hogyan lesz valakiből csicska?

Thuróczy Szabolcs: Ezek a dolgok nagyon gyorsan zajlanak le. A kocsmában átölelik, kétszer leitatják, és máris egy Lada Niva csomagtartójában van. Csak egy picit kell hogy gyengébb legyen az ember az átlagnál, és megroppantják. Párszor összerugdossák, először odatolnak elé valami finomabb kaját, bekapcsolnak neki egy Videoton tévét ott az istálló mellett, és már arra sincs energiája, hogy tiltakozzon.

- Tisztázni kell, hogy nincs két egyforma eset. Csak az alaphelyzet ugyanaz: valakit pénzért megvesznek, és nem engedik el többet. Vannak emberkereskedők, akik csak azzal foglalkoznak, hogy összefogdossák az embereket innen-onnan, időseket, elesetteket. Van, amikor csak a segély és nyugdíj elvétele a cél. Ahogy az útszéli kurvákat az intézetből szipkázzák ki, csicskákat például a kocsmában lehet találni. Különböző emberek foglalkoznak ezzel, de nem biztos, hogy ez a fő tevékenységük. Ismernek gazdákat, sok a munka a földeken, vagy csak sok az ellátandó állat, tudják, hogy kinek kell ember, meglátnak egy alkoholistát, aki ott iszik a bárpultnál két napja, na akkor kicsit még megitatják, közben felhívják a gazdát mobilon, hogy van itt egy jóember, és kész.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- A filmbéli csicskának mi lehetett az előtörténete?

- Egy intézetis fiú, aki az utcán táncol, csövezik, szipuzik, iszik 12 éves kora óta, és huszonkét éves korára már egy roncs. Nagyon nehéz életnek nevezni azt, ha valaki a saját hányásában fetreng mindennap, mondjuk, Miskolcon. Mindig úgy képzeltük el, hogy őt onnan hozták el, egyre lejjebb került, és végül ezen a tanyán kötött ki. Alkalmi munkákon keresztül eljutott a rabszolgaságig. Az a faramuci helyzet, hogy a legdurvább kizsákmányolás mellett is családban van, de ez nem jelent semmiféle megoldást. Épp ezért nem akartam azt az illúziót kelteni, hogy ezzel a rabszolga megoldotta az életét, ezért végződik úgy a film, ahogy.

- Milyen közeg az, ahol ilyesmi megtörténhet?

Thuróczy Szabolcs: Gyermekkoromban a nagymamámék Kótajban éltek, és ahogy ott a szomszédok léteztek, abban is volt valami lidérces. Egy permetezőszerre az van írva, hogy "decis" és valaki decisként megitta. Ezen a szinten olyan is meg tud történni, hogy a fiú az anyjához beszél a nyári konyhában, de az anyja már három napja halott. Beverte a fejét a gázpalackba, ő meg mondja neki, hogy "anya, csináljál sütit". Fel sem merül benne, hogy meghalt, mert szokott ilyen lenni, hogy sok volt a tintoretto, és a mama eldőlt egy kicsit. Van a filmben egy jelenet, amikor azt mondja a csicska, hogy már fél éve vagyok itt, ledolgoztam a pénzem, és erre én azt válaszolom neki, hogy "és szerinted én mióta vagyok itt?" Ez egy teljesen degenerált válasz, de azt mondja vele, hogy ne gondold, hogy nekem ez jó, hogy a retket csomózom itt.

- Adná magát, hogy a Csicska című filmben a csicska legyen a főszereplő, nálad mégis a csicskatartó a főhős.

- Sokat gondolkoztam azon, hogy melyikük legyen a főszereplő. Bármily logikus, hogy egy ilyen sztoriban az áldozat a főszereplő, aki mellé a szívünk áll, de rájöttem, hogy engem jobban érdekel a rabszolgatartó, egy machbethi figura. Egy olyan furcsa, pusztító kettőséggel rendelkező karakter, aki egyszerre roppant gyenge és pokoli erős. Gyenge, mert másokat sanyargat, és az valamiféle gyengeség, ha másokon drasztikusan uralkodsz, és erős, mert megteremti és uralja a kis birodalmát, és családot tart el. Ahogy gondoskodik mindenkiről, ahogy falkavezér tud lenni, az erősek hajnalban kelnek, fát aprítanak, isznak egy korty pálinkát, s így tovább. Ők az erős gyilkosok.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- Milyen ember ez a Balogh István nevű családfő és rabszolgatartó?

