Christopher Nolan: Olyan szuperhős, akinek nincsenek szuperképességei

Vágólapra másolva!
Christopher Nolan, a Batman: Kezdődik! alkotója napjaink egyik legünnepeltebb fiatal rendezője. Már gyermekkorában filmezett apja Super 8-as kamerájával, nevét a Mementóval ismerte meg a világ. A 34 éves rendező 2005 áprilisában, az angliai Pinewood stúdióban mesélt a Christian Bale főszereplésével forgatott szuperprodukcióról, mikor az utolsó simításokat végezte a képregény-adaptáció hanganyagán.
Vágólapra másolva!

- Hol tartasz most a filmmel? Őrült módon dolgozol - gondolnám...

- Nemsokára bejezzük, így hát most itt vagyunk a Pinewood stúdióban, hogy megcsináljuk a hanganyagot, körülbelül két hetünk van még rá. A kép már készen van, szóval a hangon kívül már nincs más hátra.

- A filmnek egyszerre lesz szinte mindenhol a premierje, ez elég szokatlan.

- Egyre gyakoribb lesz. A kalózmásolatok miatt mindenhol be szeretnék mutatni a filmet, amilyen hamar csak lehet. Számomra ez kétélű dolog, mert egyrészt nagyon izgalmas, hogy 15 000 kópiánk van világszerte, és milliók fogják nézni a filmet, másrészt gyorsan le fog menni a dolog, mert mindenhol egyszerre lesz ott, és futja ki magát. De elég izgalmas egy ilyen globális eseményben részt venni.

- Milyen hosszú volt a film útja a kezdetektől a befejezésig?

- Rory fiam most lesz kétéves, és aznap, amikor született, Nathan Crowley éppen a denevérbarlang modelljét farigcsálta a garázsunkban. Az előkészületekhez tartozó összes dolgot, a tervezőmunka nagy részét a hátsó kertben végeztünk el. Szóval a denevérbarlang modelljén dolgozott, és majdnem egy évvel később kezdtük csak el a forgatást, mert emlékszem, ahogy Rory eljött megnézni, beleállt, és nagyon hasonlított arra, amit Nathan csinált. És most még egy év eltelt. Szóval két év, de én már mindezek előtt hat hónappal részt vettem a kidolgozási fázisban.

- Mi volt előbb? A Warners keresett meg téged, vagy fordítva?

- Én mentem hozzájuk, mert hallottam, hogy új Batman-filmet akarnak csinálni, és új megközelítésben akarták mutatni a karaktert, nem tudták pontosan, hogyan, csak azt, hogy másképp. Így azt gondoltam, hogy nyitottak lesznek arra, ami csinálni akarok. Vissza akartam nyúlni a karakter gyökereihez, és realisztikusan bemutatni őt, ami más képregényhőssel nem fordult még elő. Találkoztam velük, és meggyőztem őket. Szerencsére nagyon fogékonyak voltak, és megértették, hogy az én elgondolásom miben lenne más, mint a korábbiak.

- Néhányan meglepődtek azon, hogy elvállaltad ezt a filmet. Mit mondanál nekik?

- Amikor megnézik a filmet, azok az emberek, akik látták a korábbi munkáimat, látni fogják a folytonosságot a stílusban és a tartalomban, de ez a film epikus témájú, izgalmas, vicces és nagyon szórakoztató. Így hát, ha tetszik, ez egy másik regiszter, de olyasmi, amivel igazán törődöm, olyan típusú film, amilyeneket kisfiúként nagyon szerettem, ezek a realitástól elszakadt, nagyszerű szórakoztató filmeket, mint az első Csillagok háborúja, Az elveszett frigyláda fosztogatói, A kém, aki szeretett engem. Valami ilyesmi, és úgy éreztem, nagyon régen láttam utoljára ilyen filmet, hát ilyesmit akartunk csinálni.

- Kiváltképp Batmant szeretted gyerekkorodban?

- Igen, bár inkább filmes, mint képregényes srác voltam. Mikor ezen a filmen dolgoztunk, találkoztam olyan emberekkel, akiknek a képregényekről való tudása mellett megszégyenültem. De a karaktert imádtam képregényben és a régi tévéműsorban is, mert amikor öt- vagy hatéves voltam, nem vettem észre a meleg vonalat és a humort. Az az érdekes, hogy egy csomó emberrel beszéltem, akik gyerekként ugyanígy voltak vele, felkeltette az érdeklődésüket a tévéshow, ez Batman mítoszának erejét bizonyítja. A karakter és a sztori alapjainak erejéről szól, amit le lehet fordítani egy tévéshowra, a Tim Burton-filmre, Frank Miller képregényeire, mindezeken a különböző formákon átjön a karakter esszenciája.

