Vágólapra másolva!
Az etyeki Korda Stúdióban a hatalmas, hangárszerű műtermek közt egy nőkre igencsak veszélyes szélhámossal, egy önteltségtől majd szétdurranó színésszel és egy céltudatos, ám elbűvölő balerinával találkoztunk. Goda Krisztina Kaméleon című filmjének forgatásán jártunk.
Vágólapra másolva!

"Életformám a hazugság" - tesz vallomást a lilainges Nagy Ervin az etyeki Korda Stúdióban ma délelőtt összegyűlt mintegy ötven újságíró/fotós előtt. Jelenleg itt zajlik ugyanis Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem) harmadik nagyjátékfilmjének, az egyelőre szándékosan nem definiált műfajú Kaméleon-nak a forgatása.

Rögtön kezdődik a próba a stúdió 1-es műtermében felépített, modern berendezésű pszichológiai magánrendelőben, pontosan két percem van Nagy Ervinnel mielőtt a pszichológust alakító László Zsolt a kezei közé kaparintja. Ez épp elég arra, hogy kifejtse a fenti sommás megállapítását Gáborról, a figuráról, akit játszik: "Mániákus hazudozó, de nem kedvtelésből hazudik, hanem azért, hogy elcsábítson nőket, elszedje a pénzüket és meg tudja változtatni az életét, mert elégedetlen azzal a sorssal, amibe beleszületett. Van egy segítője, Tibi (őt Trill Zsolt játssza - a szerk.), akivel ketten különböző módszerekkel kicsalják a nőktől a pénzt." Ervin még annyival árnyalja ezt, hogy Gábor mindennek ellenére nem teljesen antipatikus, "egy nagy kaliberű sármőr, aki minden nőnek rátapint a legsebezhetőbb pontjára és szerelmet hazudik, ami a nők életében általában fontos dolog".

Gábor szélhámos életformája persze csak kiindulópontot szolgáltat a cselekményhez, ami igazából akkor lendül be, amikor a férfi találkozik Hannával (Hámori Gabriella), a balett-táncosnővel, aki egy baleset miatt nem táncolhat, és kellően sebzettnek tűnik ahhoz, hogy Gábor következő áldozata legyen. A dolgok aztán persze másképp alakulnak, és bár az alkotók nagyon szűkszavúak, sejthetően lesz szerelem meg néhány további csavar is.

Annyit tudunk még meg, hogy az említettek mellett fontos szerepet játszik a történetben Hanna orvosa, akit Kulka János alakít ("csak orvosként kellek a filmeseknek" - sóhajt a sajtótájékoztatón), valamint egy sikeres, nőket mágnesként vonzó, felfuvalkodott színész is, akit Csányi Sándor formál meg. A forgatókönyvet jegyző Divinyi Réka (Csak szex..., Lora) sem akar további részleteket elárulni a sztoriról, inkább a film lényegét próbálja összefoglalni nekünk, amely szerinte azt vizsgálja, hogy "hogyan működik a hazugság, hogy viseli el a saját helyzetét valaki, aki folyton hazudik".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Goda Krisztina, Hámori Gabi, Nagy Ervin és Csányi Sándor | Még több kép

A filmet a Kálomista Gábor által vezetett Megafilm és Mécs Mónika M&M Filmje gyártja. A negyvennyolc naposra tervezett forgatásnak körülbelül a felénél járnak, itt a Kordában összesen húsz napot vannak. A díszletben botladozó újságíróhad mellett nem tud dolgozni a stáb, így ma tényleges felvételt nem látunk, de kiderül, hogy a rendelő mellett kórház, lakás és televízió-stúdió díszlet is épül itt a filmhez. Simonyi András, a Korda igazgatótanácsának elnöke és Krisán László vezérigazgató, akik a stúdiólátogatás alatt végig kísérgetnek bennünket, azt domborítják ki, hogy mennyire szeretnék, ha az első Kaméleon után még sok magyar produkció igénybe venné a szolgáltatásaikat. Azt persze senki sem árulja el, mennyibe is kerül a produkciónak, hogy a Korda világszínvonalú infrastruktúráját használják, és arról sem esik szó, mennyire lesznek fontosak a Kordának a magyar filmek akkor, amikor az EU rábólint a filmtörvény által garantált 20%-os adóvisszatérítésre, és ismét elkezdenek beáramlani az országba a Hellboy 2-höz hasonló nagy külföldi produkciók.

