A szervek előállításának egyik ígéretes módszere, hogy kinyomtassák őket. Napjainkban már sok dolgot készítenek 3D nyomtatással, tehát látszólag semmi sem akadályozza, hogy szerveket is elő lehessen állítani ilyen módon, írja a The Economist tudomány rovata.
Mégis a „bionyomtatás" eddig nem nagyon lépett túl a kísérleti szakaszon. Noha árulnak már bionyomtatott szöveteket gyógyszerteszteléshez, és a várakozások szerint néhány éven belül elérhetőek lesznek az első átültetésre alkalmas nyomtatott szövetek is.
A bionyomtatás kezdete a 2000-es évek elejére tehető, amikor felfedezték, hogy élő sejteket lehet kispriccelni a tintasugaras nyomtatók fúvókáin keresztül anélkül, hogy károsítanák azokat.
Napjainkban több nyomtatófejet használnak a különböző sejttípusok, valamint polimerek kispriccelésére. Utóbbiak vázat képeznek, hogy megtartsák a szerkezetek alakját.
Így lehetséges sejteket rétegről rétegre lerakni, és ezek a sejtek összekapcsolódnak és élő, működő szövetté alakulnak.
A különféle helyeken dolgozó kutatóknak eddig már sikerült vese- és májszöveteket, valamint bőrt, csontot és porcot összerakni éppúgy, mint érhálózatokat, amelyek szükségesek a testrészek életben tartásához.
Nyomtatott füleket, csontokat és izmokat ültettek be állatokba, és megfigyelték, hogy ezek tökéletesen beépültek a gazdaszervezetekbe.
A múlt évben a chicagói Northwestern Egyetem egyik csoportjának még működő egérpetefészkeket is sikerült nyomtatniuk.
A befogadó állatok fogamzóképesek voltak a mesterséges szerv révén, és utódaik is születtek.
Persze senki sem gondolja, hogy hamarosan emberi petefészkeket fognak nyomtatni, de az erek például más tészta. Egy kínai biotechnológiai vállalat (Sichuan Revotek) például sikeresen ültetett be majomba egy nyomtatott artériadarabot. Ez az első lépése az emberi alkalmazásra szánt technika tesztelésének.
Egy San Diegó-i cég (Organovo) tavaly decemberben jelentette be, hogy nyomtatott emberi májszövetet ültettek be egerekbe, és a szövet életben maradt s működött. A cég azt reméli, hogy három-öt éven belül sikerül annyira továbbfejleszteni az eljárást, hogy kezelhessék vele a krónikus májelégtelenséget és a fiatal gyerekek született anyagcserezavarait.
A nyomtatott bőrre különösen nagy karrier vár.
Alkalmazható lesz égések és fekélyek gyógyítására. Olyan tervek is vannak, hogy közvetlenül a testfelszínre nyomtatnák a bőrt. Egy cég olyan eszközt fejlesztett, amellyel bőrőssejteket spriccelnek közvetlenül az égési sérültek sérüléseire. Az elképzelés az, hogy a kérdéses őssejtek közvetlenül a betegtől származnának, így nem áll fenn a veszély, hogy az immunrendszer kilöki az új szövetet.
Az összes ilyen erőfeszítés végcélja természetesen, hogy sikerüljön egész szerveket nyomtatni. Egy orvostechnikai tanácsadó cég, a Roots Analysis szerint vesék esetében ez nagyjából hat éven belül megvalósulhat. A májnál, amelynek nagy a természetes regenerálódó képessége, hamarabb is megvalósulhat a mesterséges szervkészítés. A szívnél – a szerv összetett geometriája miatt – távolabb van a megvalósítás.
A nyomtatott szervek mindenképpen nagy könnyebbséget jelenthetnek majd. A szervátültetésre kiírtaknak nem kell mások önzetlenségére vagy halálára várniuk, hogy lehetőséget kapjanak saját életük megmentésére.