Változik-e a személyiség a szívműtéttől?

Vágólapra másolva!
„A szívbillentyű csere után érzelmi és viselkedésbeli változásokat észleltem magamon. Rosszkedvű, ingerlékeny és fáradt voltam.” Adam Pick egyike azoknak, akiknek a személyisége átalakult egy komolyabb szívműtétet követően. Egy felmérés szerint ez az állapot a 18 és 39 év közötti betegek több mint 36%-át érinti.
Vágólapra másolva!

A mai napig nem készült olyan tanulmány, ami egyértelműen választ adhatna arra a kérdésre, hogy egy ilyen jellegű beavatkozást követően miért változik meg egy ember alaptermészete. Ennek egyik oka az, hogy eleve nehezen lehet a személyiség fogalmát mérni vagy meghatározni. Beszámolók alapján a szívműtétet követő regeneráció során számos betegnek gondot okoz az emlékezés, a lassabb mentális teljesítmény és a koncentráció hiánya. Az ehhez hasonló poszt-operatív, pszichés zavarokat az angol „pumphead” szóval jellemzik. A tünetek általában rövid életűek, nagyjából egy hétig tartanak. Egyes esetekben ez az állapot viszont hosszabb távon is fennmaradhat, sőt egyenesen rosszabbodhat. A kapcsolódó kutatások szerint azonban ennek vajmi kevés köze van az agy működéséhez.

A koszorúérműtét az egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás a felnőtteknél. Célja, hogy koszorúér-szűkület esetében a főverőérből (aortából) áramló vér eljusson a szívizomzathoz. Az operáció alatt a beteg agya olyan stresszoroknak van kitéve, mint például egyes gyógyszerek, gyulladások, vagy vérrögök. Normális esetben a vér-agy gát állja útját a támadásoknak. Ez egy olyan membrán, ami falként különíti el az agyat a véráramtól. Lehetséges, hogy amikor az artériák szűkek, a vér-agy gát működésében zavar lép fel, lehetővé téve a keringő anyagok bejutását. Az agy válaszreakciója erre bonyolult felépítéséből adódóan egyéni és komplex.

Számos tanulmány állítja viszont, hogy a gondolkodási teljesítmény és a hangulat állapotában nem figyelhető meg lényeges változás a műtétet követően. Általánosságban a betegek a beavatkozást követő első három hónapban ugyanúgy vagy minimálisan jobban teljesítenek a kognitív teszteken. Ezek az előnyök ugyanakkor rövid életűek, a kísérletet három évvel később megismételve nem tapasztalható eltérés az operációt megelőző állapothoz képest.

Az eddigi bizonyítékok tehát úgy tűnik, nem támasztják alá a szívműtétet követő személyiségváltozások magyarázatát. A területtel szűkebb értelemben foglalkozó tanulmányok hiánya miatt viszont nem zárható ki egyértelműen ennek ellenkezője sem.