Normálisan fejlődnek a meddőségi kezelés után világra jött gyerekek

Vágólapra másolva!

Fellélegezhetnek azok az asszisztált reprodukciót igénybe vevő párok, akik eddig attól tartottak, hogy a fogamzást elősegítő technika esetleg kárt tehet a magzatban. Egy amerikai felmérés szerint a meddőségi kezeléseknek nincs kihatása a gyermek fejlődésére.

Tátrai Péter

Vágólapra másolva!

kezelés meddőség

Nem maradnak el a fejlődésben a meddőségi kezelés segítségével fogamzott gyerekek azokhoz képest, akiknek a fogantatása ilyen kezelés nélkül történt – állapította meg a National Institutes of Health (NIH), a New York State Department of Health és egyéb USA-beli intézmények által lefolytatott széleskörű vizsgálat.

A JAMA Pediatrics című szaklapban közölt eredmény végre eloszlatja azokat a hosszú idő óta fennálló aggályokat, melyek szerint a meddőségi kezelések, mivel az embrió fejlődésének roppant érzékeny kezdeti időszakába avatkoznak bele, a születendő gyermek egész további életre rányomhatják bélyegüket.

Megnyugtató eredmények

A cikk szerzői 1800 asszisztált reprodukcióval és több mint 4000 anélkül fogamzott gyerek összehasonlítása során nem találtak különbséget a vizsgált fejlődési mutatók terén.

„Azelőtt, hogy hozzáláttunk volna a vizsgálathoz, nem sokan foglalkoztak a meddőségi kezelések általi fogamzás lehetséges hosszútávú hatásaival” – jegyezte meg Edwina Yeung, a NIH gyermekegészségüggyel és emberi egyedfejlődéssel foglalkozó intézetének kutatója, aki örömét fejezte ki, amiért megnyugtató eredményekkel tudnak szolgálni azon sok ezer pár számára, akik családjuk alapításához ilyen jellegű kezeléseket vettek igénybe.

A vizsgálat

A vizsgálatba azon 2008 és 2010 között New York államban (New York City-n kívül) született gyerekek szüleit hívták meg, akiknek a szülészeti zárójelentésén szerepelt a meddőségi kezelés, vagy akik kettős- illetve többesikrek tagjaként jöttek világra.

A kontrollcsoportot nagyjából háromszor ennyi, meddőségi kezelés nélkül fogamzott, egyedüli magzatként fejlődött gyerek szüleiből toborozták. Az első kérdőívet négy hónappal a szülés után kapták a kismamák, s ezen fel kellett tüntetniük az igénybe vett meddőségi kezelés fajtáját. A csoportban az alábbi asszisztált reprodukciós technikák fordultak elő:

In vitro megtermékenyítés: a pár tagjaitól ivarsejteket nyernek, és az ondósejt és a petesejt egyesülését laboratóriumi körülmények között, mikroszkóp alatt segítik elő.
Fagyasztott embrió transzfer: a fejlődés nagyon korai stádiumában megállított, előzőleg lefagyasztott embriót ültetnek be az anyaméhbe.
Asszisztált „keltetés”: a petesejtet, illetve korai embriót körülvevő burkon, a zona pellucidán mikroszkopikus lyukat hoznak létre, ezzel elősegítik az embrió kiszabadulását a burokból és beágyazódását a méh nyálkahártyájába.
Ivarsejtek bejuttatása a petevezetőbe (intratubáris gamétatranszfer): a spermát összekeverik a kinyert petesejtekkel, és együtt juttatják be őket a megtermékenyítés helyére, a petevezetőbe.
Megtermékenyített petesejt bejuttatása a petevezetőbe (intratubáris zigótatranszfer): a már megtermékenyítésen átesett petesejtet (zigótát) ültetik be a petevezetőbe.
Indukált ovuláció: az anyában gyógyszeresen serkentik a tüszőérést és tüszőrepedést.
Méhen belüli megtermékenyítés: az apától kinyert ondót vékony csövön át közvetlenül a méhbe juttatják.

Öt fő területet vizsgáltak

A szülőkkel a gyermek három éves koráig bezárólag számos további kérdőívet töltettek ki, amelyek a fejlődési elmaradás különböző formáit voltak hivatottak kiszűrni.

A 4-6 hónapos kor között, illetve 8, 12, 18, 24 és 36 hónapos korban kiküldött kérdőívek a fejlődés öt főbb területére koncentráltak: a finommotoros készségekre, a durva motoros készségekre, a kommunikációra, a személyes és társas funkciókra, valamint a problémamegoldó képességre.

Összességében a meddőségi kezelés útján fogantatott gyerekek valamennyi területen a többi gyerekhez hasonlóan teljesítettek.

Amikor a kutatók kizárólag az asszisztált reprodukcióval világra segített gyerekek fejlődési mutatóira összpontosítottak, azt a látszólagos eredményt kapták, mintha ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel mutattak volna elmaradást az öt terület valamelyikén, közülük is leginkább a személyes-társas funkciók és a problémamegoldás terén.

Mi a helyzet az ikrekkel?

Azonban észrevették, hogy az ikergyerekek fogantatásuk körülményeitől függetlenül általában hajlamosabbak az elmaradásra.

Mivel a meddőségi kezelések a természetesnél gyakrabban (19 százalék helyett 34 százalékban) eredményeznek kettős vagy többes ikerterhességet, ebben a csoportban több volt az iker, akik lefelé húzták az átlagot. Miután ezzel a tényezővel korrigálták számításaikat, a kutatók immár nem tapasztaltak eltérést az asszisztált reprodukcióval és anélkül fogamzott gyerekek fejlődésében.

Mivel a fejlődési elmaradás egyes formáit 3 éves korban még nem lehet megbízhatóan kimutatni, a tudósok azt tervezik, hogy a kutatásba bevont gyerekeket időszaki vizsgálatokkal egészen 8 éves korukig nyomon követik.