Pestis gyilkolt az Egyesült Államokban

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcban. Noha ritkán, de a "fekete halál" még napjainkban is előfordul

A pestisről többnyire a középkor egész országokat megritkító nagy járványaira asszociálunk, pedig az egykor rettegett halálos kór még napjainkban is időnként felüti fejét.

Fiatal diák esett a középkori betegség áldozatául

Colorado állam egészségügyi minisztériumának bejelentése szerint a június 8-án elhunyt, Larimer megyei 16 éves középiskolai diák, Taylor Gaes halálát pestis okozta.

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcban. Noha ritkán, de a "fekete halál" még napjainkban is előfordul Forrás: oomizuao.devianart

Jelenleg ez egy nagyon ritka betegség, főleg az Egyesült Államokban, ahol éves átlagban 7-10 esetet regisztrálnak, de kétségtelen tény, hogy a pestis még napjainkban is létezik”

– nyilatkozta a CBS-nek dr. Holly Phillips, az állam egészségügyi minisztériumának munkatársa.

A pestisbaktérium (Yersinia pestis) mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons

Az időben diagnosztizált betegség ma már kiválóan gyógyítható antibiotikumokkal,

de mivel nagyon ritka, és a korai tünetei hasonlóak az influenzáéhoz, előfordulhat, hogy nem ismerik fel kellő időben

– fűzte hozzá a járványügyi szakértő. A betegség leggyakoribb formája a bubópestis, ez teszi ki a még oly ritka megbetegedések 80%-át.

A bubópestis jellegzetes tünetei a megduzzadt nyirokcsomók Forrás: Wikimedia Commons

Legjellemzőbb tünetei a magas láz és az izomfájdalom, valamint a későbbi stádiumban a nyirokcsomók fájdalmas duzzanata, és helyenként a bőrfelület elsötétedése.

Az előrehaladott bubópestis-fertőzés miatt számos testtájon elfeketedik a bőr. Innen kapta középkori nevét: fekete halál Forrás: steamcardexchange.net

A betegség ez utóbbi tünetéről kapta a fekete halál nevet a középkorban.

Tavaly egy hétéves kislány fertőződött meg pestissel Colorado délnyugati részén, de időben kikezelték a betegségből.

Az 1665-1666-os londoni pestisről készült egykorú metszet. A múltban a pestisjárványok egész országrészeket néptelenítettek el Forrás: Wellcome Library, London

A gyerek egy frissen elpusztult mókust akart eltemetni, és nagy valószínűséggel az elpusztult rágcsáló bundájában élősködő bolhák közvetítésével fertőződött meg a kislány.

Taylor Gaes esetében még vizsgálják a fertőzés lehetséges okát.

A fiatal diákkal betegsége idején találkozott embereknél nem találtak továbbfertőződésre utaló tüneteket.

A 19. században fejtették meg a pestis rejtélyét

A középkorban és a korai újkorban azt gondolták, hogy a rengeteg áldozatot szedő járványt a rossz,„miazmás” levegő okozza, amelyet a megbetegedett ember kilélegezve, másokat is megfertőzhet.

Pestisjárvány allegorikus ábrázolása Forrás: Wikimedia Commons

Európában a 19. században az urbanizációnak és a higiénés viszonyok jelentős javulásának köszönhetően a pestisjárványok megszűntek,

de egészen 1894-ig a pestis halálos kórnak számított.

A betegség kórokozóját, a Yersinia pestis fajnevű pálcikabaktériumot Alexandre Yersin, a párizsi Pasteur Intézet mikrobiológusa azonosította Hong Kongban.

A pestisbaktérium felfedezője, Alexandre Yersin francia mikrobiológus portréja, 1893-ból Forrás: Wikimedia Commons

(A baktériumnemzetség a felfedezője nevét viseli.)

A pestisbaktérium egy mutációból létrejött, rendkívül jól alkalmazkodó kórokozó.

A pestisnek három fajtáját különböztetik meg, a leggyakoribb bubó- vagy nyirokpestist, valamint a szeptikémiás, illetve a tüdőpestist.

Patkányok voltak a nagy járványok hordozói

A betegséget okozó baktérium rágcsálók, elsősorban a házi, illetve vándorpatkányok tápcsatornájában tenyészik, ahonnan a köztesgazda, a patkánybolha (Leptopsyllidae) közvetítésével kerülhet emberre.

A pestisbaktériumok leggyakrabban rágcsálók, leginkább a patkányok tápcsatornájában fordulnak elő Forrás: Wikimedia Commons

Elterjedését a köztesgazdák, a rágcsálók és a higiénés viszonyok befolyásolják alapvetően.

A legveszedelmesebb bubópestis is jól gyógyítható antibiotikumok segítségével;

kellő időben megkezdett kezelés esetén 5% alatti a halálos kimenetel valószínűsége.

Az ember a rágcsálókon élősködő bolhák közvetítésével fertőződhet meg Forrás: Wikimedia Commons

A középkorban és az újkor elején a csatornázás teljes hiánya, az utcákra dobott és ott felhalmozott kommunális hulladék, valamint az elégtelen higiénés viszonyok miatt gyakran pusztító járványok ütötték fel a fejüket. Európában az egyik legnagyobb, a korabeli népességet súlyosan megtizedelő járvány 1347-ben tört ki. Magyarországon az utolsó nagyobb pestisjárvány 1713-ban volt.