Oscar-botránykrónika - 75 éve megy a show

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI
Jack Lemmon, Tony Curtis és Marilyn Monroe a Van aki forrón szereti című filmben

Az Egyesült Államok legrangosabb filmdíját hivatalosan 1928 óta jegyzik. Létrejötte az MGM stúdió egyik alapítójához és vezéralakjához, Louis B. Mayerhez fűződik. A '20-as évek Amerikájában a filmnek még korántsem volt akkora presztízse, mint manapság, a forgatásokat pedig hol a színészek, hol a rendezők sztrájkjai szakították félbe. A kor legnagyobb hollywoodi producerei azonban megtalálták a megoldást: ünnepélyes keretek között kell ünnepelni és díjazni a szakmát.

1927 májusában 36 neves filmes személyiség egy elegáns szállodában megalapította az Amerikai Filmakadémiát, majd irodát bérelt a Roosevelt hotelben. Egy év múlva tartották az első díjkiosztót, ahol némafilmek versengtek a legjobbnak járó címért, melyet valójában csak 1931-ben nevesítettek. Az Oscar név eredetéről számtalan variáció kering Hollywoodban, a legeredetibb és a legismertebb azonban az, miszerint a Filmakadémia első könyvtárosnője texasi Oscar bácsikáját vélte felfedezni az aranyozott szobrocskában.

Forrás: MTI
Vanessa Redgrave

Az Oscar-díj tehát 1931-ben kezdte meg hivatalosan is pályáját. Volt persze olyan esztendő, amikor az Akadémia legnagyobb erőfeszítései ellenére sem csilloghatott olyan fényesen a bál, mint ahogy a mozibolond közönség elvárta volna. A világ különböző pontjain tomboló háborúk ugyanis többször keresztezték Oscar diadalútját.

1941-ben a világ lángokban állt, a show-nak azonban folytatódnia kellett. Az Egyesült Államok elnöke, Franklin Roosevelt bátorító rádióbeszédét az Oscar-gálán is közvetítették, s bár a világ másik felén milliók pusztultak el, a sztároknak mosolyogniuk kellett a kamerába.

Forrás: MTI
Walt Disney, az örök nyertes

Alig vészelte át Oscar a világ legnagyobb tragédiáját, a második világháborút, máris újabb botrány környékezte a díjkiosztót. Történt ugyanis, hogy a '40-es évek végén egy bizonyos szenátor, név szerint McCarthy befolyást gyakorolt a Filmakadémiára, s ez tragédia volt a legtöbb színész, rendező és producer számára, ugyanis a szenátor gyűlölte a külföldieket, a kommunizmust és az azzal szimpatizáló amerikai polgárokat. Hogy a gonoszt elűzze, megalapította az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságot, mely rögtön el is kezdte népszerűtlen és hollywoodi körökben felháborító tevékenységét: sorra idézték a kommunista-szimpátiával gyanúsítottakat. Hollywood megrettent, rengeteg sztár - köztük Gary Cooper és Humphrey Bogart - került a feketelistára, sokuknak élete végéig nem sikerült kitörni a skatulyából.

Az Oscar-díj hivatalos honlapjahttp://www.oscar.comMeglepetéseket is hozott a 75. Oscar/szorakozas/mozi/20030324meglepo.htmlOscar-díjas filmek az [origo] filmklubban/szorakozas/filmklub/index.html

A kommunistaüldözés után elültek a hullámok Hollywoodban. Ez a nyugodt, békés időszak azonban nem tarthatott örökké. A hatvanas évek végén eljött az újabb botrány, ismét egy háború képében. A vietnami konfliktus és az azt övező hippi-kultusz nem fért össze a hagyományos pompát hirdető gálával, 1968-ban pedig oly hatalmas tragédia rázta meg Amerikát, hogy a díjkiosztót el kellett halasztani. Az amerikai színes bőrűek érdekeit hirdető Martin Luther King gyilkosság áldozata lett, így az angyalok városában nem volt helye az ünneplésnek.

Forrás: MTI
Jane Fonda

Két évvel később már egészen mástól kellett rettegnie Hollywoodnak. A filmfőváros a legjobban egy apró termetű, kecses színésznőtőt, Jane Fondától félt, a tűzrőlpattant sztár ugyanis soha sem rejtette véka alá a véleményét, mely sokszor nem volt épp hízelgő Amerikára nézve. 1972-ben pedig megtörtént az, amitől a szervezők a legjobban rettegtek, a legjobb színésznő díját nem más, mint a harcias Jane Fonda nyerte a Klute című filmbeli alakításáért. A teremben ülők ereiben megfagyott a vér, mikor Fonda a köszönőbeszédbe kezdett, de az est nem fulladt katasztrófába; a színésznő végül is nem említette a háborút.