Forrás: InterCom
Christopher Nolan, Katie Holmes és Christian Bale

- De miért érdekelt jobban Batman, mint a többiek, például Superman?

- Azért Batman a legérdekesebb számomra, mert ő a legemberibb. Ő olyan szuperhős, akinek nincsenek szuperképességei, hacsak nem számítjuk ide Bruce Wayne óriási vagyonát. Ő egy hatalmas önfegyelemmel rendelkező, erősen motivált személyiség, aki kiválasztottá vált, arra buzdítottak a tragikus körülmények, hogy újraalkossa magát egy különleges szimbólumként.

- Azt mondtad, vissza akarsz térni a gyökerekhez, a sztori alapjaihoz. Gondolod, hogy az újabb filmek nagyon eltávolodtak ettől?

- Nem feltétlenül mondanám, hogy eltávolodtak. A DC-s srácok megmagyarázták, hogy Batmant nagyon sokféleképp lehet interpretálni. Superman meg a legtöbb más szuperhős jóval specifikusabb, de Batmant mindig különféleképp interpretálták a képregényekben, de a karakter lényegi tulajdonságai átütöttek ezeken. Tim Burton 1989-es filmje egy briliáns, látomásszerű film volt, de Batmant nagyon egyedi, stilizált irányba vitte el. Számomra nem az volt a kérdés, hogy a folytatások jobbak vagy rosszabbak-e, sokkal inkább az, hogy bár ez a kezdeti irány egyedi, nagyon stilizált, vizionárius, de nem az a Batman-történet, ami engem érdekelt, az ugyanis a történet gyökere.

- Először a forgatókönyvön kezdtél dolgozni vagy a látványelemeket találtad ki?

- Annak ellenére, hogy az írás nagy részét magam akartam megcsinálni, nem éreztem volna jól magam, ha először a piszkozatot írom meg, mert úgy gondoltam, szükségem van valakire, aki sokkal jobban ismeri nálam a karaktert, nagyobb a tudása a képregényekről, aki a helyes útra terel minket, hiszen a rajongóknak olyan nagyok az elvárásai, ők tényleg a megfelelő verziót akarják látni. Szóval rengeteg íróval beszéltem, köztük David Goyerrel, akivel még nem dolgoztam korábban. Találkoztam és beszélgettem vele, nagy hatással volt rám a felfogása azokról a dolgokról, amikről beszéltem neki, meg a tudása. És bár csak kevés ideje volt rá, hogy a segítségemre legyen, alaposan kitárgyaltuk a sztorit, miközben a dizájnerem, Nathan Crowley megérkezett, és elkezdte megtervezni a Batmobilt, az első dolgot, amit le akartam tenni az asztalra, hogy az emberek megérezzék a hangulatát annak, amit csinálunk.

- Ekkor tudtad már, hogy hol akarod forgatni a filmet?

- Nehéz visszaemlékezni, hogy pontosan hogyan jönnek ezek az elképzelések. De elég biztos vagyok benne, hogy az 1978-as Superman emlékéről ugrott be, amit Angliában csináltak és New Yorkban forgattak, és így igen jó keveréke lett a valóságnak, az utcai jeleneteknek meg a különleges beállításoknak és szakmabeli tudásnak, amiket itt lehet jól megcsinálni.

- Úgy tudom, Chicagóban is forgattatok.

- Igen, fantasztikus volt. Ismerem Chicagót, mert kiskoromban ott éltem. Amikor Photoshop programmal dolgoztunk azon, hogy milyen legyen Gotham City, a legextrémebb mérnöki dolgokat vettük át a különböző városokból, New Yorkból épületeket, autópályákat Tokióból, tudod, hogy megy ez, és összeraktuk őket. Felfedeztem valamit ezekben a helyekben, és észrevettem, hogy sok föld alatti utca volt Chicagóban, ahol fölnőttem. Mivel ilyen hosszú szakaszok vannak a föld alatti utcákból Chicago központjában, ezért odamentünk, és földerítettük őket, a város pedig nagyon lelkes volt attól, hogy ott voltunk. Nagyon alkalmazkodóak voltak, megengedték, hogy nagy területeket zárjunk le, leforgassunk egy elképesztő üldözési jelenetet, megemeljünk hidakat, és helikopterrel repüljünk az utcák fölött. Sok hihetetlen dolgot csináltunk ott.

