Vágólapra másolva!
Nyolcvanas évek, gimi, kék és vörös, csengettyűk és bukfenc. A Titanic filmfesztiválon bemutatott Somersault című ausztrál film számos pozitív érzelmi ingert keltett a Filmklub riporterében.
Vágólapra másolva!

A takarómból sátrat formáztam, bebújtam alá, a fejemen fülhallgatóval és sötét volt egészen. Aztán elkezdődött a film. Olyan finoman és halkan indult, mint amikor a délutáni alvásból ébresztgetnek a kismadarak. A felirat pedig olyan betűkkel és ívvel volt, minta a naplómból lett volna kimásolva. De mégsem onnan valók, hanem egy másik gimis lánynak, a világosszőke hajú és hihetetlenül szép Heidinek az emlékfüzetéből, ahova a fotóit ragasztgatja, újságokból kitépett képeket, a legszebb képeslapjait vagy éppen a sütis csomagolópapírról letépett kis csillagokat. A megmaradt üres helyeket kitölti azokkal a betűkkel.

A lenyűgöző képek lassú váltakozása után hirtelen történik valami: Heidi megcsókolja a nevelőapját. Egy hátizsákkal buszra száll és elindul messzire, magára találni.

A Canberrához közeli Jindabyne hósapkás hegyekkel övezett város, ahol a rendezőnő, Cate Shortland tiniként sok időt töltött el. Az akkori benyomásaiból tevődik össze a film egésze, a kézikamerás felvételek is ezért annyira intimek és ezért ömlik a képekből a hetvenes/nyolcvanas évek hangulata. A hidegérzet a film elejétől a végéig megmarad, a hüvös színek és a pirospozsgás arcok által, de legfőképp a látszódó lehelet miatt.

Eközben pedig majdnem minden tizedik jelenetben piroslik valami, a központi elemek vörösben tündökölnek. Ez a hideg-meleg kettőség ugyanúgy adott a zenében is. A melankolikus cselló és csengettyűk könnyed áramlását lassú, kimért dobtempó és küttyögés támogatja, ezzel egy egész albumnyi zenét ajándékozott a filmnek, egy addig nem túl ismert ausztrál zenekar, a Decoder Ring.

Ezen az idegen helyen Heidi igazából ugyanolyan magányos, mint bárhol máshol. Újra elvágta magát a külvilágtól. Még mindig egy ártatlan kisgyerek, aki rá tud csodálkozni a csempe mintájára, a habzó sörre vagy arra, ahogy a jégvirág mállik le az ablaküvegről. Megvizsgál, megtapogat és megszagol mindent, amire csak kíváncsi.




Szexuális nyíltságával probálja elrejteni azt, hogy képtelen kapcsolatba lépni másokkal. Sodródik egyik őszintétlen együttlétből a másikba. Bármelyik adandó alkalomba beleöli magát és egyikkel sem jut előrébb, míg nem találkozik Joeval. Jön a bukfenc, jön a szerelem. Egyenesen esel előre és a talpadra érkezel végül, ártatlanul és önzetlenül ejted magad bele a veszélybe.

Varga Zsucca

A Somersault című filmet Titanic filmfesztivál keretében vetítették Budapesten, DVD-n megrendelhető Angliából és Ausztráliából.