- Hát, például olyan típusú férfi, aki amit gondol, azt azonnal megcsinálja. De mindent. Semmiben sem fogja vissza magát. Egyfajta igazi férfi. A hivatalos törvényeket nem egészen veszi magára, saját törvények alapján él.

- Szabolcs, te hogyan közelítetted meg ezt a figurát, mit gondoltál róla?

Thuróczy Szabolcs: Én sokat gondolkozni nem szoktam. Egy olyan ember, akinek van egy kis fóliája, dolgozgat és apró örömöket él meg nagyon katartikusan. Egy jó kafferolást, egy jó pörköltöt. A feleségem apja hasonló kaliberű ember. Úgy nőttek fel a gyerekek, hogy természetes volt, hogy apa néha egy kicsit jobban belerúgott a kutyába, és az megdöglött.

- A filmben nem rágjátok a néző szájába a csicskatartás szabályait.

- Képekben, jelenetekben mindent elmesélünk. Az elmúlt húsz évben terjedt el inkább, bár különböző formákban ez egy örök hagyomány. Nagyon megtetszett az a mondat, amit egy romániai magyar lapban olvastam, hogy "ezeknél az embereknél archaikus viszonyok uralkodnak". Ezekben az archaikus közösségekben azokat, akik az élet mindennapi küzdelmeiben nem tudnak részt venni, behelyezik egy másodrendű emberi státuszba, tehát hasznosítják őket. Döbbenetes a logikája, és számomra hátborzongatóan izgalmas. Nem véletlen, hogy honnan jön a csicska szó maga. Először az osztrák-magyar monarchia katonaságában jelent meg, aztán bement a börtönbe, és onnan jött ki.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- Mennyire elterjedt jelenség ez?

- Erről semmilyen hivatalos statisztika nincs. Én ahogy tapasztaltam, valóban az Alföldet és a keleti régiót jobban érinti, de mindenütt máshol is van. Budapesten és környékén is van csicska, persze kérdés, hogy ki mit nevez annak. Amikor a különböző helyi arcokat kérdeztük, hogy hallottak-e már ilyenről, olyanokat mondtak, hogy "hát itt is volt vagy három, meg ott a szomszédnál is". Ez olyan jelenség, amely több ezer embert érint manapság.

- Olvastam jó pár cikket a csicskáztatásról, és nekem úgy tűnt, hogy az újságírókkal nem szívesen beszélnek erről az emberek. Veletek készségesek voltak?

Thuróczy Szabolcs: Ha úgy mész oda, hogy újságíró vagy, akkor nem mondanak semmit. Nekünk meséltek. Nyilván nem a csicskatartó, de az egyéb helyi arcok.

- Attila, téged felismertek ott, hogy te vagy a fazon a tévéből?

- Igen, tévé mindenütt van, a legtöbb tanyán autós aksiról megy. A puszta közepén a birkák között áll az ember, botra támaszkodik. Odamegyek hozzá, és azt mondja: "nézd már, az izé!" A nevemet azért nem mindenki tudja.

Thuróczy Szabolcs: "Nézd már, a Big Burger házból!"

Thuróczy Szabolcs a Csicska helyszínkeresésén | Nézd meg Till Attila fotóit!

- Az egész történet rémisztően szövevényes. Olyan sztorikat meséltek a rendőrök, hogy kimentek ketten, az egyik elterelte a gazda figyelmét, a másik rendőr meg fogja a csicskát, hogy nézze, ember, kitalálunk valamit, hogy magát bevihessük, beszáll a rendőrautóba, utána elengedjük, és szabad. Akarja? Nem, nem. Ne hazudjon nekem, ember, segíteni akarunk. Nem, nem, biztos úr, jó nekem itt. Rettegnek, hogy ha elmennek, később agyonütik őket. Vagy a gazda, vagy a kiterjedt emberkereskedő-hálózatból valaki. A valóságban sokkal rémisztőbb dolgok is vannak, mint amiket a filmben mutatunk. Olyanokat mesélt a mi csicskánk, hogy egy társának szétverték a fejét, és fellógatták lábánál fogva az istállóba egész éjszakára. Túlélte, másnap már melózott.

