Németország bocsánatot kért Marlene Dietrichtől

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

Az 1901. december 27-én Berlinben született díva avval vívta ki a náci Németország ellenszenvét, hogy ismert német színésznőként a szövetségesek propagandáját támogatta szemben Hitlerével.

Századik születésnapja alkalmából Johannes Rau német elnök megkoszorúzta a színésznő sírját, és ünnepi beszédében elmondta: Dietrich "egyedülálló művész volt, aki a náci diktatúra alatt is a demokráciáért és a szabadságért harcolt". A hivatalos megemlékezés országszerte filmvetítésekkel, kiállításokkal egészül ki. A berlini filmmúzeum amatőr filmeket mutat be a díva életéről. A színésznő hagyatékából származó filmkockákon Marlene együtt látható férjével, Rudolf Sieberrel, lányával, Mariával, valamint mindkét nembeli nagy számú rajongójával. Az amatőr filmek 1931 és 1940 közt készültek, s rajtuk a hollywoodi
sztár hol elegáns dámaként, hol pedig kézimunkázó édesanyaként jelenik meg.

Dietrich pályafutását kabaré-énekesnőként kezdte a húszas évek elején - az átütő sikert az 1930-as Kék angyal című film hozta meg számára - , majd hamarosan Hollywood ünnepelt színésznője lett. 1937-ben vette fel az amerikai állampolgárságot, annak ellenére, hogy a hitleri Németország elöljárói egyfolytában próbálták hazacsalogatni. Hamarosan azonban amerikai egyenruhában tűnt fel több előadásán, sőt még a fronton harcoló katonák előtt is fellépett így. "Fiúk, ne áldozzátok fel magatok. A háború ökörség, Hitler pedig egy idióta" - üzente egy ízben honfitársainak egy Angliában készült interjúban.

Később, mikor 1960-ban egy koncert alkalmával hazalátogatott Berlinbe, igencsak hűvös fogadtatásban volt része. Többen leköpdösték és "Menj haza!" feliratú transzparenseket lóbáltak előtte. Mindezek ellenére a koncert nagy siker volt, de Marlene úgy döntött, nem utazik többet Németországba.

Az idei ünnepi megemlékezésen ezért a szégyenletes incidensért is bocsánatot kért Andre Schmitz, a berlini polgármesteri hivatal képviselője

A színésznő életének utolsó tizenöt évét teljes elszigeteltségben töltötte párizsi lakásában. 1992-ben bekövetkezett halálának körülményei ma sem teljesen tisztázottak. Közeli barátja, Norma Bosquet szerint a díva saját kezével vetett véget életének: a súlyos beteg Dietrich egy szívroham után - "mikor érezte, hogy ideje lejárt" -, altatókat vett be, hogy ne kelljen kórházban meghalnia. Saját kérésére Berlinben helyezték végső nyugalomra

Dietrich emléke még pár éve is felborzolta a német polgárok kedélyét. 1996-ban Berlin elöljárói szerették volna azt az utcát, melyben született a nevére keresztelni, ez azonban többekben heves ellenállást váltott ki, így a terv meghiúsult. Az eset nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi médiában. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy hamarosan mégiscsak elneveztek egy teret Marlene Dietrichről.

Ajánlat:

Marlene Dietrich az IMDb adatbázisában