Mivel én nem azért vagyok itt, hogy megmentsem a magyar filmszakmát, Kálomista Gábor producertől csak a legalapvetőbb számokat tudakolom meg - a film 558 millió forintból készül, melynek 20-30%-át fedezik állami támogatásból -, és amint alkalmam nyílik rá, elvonulok a Hannát alakító Hámori Gabival beszélgetni.

- Mi számodra a legizgalmasabb, legnehezebb ebben a figurában?

- Ami izgalmas és eltérő az eddigiektől, hogy szépen kinövöm a kislányszerepeket. Ez egy nő, aki célirányosan tudja, hogy mit akar. Nagyon fontos nekem, hogy megszállott. Gyakorlatilag az összes emberi kapcsolata alárendelődik a táncnak. Nagyon izgalmas egy ilyen koncentrált személyiséget játszani.


- Hanna mennyire hasonlít rád?

- Azért tetszik, mert hasonlít rám nagyon sok mindenben, de eddig nem volt alkalmam ezt az oldalamat mutogatni, vagy inkább csak színházi téren. Mivel táncosnő, el kellett kezdenem klasszikus és kortárs balettet tanulni. Felületesen, de megismerkedtem a táncosoknak azzal a fajta létezésével, hogy ők nyaktól lefele egészen magától értetődő módon vannak, szimbiózisban élnek a saját testükkel. A színészekről is azt szokták gondolni, hogy felszabadultak, de ennyire igazából csak a táncosok tudnak felszabadulni. Együtt dolgoztunk keményen, és időközben egyre többet tudtam meg az életükről, az időbeosztásukról, arról, hogy mit kell feláldozni ezért a pályáért gyerekkortól kezdve.

- Még a színészi pályánál is keményebbnek tűnik?

- Nem keményebb, teljesen más dimenzió. A színészi pálya nagyon szellemi, ott az ember nem tud szabadulni a gondolatoktól. Tánc közben pedig azt érzem, hogy az ember teljesen lenyugszik, egy teljesen természetes létezésbe megy át.

- Visszatérve arra, amit a kislányszerepek kinövéséről mondtál, ez a figura ilyen értelemben újdonság volt számodra?

- Színpadon már sokféle érett nőt játszottam. A társulatban (az Örkény István Színházban - a szerk.) nagyon sok minden nyugszik a vállamon, filmet forgatni általában felelőtlenebb dolog, teljesen más. Nagyon örültem, hogy azt a fajta gondolkodást vagy életformát, amit színházban tapasztalatban összegyűjtöttem, most filmen is eljátszhatom. De mindamellett, hogy ilyen szigorú ez a lány és elvei vannak, nagyon korszerű csaj. Nagyon laza, nagyon szabad.


- Milyen a férfiakhoz való hozzáállása?

- Tolja, görgeti maga előtt ezt a problémát, mert a magánélete mindig alá van rendelve a táncnak. Sokáig nem látjuk, hogy pasizna vagy lennének körülötte férfiak, ehhez képest találkozik valakivel, aki iránt vonzalmat érez, és ezért lesz érdekes, hogy ők hogyan boldogulnak majd egymással.

- Más rendezőkhöz képest milyen Goda Krisztával dolgozni?

- Nagyon sok olyan rendezőt ismertem, akik érzelmi alapú instrukciókat adtak. Legutóbb találkoztam egy brazil rendezővel, Walter Carvalhóval, aki iszonyú érzelmesen dolgozott (a Budapest című film forgatásán - a szerk.). Nagyon érzéki volt. Most Gothár Péterrel dolgozom színházban, de vele dolgoztam már filmen is, ő zseniális, belőle árad a költészet. Szóval nagyon sokféle rendező van, én mindenre megpróbálok ráhangolódni. Kriszta pedig tűpontos. Egyrészt nagyon jók a szenzorai, érzi, hogyha valami hamis, érzi, hogyha valami kevés vagy sok, nagyon jó az arányérzéke. Másrészt félreérthetetlen instrukciókat tud adni. Olyan pontosan be tud lőni két árnyalat között még egy finom árnyalatot... Ez szerintem abból fakad, hogy ő nő. (Felnevet.) Iszonyúan szelíden tud figyelni. Szelíden és mégis koncentráltan, nagyon jó a levegője. A forgatásokon mindig érezni a rendező auráját, ami mindenkit körülvesz, és itt nagyon jó a légkör emiatt. A rendezőkkel mindig egy új életszakaszba csöppenek, megpróbálok iszonyúan nyitva lenni rájuk és beengedni magamba, és ettől megteremtődik egy atmoszféra. Most azt érzem, hogy ez a szerep és ez a légkör valami praktikusságot, tisztán látást hoz be az életembe.