Thuróczy Szabolcs: Az is érdekes, hogy kinek van ereje megszökni. A csicska, akivel mi beszéltünk, reggel szökött meg, még mielőtt a köd felszállt. Mint a hörcsög, elszaladt a köd alatt.

- A rendőrök mennyire kezelik ezt komolyan? A filmben úgy tűnik, mintha a falopást nagyobb bűnnek vennék, mint a csicskatartást.

- Nem egészen, a rendőrök nem tudják, hogy Balogh gazdánál csicska van. Amikor vendég jön a házhoz, a csicskára ráadnak egy jobb munkáskabátot, felhozzák családtag szintre. Ha megkérdezik, úgyis azt mondja, hogy az unokatestvére. Amikor a rendőrökkel beszélgettem erről, hogy miért nem tudják felszámolni ezt a jelenséget, azt mondták, hogy megnéznék, hogy mondjuk Londonban egy kínai étterem hátuljában, mit tud az angol rendőrség kibogozni nyolc papír nélküli angolul nem tudó kínai között. Ha nincs tanúvallomás, akkor semmit nem tudnak csinálni.

Thuróczy Szabolcs: Amikor dolgoztam külföldön, én is voltam rabszolga. Fagyasztott kacsákat cipeltem a kínai negyedben a Leicester Square-nél, és amikor viszed hátra, látod a palit, aki '83-ban kijött Shanghaiból, és '97-ben engedték ki először a napfényre, mert addig a Best Duck in London étteremben lógatta fel a kacsákat. Én is álltam kint Észak-Londonban a piacon. Fél hatkor még kint vagy az utcán, beültetnek egy Saabba, fél hétkor már fejeden a biztonsági sapka, lefotóznak, mágneskártya, és szigetelsz a Bank negyedben egy bolgárral meg egy göröggel. Mik voltak az öröm pillanatai? A Hyde Parkban egy jó sodort cigi, 30 pennyért egy tea, otthon összeütök egy paradicsomos babot, rá egy tükörtojást. Ilyenkor egy jó meleg ételnek vagy egy tiszta ágyneműnek sokkal jobban tudtam örülni, mintha apa vett volna nekem egy Volkswagen Golfot.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- Hol találtad a csicskát játszó srácot?

- Nem színészt kerestem, hanem valami fura lényt. Nekem beakadt, hogy ha már a csicska úgyis állati sorban van, mi lenne, ha úgy mozogna, mint egy állat. Az eredeti csicska Fehér Ferenc kortárs táncos lett volna, de amikor elolvasta a forgatókönyvet, mondta, hogy ő ezt nem tudja eljátszani, mert fél, hogy az erőszaktól rosszul lenne. Ekkor kicsit össze is omlottam, de mondta, hogy van egy bandzsa táncos-színész haverja, aki jó sovány, nagyon tehetséges, és alkalmas lenne a feladatra. Így került Szitás Balázs a képbe. Amikor Szabolcs a szemébe nézett, azt mondta, hogy jó ez a gyerek, van benne valami Miskin herceges. Aztán az is kiderült, hogy minden rutintalansága ellenére jól áll neki a vászon. Vannak ilyen emberek, akiknek rányomhatod az arcára a kamerát, és az mindent visz.

- Hogyan dolgoztok együtt Szabolccsal?

Thuróczy Szabolcs: Miután ezt megírta Attila, már elég jó irányban volt, olyan sokat nem kellett a helyszínen bambáskodni.

- Már a Pánik-nál is úgy volt, hogy minden szöveget átrágtunk a színészekkel. Nekem nem olyan fontos a saját szövegem, a Csicska esetében ez már olyan szintre jutott, hogy gyakorlatilag alig van olyan párbeszéd a filmben, amit én írtam volna le. A magja mindig megmarad, próbákon kigyakoroljuk, azt megtanulják a színészek, húsz százalékát elfelejtik, és valami torzított változat megszületik a kamera előtt. Ez a fajta munkafolyamat a klasszikus instruálást is befolyásolja. Például belekerült a lövöldözés, ami totál improvizáció. Csak annyit tudtam, hogy azt akarom, hogy Szabolcs és a gyerekek egy kellemes családi délután keretében légpuskával lőjék szét a csicskát.

- Pedig ott van egy kulcsmondat, amikor lövöldöznek a csicskára, és Szabolcs azt mondja az egyik gyereknek, hogy "vigyázz, nehogy a disznót találd el."