Forrás: InterCom
Christopher Nolan, Christian Bale és Ken Watanabe

- Láttam a cardingtoni elképesztő beállításaitokat. Ez hogy jött?

- Fantasztikus volt, de aggódtam, mi fog ebből kisülni. Onnan jött, hogy volt egy sorozat helyszíni fotóm, és volt egy Cardingtonról is, Emma (a rendező felesége, a film producere) a közelbe járt iskolába. Évekkel ezelőtt láttuk, ahogy elhajtottunk mellette, mert lehet látni az útról, és mindig lenyűgözött az épületek mérete, és mindig kiváncsiak voltunk, és meg akartuk nézni őket belülről is. Megmutattuk a képet, de ellenezték a dolgot, azt mondták, hogy nem praktikus, mit keresnénk ott. Visszamentem Los Angelesbe, megmutattam Nathannak, és azt mondtam: "meg kell nézned ezt a helyet, és el kell mondanod nekem, hogyan fest belülről". És amikor besétált, máris megvette a dolgot, hiszen ez a lehető legkülönlegesebb belső tér, és a mérete fantasztikus. Ma itt vagyunk a Pinewoodban, és a hetedik szint pont fölöttünk van - a Cardington körülbelül tízszer ilyen magas volt. 50 méter magasságba fölmész, ez háromszor akkora, mint más helyszínek. Fantasztikus volt.

- Milyen az előkészületi időszak? Egy ilyen nagy filmnél biztos szeretnél már néhány felvételt a dobozban tudni.

- Hát, eljutsz eddig a pontig, de a kezdeti időszak nagyon szórakoztató, ez a legmókásabb rész, mert ekkor van a felderítő fázis, és még minden lehetségesnek tűnik.

- Beszéljünk a stábról. Mikor jött számításba Christian Bale?

- Tulajdonképpen ő volt az első színész, akivel beszéltem a szerepről, ez akkor volt, amikor még írtuk a forgatókönyvet. Hollywood összes fiatal színészével találkoztam, de történetesen Christian volt az első. Elmentem vele ebédelni, és már nem tudom pontosan, hogy történt, de elég tisztán emlékszem arra, hogy utána felhívtam a stúdiót, és azt mondtam nekik, hogy nézzék meg ennek a fickónak a filmjeit, mert azt hiszem, ő a mi emberünk.

- Volt egy bizonyos film?

- Az Amerikai psycho jut eszembe Bruce Wayne-nel kapcsolatban. Van egy eredendő üresség a karakterben, még ha sokkal extrémebb is, Bruce Wayne-nek űzött és üres jellege olyasmi volt, amit mindenképpen hihetően meg akartam jeleníteni a filmben mert egy olyan személyiség, aki gyerekkorában ilyen súlyos traumán esett át. Aki ilyen szélsőségekig jut el, nem lehet egy egyszerű matinébálvány. Valami nagyon extrém dolognak kell végbemennie a felszín mögött.

Forrás: InterCom
Christopher Nolan és stábja a film forgatásán

- És mi van azzal a hihetetlen szereplőgárdával körülötte? Mi a helyzet Michael Caine-nel?

- Ő egyszerűen briliáns a filmben, és nagyon szeretetre méltó munkatárs. Igen kielégítően Michael Caine-es, ha találkozol vele.


- Mikor elmondtad neki, hogy azt szeretnéd, ha Alfredet játszaná, egyből rábólintott?

- Igen, rögtön. Megnézte a forgatókönyvet, aztán felhívott és azt mondta: "Pontosan tudom, hogy miről beszélsz". Eljött a forgatásra, és pontosan belehelyezkedett a karakterbe. Szerintem ő adja a film érzelmi magvát, mint egy apafigura Bruce Wayne számára, a figurája igazán szívszorító.

- Hogy viszonyultál a CGI-hez a filmben?

- A film alkalmazza a CGI-t, ha szükséges a történetelbeszéléshez, de a vezérelvünk az volt, hogy a lehető legkevesebb vizuális trükköt alkalmazzuk, és mindent a valóságban csináljunk meg, ha lehetséges. Arra használtuk a számítógépeket, amiben a legjobbak: tárgyak mozgatásában, fölturbózni valamit, amit már fölvettünk. Szóval a filmben szinte minden valódi fölvett képeken alapszik: egy kunszton, amit a valóságban is megcsináltunk, egy helyszínen, amit tényleg felépítettünk.

- Végül, milyen érzés volt benne lenni egy ilyen nagyszabású filmben?

- Más volt, nagyon elmélyedtem benne. Borzasztóan élveztem.

IC Press