Badár Sándor: Itt borotvaélen kell táncolni

Badár Sándor a kortárs magyar film páratlanul izgalmas alakja, káprázatos rögtönzései, lendületes humorérzéke, intenzív játéka révén - a szó szoros értelmében - játszva csavarja az ujja köré a közönséget. Az improvizáció mesterét Szőke András Zsiguli című filmjének forgatásán ragadtuk el a kamera elől.

- Szőke Andrással kezdtél el filmezni, a köztetek lévő barátságra tapadt rá a munka.

- Egyik alkalommal mondta, hogy filmet fog forgatni, lenne-e kedvem játszani...

- Ez volt a 69?

- Igen, a 69. Nekem meg volt kedvem. Azt sem tudtam, miről szól a film. Azt mondta, krimi lesz, én meg beleéltem magam piszkosul. A film egészen másról szólt. De nagyon jó, ütős film lett belőle. Ez lett az alaphangja a későbbi összes filmnek. Bevállaltam egy dolgot, amit ő felkínált, és onnantól kezdve folyamatosan kínált fel szerepeket. Aztán jött a Citromdisznó, az Európa Kemping, a Vattatyúk, a többi film, most forog a Zsiguli.

- Sokat forgattatok együtt, erős párossá értetek.

- Mikor elkezdtünk filmezni, már összekötött minket a szentesi kapcsolat. Összeszokott páros voltunk, mert igazán a stand-up comedy tett minket párossá. Akkor, '88-ban vagy '89-ben, még senki nem mert belevágni ebbe a borotvaélen táncolásba, de mi elkezdtük. Játszottunk Pesten egy kávézóban, hetven vagy nyolcvan alkalommal, nagyon jó előadások voltak, és volt egy bizonyos réteg, amelyik rákattant. Mertük vállalni, pedig nagyon veszélyes, mert itt csak egyszer tudsz megbukni. A színészek nem merték.

- A Godot Dumaszínházban ismételten felvettétek a magányos komikus kiszolgáltatott szerepét.

- Szokták is kérdezni, hogy mit fogsz csinálni, mi lesz az előadás - soha nem tudom. Addig vagyok hajlandó ezt csinálni, míg érzek lendületet magamban. Csak azért erőltetni valamit, mert kiállhat az ember és akkor mindenki megtapsolja, azért nem vagyok hajlandó dolgozni. Most élvezem, pedig volt már bukás is, még az elején: más sírva fakadt volna, és kiment volna hányni egyet a vécébe, és soha többet be sem jön még az utcába se. Itt borotvaélen kell táncolni. Mindenesetre sikerült túlélni és felállni.

- KVB, vagyis Közgáz Vizuális Brigád. Az Országalma az egyik kedvenc magyar filmem, a Te szereped pláne ki lett találva. Különösen jól sikerült alakítás.

- Lehet, mert azóta folyamatosan játszom cigányokat, jól megkaptam. Piszkosul szerették volna megcsinálni a filmet, és ebben én is benne voltam. Ne tudd meg, milyen erős az a világ, ahol forgattunk, az egy 300 lelkes cigányfalu. Akik ezt bevállalják, hogy ott fognak filmet forgatni! Nem biztos, hogy mindenki odamenne. Úgy gondolom, hogy jól sikerült. Jó film lett.

Herskó Jánossal az Országalma forgatásán

- A Roncsfilm-nek nemkülönben nagyon komoly utóélete van. Terjed a neten, VHS-kópiák tömege van magánkézben, gyakran idézik az emberek.

- A Roncsfilm-et megelőző, hasonló karakterű filmek, mint például az Európa Kemping, technikailag gyengébbek voltak. Megvolt bennük az erő, de technikailag le voltak amortizálva. És meg kellett érnie egy bizonyos rétegnek ahhoz, hogy befogadják ezt a stílust.

- Tóth Tamással is forgattál két filmet (Rinaldó, Anarchisták), bár ezekben kisebb szerepeket kaptál. De ott voltál mindkettőben.

- Ha másfél perc áll rendelkezésemre, hogy abban a jelenetben megmutassam, mennyire vagyok jó színész, akkor másfél perc alatt kell megmutatni. Ha másfél óra áll rendelkezésre, akkor több a levegő, de akkor is meg kell mutatnom. Ő másfél percet bízott rám, úgy érzem, hogy meg tudtam csinálni. Ha majd megint forgat, nagyon szívesen megyek.

- Az egyetlen nagy költségvetésű film, amiben játszottál, A Hídember volt. Pici szerep volt ez.

- Sokan vannak, akik végignézik a filmet, és nem is veszik észre. Én arra vagyok büszke, hogy egyáltalán megkerestek. Belecsöppentem, igyekeztem elvégezni azt, amire megkértek, és ez is kihívás volt.