A drágább autót vezetők ritkábban állnak meg a zebrán

Ferrari és Smart ütközése a németországi Villigen-Schwenningen mellett, 2006. szeptember.

Tudományos kutatások is igazolják, hogy a sok pénz megváltoztathatja a viselkedést, átformálhatja a jellemet, és szociálisan érzéketlenné vagy agresszívvá tehet. Milyen személyiségbeli változásokra készüljön, ha hirtelen megszalad a szekér, összejön az újévre kért bőség?

Néhány hete nagy port kavart annak a 16 éves amerikai fiúnak az esete, aki ittasan száguldozva négy embert gázolt halálra, a bíróság azonban mégsem küldte börtönbe, mert az indoklás szerint a fiút annyira elkényeztették dúsgazdag szülei, hogy torz képe alakult ki a valóságról. Az eset kapcsán emberek milliói ismerték meg a védelem által bedobott affluenza szót, amely nem más, mint „egy fájdalmas, fertőző, szociális úton terjedő állapot, amelynek lényege a mohóságból származó pazarlás”. A fiú védői szerint ugyanis affluenzás torz világképében a viselkedésének nincsenek következményei, gazdagsága pedig sajátos privilégiumokkal jár.

A szakemberek máig vitatkoznak arról, hogy valóban létezik-e az affluenza, vagy csak egy speciális viselkedésmintának adtak jól csengő nevet, annyi azonban biztos, hogy a sok pénz és a gazdagság alapjaiban formálhatja át a jellemet és a viselkedést. Íme, mit tárt fel eddig a tudomány a gazdagság személyiségformáló erejéről.

Aki gazdag, jellemzően kisebb az empátiája

Több kutatás igazolta, hogy a gazdag emberekre kevésbé jellemző az empátia és az együttérzés, mint a szerényebb jövedelemmel rendelkezőkre. A Psychological Science szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a szegényebbek érzelmi intelligenciája fejlettebb, és jobban tudják értelmezni más emberek arckifejezését (ami az empátia jele), mint a gazdagok.

Különösen érdekes, hogy nemcsak a valódi gazdagság, hanem a játékpénz is képes torzítani a személyiséget: egy másik kutatásból az derült ki, hogy a Monopoly játékban nagyobb vagyonra szert tevő játékosok eleinte ugyan kellemetlenül érezték magukat, de idővel egyre agresszívebben és hangosabban kezdtek viselkedni szegényebb ellenfelükkel.

A drágább autók vezetői ritkábban állnak meg a zebrán

Az érzéketlenség és az agresszivitás mellett a gazdagság az embert erkölcsileg is megváltoztatja – állapították meg a Kaliforniai Egyetem szakemberei. Kutatásukból kiderült, hogy a drágább autók vezetői sokkal ritkábban állnak meg a zebránál és engedik át a gyalogosokat, mint az olcsóbb autót vezetők. A nagyobb, márkásabb autóval járók ezen kívül előszeretettel vágnak be mások elé, míg a kisebb autóval járókra a felmérés szerint ez kevésbé jellemző.

Egy másik tanulmány arra világított rá, hogy már a sok pénz puszta gondolata is etikátlan viselkedésre ösztönözhet: pénzzel kapcsolatos szavak hallatán a vizsgálat résztvevői hajlamosabbak voltak hazudni és erkölcstelenül viselkedni.

A gazdagabbak között több a szenvedélybeteg

A pénz hajszolása idővel függőséggé is válhat, és a vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak való görcsös megfelelés kényszeres viselkedéshez, torz valóságkép kialakulásához vezethet. A szakemberek szerint a pénzfüggőség hasonló változásokat idéz elő az agyban, mint az alkohol vagy más kedélyállapotra is ható szerek: a pénzfüggőt az teszi boldoggá, ha minél több pénzhez vagy értékes tárgyhoz jut. A pénzfüggőség másik tipikus példája a kényszeres vásárlási mánia, a „boltkór”.

Több kutatás kapcsolatot talált a gazdagság és a szenvedélybetegségek között is: a tehetősebb családból származók hajlamosabbak a szenvedélybetegségekre, rendszerint többet isznak, mint szegényebb társaik. A gazdag családban felnövő gyerekeknek pedig bár megvan mindenük, a felmérések szerint mégis gyakrabban küzdenek szorongással, depresszióval, evészavarokkal, alkohol- és kábítószer problémákkal, mint a szegényebb fiatalok.

Gonosznak látjuk a gazdagokat

Az érem másik oldala, hogy az alacsonyabb jövedelműek gyakran eleve negatív előítéletekkel rendelkeznek a gazdagokkal szemben, „hidegnek” és érzéketlennek tartják őket. A gazdagság irigységet és bizalmatlanságot kelthet a szegényebbekben, és utóbbiak egy kutatás szerint gyakran kifejezetten örülnek, ha egy tehetősebb embernek rosszabbul megy.