Már az is elég indok lehet az otthonmaradásra, hogy szeretnénk megvédeni embertársainkat. Hiszen ha lázasan, influenzásan, fertőzőképesen megy be valaki dolgozni,
akkor jó eséllyel megfertőzi a kollégáit is.
Ez pedig – hogy finoman fogalmazzunk– nem szép dolog. De van még indok arra, hogy egyrészt elkerüljük az influenzát – leghatékonyabban védőoltással –, másrészt, ha elkaptuk, akkor feküdjük ki otthon.
Milyen szövődményekre számíthatunk?
Az influenza egyik legnagyobb veszélye szemben egy átlagos megfázással, hogy jóval több szövődmény fordulhat elő a fertőzést követően.
Ezek egy része ráadásul nem enyhe, 1-2 hetes pihenéssel járó bakteriális felülfertőződés, hanem akár kórházi ellátást igénylő, vagy
maradandó károsodást okozó, néha halálos végeredményű betegség is lehet.
Éppen ezért az a legjobb, legbiztosabb megoldás, ha védőoltást kérünk minden szezonban influenza ellen.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint az influenza vírus által okozott fertőzések lefolyásuk szerint négy csoportba sorolhatók:
A klinikai képet és a betegség kimenetelét sok tényező befolyásolja,
például az életkor, a vírus tulajdonságai, krónikus alapbetegségek megléte vagy a, terhesség, de például adohányzás is.
Gyerekek gyakran a magas láz miatt szorulnak kórházi kezelésre, csecsemőknél pedig a leggyakoribb szövődmény a krupp és a bronchitis (a hörgők gyulladásos megbetegedése).
Az acut otitis media, tehát a középfülgyulladás is jelentős számában fordul elő,
különösen az 1-3 évesek között. A krupp gyakorisága 5-15% között mozog, ezek a betegek akár kórházi ápolásra is szorulhatnak.
Felnőttek között influenza vírusfertőzést követően a diabéteszes betegeknél és az asztmásoknál is nő a szövődmények száma.
Időskori cukorbetegségben szenvedők 1,7-szer gyakrabban halnak meg az influenzajárványok alatt,
mint egészséges társaik. Járványok idején a cukorbetegek körében 50 %-kal megnövekszik a ketoacidodis gyakorisága, valamit hatszorosára nő a tüdőgyulladás által okozott halálozások száma.
Allergiás alkatú egyének között influenzát követően háromszor gyakrabban jelentkezik tüdőgyulladás, mint nem allergiás egyéneknél.
Asztmásoknál a betegség fellángolhat, gyakoribbak a fulladások.
Az acut bronchitis (fellángoló hörgőgyulladás) az influenza fertőzés leggyakoribb alsó légúti szövődménye.
Az influenza vírusfertőzéssel kapcsolatos tüdőgyulladások két típusa ismert, a primer virális pneumonia és a szekunder bakteriális pneumonia. Ez utóbbi előfordulhat a virális pneumoniával együtt is, vagy mint az influenza késői szövődménye. Előfordulása 1-18% között ingadozik.
Sajnos az elmúlt 60 évben az egészségügyi ellátás javulása ellenére, a gyógyszerek jelentős fejlődése mellett sem csökkent a tüdőgyulladást követő halálozás influenzaszezonban.
Járványok idején a szív- és érrendszeri halálozás is közel a kétszeresére nő,
főként az infarktusok száma emelkedik.
Ahogy a legutóbbi, 2014-2015-ös járvány idején is megfigyelhető volt az influenza többlethalálozást okoz. Elsősorban az idős korosztályban, és azon belül is
erőteljesebben a szociális otthonokban élőknél nő a halálozások száma.
Ott a légúti megbetegedések harmincszor, a szív- és érrendszeri megbetegedések hússzor gyakrabban fordulnak elő influenzajárványok alatt, mint a nem közösségben élő időseknél.
2009-ben a H1N1 influenzával kapcsolatban figyeltek meg az átlagosnál is súlyosabb szövődményeket még olyanoknál is, akik egyébként normális esetben egy hét pihenéssel kiheverik az influenzát. Az egyik közülük a már emlegetett vírusos tüdőgyulladás volt. Ebben az esetben a beteg állapota drasztikus hirtelenséggel romlik, és nagyon gyorsan gépi lélegeztetésre van szükség. Ennél a szövődménynél sajnos a halálozási arány 30-60 százalék között van!
Szintén a 2009-es H1N1-re volt jellemző, hogy a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél (asztmásoknál, COPD-ben szenvedőknél), hogy másodlagos bakteriális tüdőgyulladás lépett fel, igen gyorsan, az influenza tüneteinek megjelenése utáni 2.-3. napon.
Egyébként maga az influenza (bármely vírustörzse) hajlamosít másodlagos bakteriális fertőzésre,
főleg Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Neisseria meningitidis képes bejutni az influenzavírus által „előkészített” nyálkahártyán keresztül a szervezetbe.
2009-ben világszerte szembesültek azzal, hogy több esetben a gyorsan elkezdett antivirális kezelés sem volt képes megmenteni a beteg életét.
Maga az influenza az akár 40 fok fölé is kúszó lázzal okoz hatalmas bajt.
Várandósoknál a magas láz például idegcsőzáródási rendellenességet okozhat az első trimeszterben, és koraszülést az utolsóban. Szívbetegeknél a láz annyira megterheli a keringést, és megemeli a pulzust, hogy a keringés összeomolhat.
Az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. És bár szövődmények szempontjából is van kiemelt csoport, mégis előfordulhat bárkivel, hogy a vírus után még megszenvedi a következményeket is.
Tapasztalatok szerint a krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, az elhízottak, a cukorbetegek),
a várandós nők esetében nagyobb a kockázat,
ám súlyos lefolyású megbetegedés előfordulhat teljesen egészséges, fiatal embereknél is.
Azt hangsúlyozni kell, hogy azért az influenza a körülbelül egyheti fájdalmas, magas lázas rosszullétet követően maradványtünet nélkül gyógyul a legtöbb embernél.
Ám életkortól és egészségi állapottól függetlenül mindenkinek orvoshoz kell fordulnia, ha az alábbi tünetek jelentkeznének:
Gyermekek is kaphatnak védőoltást 6 hónapos kor felett – ez a legbiztosabb módja a megvédésüknek, mivel zárt közösségben (pláne mert ők még a higiénés szabályokat sem tudják betartani) könnyen terjed a vírus. Hat hónaposnál kisebbeknél a körülöttük élő felnőtteket kell oltani, hogy ne vigyék haza a fertőzést sem magukban, sem a kezükön vagy ruhájukon.
Ha a gyermek lett influenzás, akkor a légzés gyorsulása és nehezítettsége, az aktivitás hiánya és az aluszékonyság is figyelmeztető jel, hogy gyorsan orvoshoz kell fordulni velük. Akkor is orvosnak kell látnia a gyerekeket, ha a láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás, köhögés, hasmenés, hányás rosszabbodik.Riasztó esetben akár a mentőt is ki lehet hívni – ez gyermekre és felnőttre egyaránt érvényes.