A tavaszi óraátállítás után megnőhet a stroke-os esetek száma

Az egy órányi időveszteség nemcsak azzal fenyeget, hogy pár napig kialvatlanok leszünk: egy új kutatás szerint az óraátállítást követő napokban megnő a stroke kockázata.

Újabb szög lehet az óraátállítás koporsójába az egészségügyi kockázat. Energiamegtakarítást ugyanis ma már egyre kevésbé jelent, hiszen a mind forróbb nyarakat csak légkondicionálással lehet kibírni, legalábbis a nagyvárosokban. Amennyit megtakarítunk azonban az óraátállítással, vagyis a tovább világos estékkel, azt a klímatizálásra fordított áramfogyasztással elveszítjük.

Belső óránk megzavarása veszélyekkel jár, hangoztatták már eddig is az egészségügyi szakemberek. Az óraátállítás befolyásolja az étvágyat, a munkahatékonyságot, de még az autóvezetés során is figyelmetlenebbé válunk.

A finn Turku Egyetem kutatói a statisztikákat elemezve azt állapították meg, hogy

a tavaszi óraátállítás utáni két napban 8 százalékkal magasabb az iszkémiás stroke aránya,

vagyis az agyi érelzáródás. A harmadik naptól már nem tapasztalható eltérés.

(Illusztráció) Forrás: AFP

A stroke reggel gyakoribb

"Még ha csupán egy óráról van is szó, de a jelenség egész népességet évente kétszer érinti. Mivel a stroke általános kockázati tényezőit a fejlett országokban jobban tudjuk kontrollálni, meg kell vizsgálnunk azokat a faktorokat, amelyek csökkenthetik a veszélyt", mondta Jori Ruuskanen neurológus, a kutatás vezető szerzője.

A stroke reggel gyakoribb, és korábbi kutatásokból egyértelmű, hogy a tavaszi óraátállítás csekély mértékben befolyásolja a stroke bekövetkeztének időpontját, tette hozzá a finn kutató.

Legfőbb veszélynek a fragmentált, azaz töredezett alvásmintát találták,

de nincs olyan célzott orvosi kutatás, amely kifejezetten a tavaszi óraátállítás és a stroke kapcsolatát vizsgálná,

Jelen tanulmányhoz az elmúlt évtized finn statisztikáit nézték végig. Stroke szempontjából összevetették 3000 olyan beteg adatait, akik a tavaszi óraátállítás utáni héten kerültek kórházba 12 ezer olyan betegével, akiket az óraátállítás előtt vagy után két héttel vitt be a mentő.

(Illusztráció) Forrás: Thinkstock

Egyes betegek különösen veszélyeztetettek

Kiderült, hogy a tavaszi óraátállítás utáni két napban 8 százalékkal volt gyakoribb a stroke előfordulása, mint a két héttel korábbi vagy későbbi időpontban.

A rákbeteg páciensek stroke-kockázati tényezője 25 százalékkal nő ilyenkor az év más időszakaihoz képest. A 65 éven felüliek szintén a rizikócsoportba tartoznak: közvetlenül az óraátállítás után körükben 20 százalékkal gyakoribb volt a stroke.

"Nem tudjuk, hogy az átállítás miatt következik-e be gyakrabban stroke - mondta a finn kutató. -

Ezekben az esetekben pusztán a megzavart alvásmechanizmus volt közös, de a pontos kiváltó ok egyelőre ismeretlen."

S jóllehet a 8 százalék az össznépesség szintjén csekélynek tűnik, a veszélyeztetett csoportok tagjainak nem árt az óvatosság. "Ha megtehetik, az óraátállítást bontsák 4 napra, és mindennap csak negyedórát módosítsanak az ébresztőórájukon, míg át nem állnak az új rutinra", tanácsolta Jori Ruuskanen.