- Az improvizáció, ilyet én nem írtam le a forgatókönyvben. Szabolcson olyan szinten szórakoztunk, mintha stand-upolt volna. Szitás Balázs pedig olyan csodálatosan hozta ezt a szerencsétlen meglőtt embert, hogy már egyből a filmben voltunk. A két fiút, Lacit és Márkot a hűvösvölgyi gyermekotthonból kértük ki, és olyan fantasztikusan tudtak nevetni, hogy az azonnal hatott Szabolcsra, aki úgy röhögött, mint a Sátán valamelyik kutyája.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- Valahogy az a kép, hogy tehetségkutató műsorokban spannolod a nézőket, nehezen fér össze azzal, hogy egy ilyen drámai szociofilmet csinálsz. Hogy fér össze benned az oknyomozó újságíró-filmrendező és a kereskedelmi tévés hoppmester?

- Most akkor meg kell védeni magam? Jézusom, úgy látszik, nekem már mindig erről fog szólni az életem! Biztos, hogy nagyon gyanús, aljas fickó az, aki az élet nagyon különböző területei között képes átjárni? Én egyszerűen egyik világból átsétálok a másikba, mert ez is, az is az életem része. Tudom, hogy ez sok embernek fura, de én ezek szerint ilyen vagyok. Természetesen a hétköznapjaimnak semmi köze a Csicska közegéhez, nem az én életemből merítkezik ez a film, még egy tehénborjút is csak a Lang Szabolcs első asszisztens segítségével tudtam elfogni, futhattam volna utána egész nap. De, ha a Spielberg forgathat a normandiai partraszállásról, vagy a kedves kispolgár Hitchcock fantáziálhat pszichopata gyilkosról, akkor nincs itt semmiféle szabály, hogy ki milyen filmet csinálhat.

- Két évvel ezelőtt láttalak Cannes-ban mászkálni. Akkor már puhatolóztál, ismerkedtél a hellyel?

- Ahogy egy muzulmánnak illik elmenni Mekkába, úgy gondoltam, jót fog tenni, ha elmegyek Cannes-ba. Szakrális jellege volt. Filmtervekkel mentünk tárgyalgatni Tóth Csaba barátommal, aki a Csicská-ban is részt vett, de feltűnt, hogy hiába smúzolunk, inkább filmet kéne csinálni. Koprodukciót nehéz előre szerezni, úgyse fognak semmit adni, ha nincs meg a magyar pénz.

- Ki találta ki, hogy Cannes-ba kéne küldeni a filmet?

- Stalter Judit (Laokoon Film) a film forgatása alatt egy külföldi produceriskolában képezte magát, így ő idén januártól csatlakozott a produceri csapathoz azzal, hogy a film utóéletét gondozza. Amikor elkészült a film, együtt elmentünk Petrányi Vikihez (Mundruczó állandó producere és alkotótársa - a szerk.) , és tanácsot kértünk tőle is. Tetszett neki a film, és ő javasolta, hogy próbálkozzunk Cannes-nal, hátha beveszik, sosem szabad lejjebb adni.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- A Rendezők Kéthete szekcióról lehet tudni, hogy sokszor más rendezők ajánlására kerülnek be a filmek. Például George Lucas THX 1138-át Werner Herzog ajánlotta be.

- Ezt én nem tudtam, de miután bekerült a film, beszélgettem Mundruczó Kornéllal, és ő azt mondta, hogy nyugodtan elhihetjük, hogy ezek szerint működik a film, mert körülbelül tizenöt-húsz ember megnézi ilyenkor Párizsban, akik véleményezik, szavaznak róla, mielőtt beválogatják. Mivel már másfél hónapja tudjuk, hogy bent vagyunk, ez azt jelenti, hogy sok kétség nem volt.

- Mennyire hittél abban, hogy bekerül a filmed? Mennyire ért meglepetésként?

- Én nem ezt a szintet lőttem be. Szabolccsal beszéltük, hogy egy Szarajevó milyen jó lenne. Már az is egy olyan csúcs, hogy három kört futottunk volna a ház körül örömünkben. Ettől egy kicsit zavarban vagyunk.

- Mennyi idő telt el aközött, hogy beadtátok, és aközött, hogy megtudtátok, hogy bekerült?

