Vágólapra másolva!
Az utóbbi években sorra buktak meg azok a filmek Amerikában, amelyek a szexre építettek. Hozzáértők szerint a Showgirls, a Lolita vagy a Kinsey alacsony nézettségi mutatói egyfajta sajátos amerikai puritánságra vezethetők vissza, ami megengedi, hogy süteménnyel maszturbáljanak egy filmben, mint az Amerikai pitében, de azt már nem, hogy nyíltan beszéljenek a szexualitásról.
Vágólapra másolva!

Sokak szerint a régi szállóige, miszerint szexszel mindent el lehet adni, többé már nem érvényes a filmekre. "A szex miatt nem vesznek meg olyasmit, ami egyébként nem szórakoztató" - állítja a producer Tom Pollock. "A filmek attól működnek, hogy megnevettetnek, megríkatnak vagy rád ijesztenek. A közönség nem megy moziba csak a szex miatt."

Hosszan lehetne sorolni azokat a filmeket, amelyek a szexet választották témául, és hatalmasat buktak a mozipénztáraknál. Így járt többek között a Lolita mindkét verziója, a Striptease, a Showgirls, a Henry és June, a Karambol, a Larry Flint, a provokátor, az Eredendő bűn és a The Brown Bunny, amelynek már az orális szexet ábrázoló óriásplakátja is botrányt kavart.

"Az embereket zavarja a nyíltan ábrázolt szexualitás" - véli az Universal Pictures közönségkutató szakembere, Michael Moses.

A pornóvilágba kalauzoló Boogie Nights mindössze 26 millió dollár bevételt hozott, és a korszakalkotó erotikus filmnek beharangozott Tágra zárt szemek sem érdekelte túlzottan a moziközönséget, még Tom Cruise és Nicole Kidman neve sem győzte meg őket arról, hogy érdemes jegyet venni a produkcióra.

Az Inside Deep Throat című korhatáros dokumentumfilm, ami az 1972-es hírhedt pornó háttértörténetét meséli el, a stúdió agresszív reklámhadjárata ellenére csak félmillió dollárnyi bevételt tudott elkönyvelni. Bernardo Bertolucci némi lájtos vérfertőzést is felvonultató Álmodozók című filmje tavaly csupán 2,5 millió dollárt hozott, szemben az Utolsó tangó Párizsban harminc évvel ezelőtti 36 miliós bevételével. A Közelebb!-en sem segítettek az elismerő kritikák, az Oscar-kampány, de még az alkotók és a színészek jól csengő nevei sem. Hasonlóan járt Amerikában a Kinsey is, nem sokakat érdekelt az úttörő szexkutató és csoportszexes élményei.

"Rengeteg vicc szól a szexről" - mondta a Kinsey író-rendezője, Bill Condon. "De a konkrét ötlettől, hogy beszéljünk nyíltan róla, a hideg is kirázza az embereket."

A művészlelkektől eltekintve a legtöbb amerikai nem akar túl sok szexet a filmekben, mert kényelmetlenül érzik magukat tőle. "Hogyha szexszel akarsz eladni egy kereskedelmi terméket, nem fog sikerülni" - állítja Peter Guber producer. "A humor annál inkább kifizetődik. Egy komédiában felhígul a szex, és így nem zavarja a közönséget, a nevetés feloldja a bizonytalanságot. A szex megtérül anyagilag, de csak ha nem komoly. A filmek lehetnek szexisek, de nem ábrázolhatják azt a szexuális intimitást, ami után az emberek többsége sóvárog. A szex megjelenítésének erőszakosnak vagy viccesnek kell lennie."

Talán ezért lettek annyira sikeresek az olyan vulgáris, bugyuta filmek, mint a Keresd a nőt!, az Amerikai pite vagy a Cool túra. A szex régen a thriller-műfajban is megállta a helyét, gondoljunk csak a Végzetes vonzerő-re, a 9 és 1/2 hét-re vagy az Elemi ösztön-re.

A közönség új keletű érdektelenségének egyik oka az lehet, hogy a pornó manapság már bárhol elérhető. Az emberek otthon, szobájuk magányában nézhetik az olyan sorozatokat, mint a Magyarországon is vetített Szex és New York, a Fiúk a klubból, valamint a The L Word, a Deadwood vagy a Desperate Housewives.

A The L Word című tévésorozat szereplőgárdája

"Napjaink közönségét kellemetlenül érinti, hogy nyilvános helyen nézzen olyan filmet, amiről mindenki tudja, hogy a szexről szól" - fejtette ki véleményét Bill Horberg producer. "Ha moziba mész, bármikor összefuthatsz a gyerekeiddel, a szomszédoddal vagy a kollégáddal."

"Puritán nemzet vagyunk" - olvasható a Dreamworks stúdió kiadványában. "Szívesebben nézzük otthon az ilyesmit."