Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt 15 évben drámaian nőtt a myopia vagy rövidlátás gyakorisága, a becslések szerint már a világ lakosságának 25 százaléka rövidlátó. Ráadásul az emelkedő trend várhatóan folytatódik, 2020-ra az emberek harmada lesz rövidlátó.
Az USA-ban minden negyedik gyerek, Kelet-Ázsiában pedig már az iskoláskorú gyerekek 80-90 százaléka szorul szemüvegre. „Itthon átfogó statisztika nem készült a témában, de a gyermekrendelésen a rövidlátó gyerekek száma itthon is nőtt az elmúlt években” – mondja dr. Szamosi Anna, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának gyermekszemésze. A hazai becslések szerint a népesség 10-15 százaléka rövidlátó, és a betegséget rendszerint kora iskoláskorban diagnosztizálják.
A szakemberek szerint az okok összetettek, de a rövidlátók számának emelkedésében meghatározó a számítógép, az okostelefon, a tablet, az iPad túlzott használata. Ezek közül is leginkább az utóbbiak növelik a rövidlátás kockázatát, mert közelebb tartjuk őket a szemhez, azaz a szemet folyamatos közelnézésre kényszerítjük.
„Ha hosszú időn keresztül meredünk a képernyőre, sokáig nézünk közelre, alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, ez pedig hosszú távon növeli a rövidlátás kockázatát. De nem csak a túlzott képernyőnézéstől alakulhat ki rövidlátás, ha egy könyvelő hosszú órákon keresztül néz közelre papírokra, az is növeli a kockázatot” – mondja dr. Szamosi Anna.
„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne adjunk a gyerek kezébe például iPadet, hanem azt, hogy szabjunk időkorlátot. Napi fél-egy óra tévézés, számítógépezés nem káros, de a többórás használat megerőltető a szem számára” – teszi hozzá a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának szakembere.
„A gond az, hogy sok gyerek még az utcán és a paplan alatt is nyomogatja a telefont és a tabletet, régen egy könyvmoly sem töltött ennyi időt olvasással. Megnőttek a szem feladatai, a gyereknek szinte minden pillanatban élesen kell látnia, a szemének állandóan topon kell lennie” – mondja dr. Deák Andrea, a Szegedi Tudományegyetem szemészeti klinikájának adjunktusa.
Japánban a gyermekkori rövidlátás ma már olyan szintű probléma, hogy Karija város önkormányzata törvényben szabályozta az általános és középiskolások telefonhasználatát. A nem kötelező érvényű ajánlás szerint a diákoknak este 9 óra után át kell adniuk a mobiltelefonjukat a szüleiknek. Az ajánlással 13 ezer gyereket igyekeznek óvni a hosszas közelre nézéstől.
Amerikai statisztikákból az is látszik, hogy az elmúlt 40 évben a fiatal felnőttek körében (20 és 39 év közöttiek) jelentősen nőtt a súlyos rövidlátásban szenvedők aránya is. Mivel a rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható, illetve megállítható, számít, hogy milyen életkorban alakul ki: minél korábban, annál nagyobb az esély a súlyos rövidlátás kialakulására.
„Amellett, hogy sokat nézünk közelre, az is probléma, hogy sokat vagyunk zárt térben, a rövidlátás kialakulásában ugyanis ez is kockázati faktor” – mondja dr. Gombos Katalin szemész.
Amerikai, szingapúri és kínai kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a szabadban való tartózkodás segít a rövidlátás kialakulásának megelőzésében. Ennek oka lehet, hogy a szabadban erősebb a fényintenzitás, kevesebbet nézünk közelre – kivéve, ha a gyermek mondjuk amatőr bogarász. Ahhoz azonban, hogy ez a megelőző hatás valóban kialakuljon, az eredmények szerint legalább heti 10-14 órát kell kint tartózkodni.
Egy szülő tehát azzal tehet a legtöbbet gyermeke rövidlátásának megelőzésében, ha minél több időt tölt vele a szabadban. Manapság már nem életszerű, hogy egy gyerek egyáltalán ne üljön képernyő elé, ne vegyen a kezébe okostelefont, az időkorlát megszabásával azonban a szülő kordában tarthatja, hogy a gyerek mennyit néz közelre. (Több országban létezik olyan szakmai ajánlás, hogy hároméves kor alatt a kisgyermek ne nézzen tévét, számítógépet, tabletet, hanem inkább töltsön minél több időt a szabadban, ez egészséges látásfejlődéshez ugyanis a természetes fények és színek az ideálisak.)
Hosszabb monitorbámulás esetén pedig ajánlott a gyereket rendszeresen figyelmeztetni, hogy tartson néhány perc szünetet – fontos azonban, hogy a szünet ne azt jelentse, hogy a monitortól felállva egy könyvet vesz a kezébe, azaz egy másik olyan tevékenységbe kezd, ami a közelnézésről szól.
A rövidlátás kezelésében is fontos a mielőbbi felismerés. Az iskolákban a védőnők kétévente ellenőrzik a gyerekek látását, a kisebbeket pedig 1, 2,5 és 5 évesen javasolt elvinni egy átfogó szemvizsgálatra. Ha azonban a családban halmozódó a szemüvegesség, évente ajánlott a gyereket szűrővizsgálatra vinni.
Minél előbb gyermekszemészhez kell fordulni, ha a szülő rövidlátásra utaló jeleket vesz észre a gyereken: ilyen lehet például, hogy hunyorog, hogy jobban lásson távoli dolgokat, nehezen olvassa el a táblát az iskolában, rossz a testtartása olvasásnál, vagy nem akar a szabadban játszani. Ugyancsak szemproblémára utalhat, ha a gyermek gyakran panaszkodik fejfájásra.
Egyre gyakoribb a szemszárazság is