- Nem sok. Már Berlinben érdeklődtek cannes-i emberek, hogy látták a filmet, tetszik nekik, és kérdezték, hogy ki ez az ember.

Thuróczy Szabolcs: A magyar Takesi Kitano. Hogy mit csinál most? Éppen tojásokat vagdos a fejéhez egy tévéműsorban.

- Azt hiszem, már ezt is tudják, és nem zavarja őket. Elkezdtünk velük levelezni, elindult egy kapcsolat. Mondtuk, hogy ez a film még nincs kész, és erre elkezdték mondani a véleményüket. Akkor még volt a végén egy felirat, ami elmagyarázta, hogy több ezer csicska van Magyarországon. Hittem abban, hogy igazolnom kell ezt a történetet, nehogy azt higgyék, hogy az én személyes fantáziám, és nem egy széles körben elterjedt jelenségnek a lenyomata.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- A cannes-iak kérték, hogy ezt vedd ki?

- Ők semmit nem kérnek, csak elindult erről egy párbeszéd. Éreztették, hogy ez szerintük felesleges. Miközben ez ment, egyszer csak kaptunk egy hivatalos levelet Frédéric Boyer-től, a Rendezők Kéthete igazgatójától. De úgy, hogy kedden még csacsogtunk, még el se döntöttük, hogy legyen-e felirat, vagy ne, szerdán már jött a levél.

- És az állt benne, hogy "örömmel tudatjuk, hogy..."?

- Igen.

- Mi volt a reakciótok?

Thuróczy Szabolcs: Kalapált a szívünk.

- Nagyon örültem neki, csak annyira nem vagyok ehhez hozzászokva. Amikor a lottón nyersz, biztos nem az jut eszedbe először, hogy miket fogsz venni, hanem először megpadlózol. Egy amerikai ilyenkor ugrál és huhog, én meg ültem a gépnél, és örömömben káromkodtam. Így örül egy magyar.

Thuróczy Szabolcs: Nem azt mondja a telefonban, hogy ha állsz, akkor ülj le, hanem, hogy ha ülsz, akkor állj fel. Nekem az tetszik a legjobban az egészben, hogy nem tapad hozzá semmiféle előítélet. Párizsban ülnek emberek, minket nem ismernek, és azt gondolják, hogy jó ez a film.

- Együtt mentek Cannes-ba?

Thuróczy Szabolcs: Sajnos én nem tudok menni.

- Mit csinál a magyar színész, ha Cannes-ban van a filmje? Színházban játszik.

Nézz még több képet Till Attiláról és Thuróczy Szabolcsról! | Fotó: Hektor

- Szerinted ahhoz mit fog szólni a hazai szakma, hogy idén egyedüli magyarként Till Attila jutott ki Cannes-ba?

- Biztosan sokféle vélemény lesz.

- Mit vársz Cannes-tól?

- Abban bízok, hogy hatni fog a nézőkre. Ha már beválogatták, az azt jelenti, hogy jó pár francia embernek bejött, akkor hátha egyéb külföldieknek is tetszeni fog. Egyébként meg nem kell túlgondolkodni, ez egy csodálatos ugródeszka, most kaptunk egy lehetőséget...

Thuróczy Szabolcs: ...hogy ne basszuk el.

- Igen, és ez mostantól rajtunk áll. Majd meglátjuk, mit tudunk kezdeni ezzel a jövőben.

- A Filmszemlén is látszik, hogy kevés a nagyjátékfilm, inkább a rövidfilm-szekció az erős; te is rövidfilmet csináltál. Szerinted ez lesz most a magyar film útja, hogy mindenki kisfilmeket gyárt?

- Remélem, nem. A kisfilmet egyszerűbb legyártani, de szerintem lesznek nagy filmek is. Csak most mindenkinek meg kell tanulnia extra olcsón forgatni. Új korszak, új fajta filmek lesznek. Az elmúlt tíz évben nagyon megerősödött a magyar film, ezt a tendenciát szerintem nem lehet most megállítani, még rengeteg erő van itt. A fanatikus rendezők mindig fognak filmet csinálni, de nyilván sok mindent ki kell újra találni. Az állam pedig lassan megmutathatná az arcát, a programját, csak hogy mindenki tisztán lásson, milyen keretek között kell gondolkozni. Nem lenne rossz végre megtudni, hogy mi az a terep, amin játszunk.