Zöld szörnyből Moszad-ügynök

2006.01.30. 12:26

Az ausztrál származású Eric Banát az európai és amerikai közönség a Hulkban megformált, időnként zöld monstrummá változó figurája kapcsán ismerte és szerette meg. Spielberg érdekes módon hasonlóságot látott a képregényhős és a München központi figurája, a palesztin terroristák likvidálására küldött Moszad-csapat vezetője közt. Így hát Bana eljátszhatta élete első komoly drámai szerepét - és az interjúban beszámol az ezzel kapcsolatos élményeiről.

- Milyen volt a filmipar egyik legnagyobb legendájával, Steven Spielberggel dolgozni?

-  Nem túlzás a fantasztikus jelzőt használni rá. Hihetetlen filmes és hihetetlen ember, csodálatos közönség a színészei számára. Nagy lelkesedéssel figyeli a monitort forgatás közben, ráhangolódik arra, ami előtte zajlik, és reagál is rá. Ezért aztán ennél jobb munkakapcsolatot el sem tudnék képzelni.

- Állítólag a Hulk-ban nyújtott alakításod volt az egyik tényező, ami meggyőzte Spielberget arról, hogy téged kell felkérnie erre a szerepre.

- Én is ezt olvastam. Ez jól illusztrálja azt, hogy amikor az ember eljátszik egy szerepet egy filmben, nem tudhatja, hogy ki fogja megnézni, és milyen hatása lesz. De említette nekem, hogy voltak elemei annak a figurának, amelyek nagyon tetszettek neki és amelyeket relevánsnak tartott ezzel a szereppel kapcsolatban.

- Elmondta, hogy pontosan mire gondol?

- Nem mertem túl sok kérdést feltenni neki, nehogy meggondolja magát. Jól alakultak a dolgok, úgyhogy nem akartam mindent elrontani a szőrszál-hasogatásommal.

- Amikor a '72-es müncheni tragédia bekövetkezett, te még kisgyerek voltál. Volt róla bármiféle halovány emléked?

- Nem igazán. Arra emlékszem, hogy a későbbi olimpiák során az emberek emlegették Münchent, így fokozatosan megtudtam, hogy mi történt. Aztán természetesen, amikor készültem a filmre, mindent megismertem, amit lehetett az ügyről, de amikor történt, még túl fiatal voltam.

Forrás: UIP Dunafilm
Eric Bana, kisded és Ayelet Zorer a München-ben

- Ennek a figurának a megformálásánál az egyik színészi feladat az volt, hogy megragadd a naivitását, majd azt, ahogy egyre keményebbé válik, és végül teljesen paranoiás lesz. Mi volt az elképzelésed arról, hogy hogyan tudod mindezt megvalósítani?

- A forgatókönyvben ezek nagyon jól fel voltak építve, de hogy hogyan valósítottam meg? Azt gondolom, sok energiát kell fektetni az utánajárásba, az előkészületekbe, aztán bízni kell abban, amit az ember megtanult és a saját ösztöneiben. Steven éppen abban nagyon jó, hogy arra bátorítja az embert, hogy bízzon az ösztöneiben. Mindig, amikor valamilyen kérdéssel fordultam hozzá, az volt a válasza, hogy csináld, ahogy jónak látod, legyen az a kiindulási pont, aztán majd kísérletezünk vele. Így hát, ami engem illet, tőlem egy nagyon-nagyon ösztönös és őszinte alakítást kapott, mert nagyon bízott bennem, és amikor előállt valamilyen javaslattal, természetesen elfogadtam, mert mindig remek tanácsai voltak.

- Gondolom, minden egyes nap végén nagyon kimerültnek érezted magadat érzelmi és fizikai szempontból is.

- Teljesen. Ez az egész forgatás során így volt. Ugyanakkor Steven és csapata olyan energiával dolgozik, ami nekem is segítségemre volt. Nem tudom, hogy ha hat hónapig tartott volna a forgatás, akkor sikerült volna-e, fenn tudtam volna tartani ugyanezt az energiát olyan hosszú ideig. Mindenképpen jó, hogy csak három hónapba telt. Bár az sem rövid idő, de nagyon sokat számított Stevennek és a csapatának az energikus hozzáállása, és az, hogy rengeteg támogatást nyújtottak nekem.

Forrás: UIP Dunafilm
Daniel Craig, Steven Spielberg, Hanns Zischler és Eric Bana a forgatáson

- A csapatban volt egy másik ausztrál színész is rajtad kívül, Geoffrey Rush. Ismertétek egymást már a forgatás előtt is? Segített a munkában, hogy egy azonos nemzetiségű színész is jelen volt?

- Érdekes párhuzamosság állt fent: ismertük egymást, hiszen Geoffrey is és én is Melbourne-ből származunk, de igazán a Melbourne-Los Angeles járaton ismerkedtünk össze. Utána gyakran megesett, hogy együtt vacsoráztunk, iszogattunk és beszélgettünk, de ezek a találkozók rendszertelenek voltak. És a filmben is két olyan figurát játszunk, akik rendszertelen időközönként találkoznak. Nagyon izgatott lettem, amikor Steven mondta, hogy Geoffreyt akarja felkérni a szerepre, és amikor Geoffrey elfogadta. Van néhány remek közös jelenetünk a filmben; nagy megtiszteltetés volt egy ilyen hihetetlenül tehetséges emberrel dolgozni.

- Végül: mit remélsz, a közönség mit fog hazavinni magával ebből a filmből?

- Hát először is remélem, hogy nagyon jól fognak szórakozni a filmen. De azt is remélem, hogy tanulnak valamit belőle, és hogy elgondolkodtatja őket. Hogy eltöprengenek azokon az összetett erkölcsi kérdéseken, amelyeket a film felvet.

Forrás: UIP Dunafilm

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK