Végre büdös Batman szája

Az ötödik Batman-film Sötét Lovagja végre olyan zord arcú, skizofrén figura, mint amilyen a képregény oldalain mindig is volt. Christopher Nolan a legenda gyökereihez visszanyúlva megmutatja, hogyan válik a neurózisoktól terhelt Bruce Wayne brutális hőssé. Mindezt olyan nyersen, hogy végre hitelessé válik a mítosz. 

Az igényes képregényolvasó közönség a Batman: Kezdődik! megtekintése után valószínűleg hazarohan, leveszi a polcról kedvenc batmanes graphic noveljét, belelapozva hatalmasakat bólogat, majd Christian Bale duruzsoló hangjával a fejében megállapítja, hogy végre helyükre kerültek a dolgok. A képregény-fronton járatlan közönségnek sem kell csalódnia: Christopher Nolan (Mementó, Álmatlanság) az elmúlt évek silány comics-adaptációi után végre minden korábbinál mélyebb értelmű képregényfilmet készített, a brit rendező naturalista feldolgozásával a legtöbbet hozza ki a Denevérember figurájából.

Tim Burton gótikus hangulatú filmjei, Micheal Keaton érzékeny karakterével megközelítették ugyan a mítoszt, Joel Schumacher harsány színvilágú epizódjai viszont tökéletesen elszakadtak tőle. A paródiába hajló történetek mélypontját George Clooney denevérruhái jelentették, amelyről izgalmi állapotban lévő mellbimbók meredtek állandóan a szerencsétlen nézőre. Christopher Nolannek azonban sikerült visszaadni a Batman-képregények sötét tónusú, összetett világát, valamint olyan hőst megalkotnia, aki végre vérzik, és reggelente büdös a szája.

A korábbi filmek fő hibája volt, hogy készként fogadták el a Sötét Lovag figuráját, ami viszont kizárólag a személyiségfejlődés és a pszichológiai háttér bemutatásával válik igazán érthetővé és hitelessé. Nolan mindezt érzékelve, Frank Miller kultikus képregényeire (Year One, The Dark Knight Returns) támaszkodva, visszamegy a figura gyökereihez, és olyan dolgokra helyezi a hangsúlyt, amiben a Sötét Lovag leginkább eltér a többi szuperhőstől. A szülei halálát végignéző Bruce Wayne ugyanis nem rendelkezik szuperképességekkel, helyettük viszont annyi traumával van megáldva, hogy leginkább a pszichiátrián lenne a helye. A lelki sebektől gyötört férfi bejárja a világot, majd egy közép-ázsiai kolostorban sajátítja el a denevérléthez szükséges fogásokat. A filmben így közel egy óra telik el, mire Bruce Wayne magára ölti sötét köpönyegét, amibe burkolózva az őt kínzó démonok elől menekül, valamint az ellenfeleiben próbál félelmet kelteni.

A pszichológiai megközelítés mellett Nolan realisztikus elemekkel teszi emberközelivé a mítoszt. A nyers hangulatot erősíti a denevérruha fabrikálása, a tankszerű autó, valamint a közelről fényképezett akciójelenetek, amelyek megkímélik a nézőt a lassított felvételek elcsépelt látványától. A hanghatások a dübörgésen túl olyan apróságokat is tökéletesen adnak vissza, mint a jégbe csapódó kard sercegése. A nyomasztó hangulatot árasztó Gotham Cityt pedig mintha Manhattan szigetéből, Chicago magasvasútjaiból és Tokió tornyaiból gyúrtak volna össze. A realista képből csak a város fölé tornyosuló Batman-alakok szakadnak ki, amik viszont a képregényeket illusztráló Frank Miller, Dave McKean, Tim Sale legszebb rajzait tükrözik.

Christian Bale rekedtes hangjával, zord arcával tökéletes Batman, különösen felejthetetlen a kikötőbeli első mitikus felbukkanása. Az pedig külön jutalomjáték számára, hogy a milliomos Bruce Wayne-ként az Amerikai pszichó Patrick Batemanjét idézi. Bale messze túlnő a Sötét Lovag korábbi megformálóin, bár több ideje is van rá, mivel a Batman: Kezdődik! az előző filmektől eltérően végre nem a negatív hősökre koncentrál, hanem magára a Denevéremberre. Az epizódszereplőként asszisztáló Michael Caine és Morgan Freeman finom odahelyezett ironikus mondatai valóban viccesek. A sorból csak Katie Holmes lóg ki, akinek a gyengébb színészi teljesítményét talán csak az a kislányos naivitást tükröző arcjátéka kompenzálja, amikor félszegen félrehúzza ajkait.

A közel két és fél órás filmnek mindenképpen jót tett volna, ha pár jelenettel rövidebbre vágják. Az agresszív Batmanért rajongó kisfiú teljesen felesleges, a Gotham City elpusztításán fáradozó Liam Neesonnak a bűnös Babilonra hajazó mondatai pedig néhol kínosak. Mindezek ellenére a Batman: Kezdődik! olyan, mint egy gyönyörű naturalisztikus képregényalbum, amit Christopher Nolan egy személyben írt és illusztrált.

Szabó András